Február 2.

A néphagyomány szerint február másodikához kötődik az egyik legszélesebb körben elterjedt időjóslás. Ezen a napon jön ki barlangjából a téli álmából felébredt medve, ha napos időt lát és meglátja saját árnyékát, akkor visszatér barlangjába és még hosszú lesz a tél. Ha nincs napos idő, korai tavaszra számíthatunk. Egyébként a medvekultusz európai nyomai szerint, őseink a medvében az egyik legfőbb állatistenséget tisztelték. A medve téli álmából való február másodikai ébredés, a tavasz közeledtének és a természet föltámadásának jelképévé vált.

Jókai Mór „Az új földesúr" című regényében a következőképpen ír erről a napról: Van aztán egy napja a télnek, aminek "gyertyaszentelő" a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megfogulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve - visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik, talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; - mert ez még csak a tél kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett.

Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkessetek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk, hogy már most örökké fog tartani; mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! - Ha jégcsap hull a fenyők zúzmarázos szakálláról; ha a farkas ordít az erdő mélyén: akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét. Csak hadd fújjon, hadd havazzon, hadd dörömböljön: minél jobban erőteti haragját, annál hamarább vége lesz. S a medvének mindig igaza van. "

Ma van Medárd napja

 

Június 8.-a, Medárd napja, a hónap legismertebb időjárásjósló napja egész Magyarországon. A népi mondás szerint: "Ha ezen a napon esik, negyven napig esik egyfolytában."

"Medárdus napja ha tiszta,
nem jő a rossz idő vissza"

Ez a jóslat évszázados megfigyeléseken alapul. Még manapság is hagyatkoznak rá, de persze már nem vesszük olyan szigorúan szó szerint. A lényege, hogy ha Medárd napon esik az eső, negyven napos hűvösebb, esős, borús időjárás lesz. Ha azonban szép napos idő van ekkor, akkor negyven napos aszály várható. Egyes vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, és napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, bő lesz a gabonatermés, viszont savanyú lesz a bor.

A Medárd-napi esőzések tudományos magyarázata:

Ezt nyári monszun jelenségnek hívják. Monszunnak azokat a hatalmas méretű esőzésekre szokták hívni, amelyek Dél- és Délkelet-Ázsiában jelentkeznek nyáridőben, amikor a tikkasztó meleget hatalmas zivatar kíséretében hosszan tartó esőzés váltja fel.

Ez a jelenség azonban Európában is előfordul, persze sokkal enyhébb formában. A kontinens belső területei felmelegednek, a felemelkedő meleg légtömegek helyébe az Atlanti-óceán felől hűvös, páradús levegő tódul. Így a nyár eleji időjárást többnyire nyugati irányból érkező, gyakran igen heves, dörgő-villámló hidegfront-betörés jellemzi. A front mögött óceáni légtömegek érkeznek. Ez az oka annak, hogy a június hazánk legcsapadékosabb hónapja. úgy tartották, hogy savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés.
/Hargita Népe alapján /

A Medárd napi esõzések tudományos magyarázatát egykor Cholnoky Jenõ (1870-1950) professzor mutatta ki. Amikor kontinensünk belsõ területei felmelegednek, a felemelkedõ meleg légtömegek helyébe az Atlanti-óceán felõl hûvös, nedves légtömeg áramlik. Ezáltal a nyár eleji idõjárást a többnyire nyugati, délnyugati irányból érkezõ, gyakran igen heves, dörgésekkel és villámlásokkal tarkított hidegfrontbetörés jellemzi; hiszen a nedvesebb légtömegek kedvezõ feltételeket teremtenek a csapadékképzõdésre, illetve a heves záporok, zivatarok kialakulására. Ez a folyamat gyakran már május második felében elkezdõdik, majd rövidebb megszakításokkal júniusban folytatódik. Tetõpontját általában június elsõ felében éri el (ennek is köszönhetõ, hogy június a legcsapadékosabb hónap Magyarországon), majd júliusra egészen legyengül. Eme jelenséget - mely Európa nagy részére kiterjed – a neves természettudós európai nyári monszunjelenségnek nevezte el.

Forrás:  .tolnainepujsag.

Szent Medárd
 Medardus frank származású katolikus püspök volt, és a gabona aratásának illetve a szüreti munka védőszentje. Egyes helyeken fogfájáskor is az ő közbenjárását kérik.
456 körül született a pikárdiai Salency-ben, 33 éves korában szentelték pappá. 530-ban püspök lett Veromandumban. A hunok és a vandálok pusztítása nyomán székhelyét áttette Noviomagusba (ma: Noyons), s 532-ben egyesítette a tornacumi (Tournai) egyházmegyével. Azt tartják, hogy e két egyházmegye ötszáz éven át egy közös püspök irányítása alatt maradt.

Állítólag ő adta fel a apácafátylat Szt. Radegunda frank királynének, és ő honosította meg a rózsaünnepélyeket. A rózsakoszorú (Rosere) a környék legpéldásabb viselkedésű hajadonának járt. 545 június nyolcadikán halt meg.



Ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor.

Február 16 - Julianna napja

Általános az a vélemény, hogy már jön a jobb idő. Ezt úgy fogalmazták meg: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja." A tavaszt váró emberek Juliannától várják a tél szorításának megengedését, a szebb, a jobb időt, a természet ébredését.

A Julianna latin eredetű név. A Juliánusz férfinév női párja. Julianna ókeresztény vértanú volt. Ezen a napon általában esik a hó, és ettől az időjárás enyhülését várják. A nagykőrösi hiedelem szerint: „Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt", vagy „Julianna megrázta a dunnáját" - ugyanis a megfigyelések szerint e napon gyakran havazik. Ha hó esik, a Drávaszögben azt mondogatják: „Bolondoznak a Julisok". A Dorottya-napi időjárásjóslás ellentétes változatát jegyezték le az Ipoly menti falvakból:Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog. Julianna-naptól az idő melegebbre fordulását várják.

Szent Dorottya

Dorottya név eredete: A latin eredetű Dorothea régi magyar változata. Egy legenda szerint a név úgy keletkezett, hogy egy ókeresztény lány apjának a neve Dorus volt, az anyjáé Thea, és kereszteléskor ebből a két névből alkották meg a lány nevét, így jött létre a Dorothea.

A művészetben Szent Dorottyát gyakran ábrázolják rózsákkal, amelyeket a fején koszorúba fonva visel. Dorottya a kertészek és a virágárusok védőszentje, neve napján virágot és almát szentelnek a templomokban.

A Dorottya már a XVI-XVIII. században igen gyakori név volt, később veszített népszerűségéből, ez talán Csokonai vígeposzának komikus vénkisasszony figurájának is köszönhető. A XX. század utolsó évtizedében vált ismét kedveltté. Más nyelveken is gyakori név, az angolok Dorothea, Dorothy, a franciák Dorothée, a németek Dorothea, az olaszok és a spanyolok Dorotea formában viselik.

A népszokás szerint Dorottya napján az asszonyoknak nem szabad dolgozniuk, például ha ezen a napon varráshoz fognak, megfájdul az ujjuk.


Dorottya napja ismét csak az időjárásjóslásé. A népi regulák szerint: "Ha Dorottya még szorítja, Julianna tágítja" - vagyis a megfigyelések szerint a hideg még hidegebb lehet, de ugyanez történhet a meleggel is. Ha Dorottya hideg, tíz nap múlva is az lesz .

Megérkezik a tél..

Havazás jön hófúvással!

 Mediterrán ciklonrendszer húzódik térségünk fölé, amely meghozza a zord, téli időt.

Erős hidegfront érte el hazánkat, kabát, sapka, sál elő!

A hidegfront átvonulásakor a meleg légtömeget hideg követi, csökken a páratartalom, a légnyomás növekszik, és a paraszimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Hatására csökken a vérnyomás, a keringés lassul, a migrénes, reumás jellegű fájdalmak erősödnek, a reflexidő megnyúlik, és ezeken túl még sokféle módon érezzük a hatását.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/6720/idojarasi-helyzetek-hatasa---eletmukodesi-zavarok-

A frontbetöréseket megakadályozni nem tudjuk, ezért nekünk kell hozzájuk alkalmazkodni és védekezni ellenük. Honfoglaló őseink a frontok szempontjából nem egy nyugodt területet választottak, hiszen a Kárpát-medencében évente körülbelül 120 front alakul ki.


Egy légköri front tulajdonképpen akkor alakul ki, amikor is két ellentétes tulajdonságú (hideg és meleg) légtömeg találkozik egymással. A több száz vagy akár ezer kilométerre elterülő frontok aztán ideiglenesen vagy tartósan megváltoztatják az adott térség időjárását. A hőmérséklet változásokon kívül szeleket, csapadékot hozhatnak magukkal, ráadásul a légnyomás komoly csökkenésével járnak együtt, a páratartalom változik, és ezekkel együtt más lesz a levegő ion-tartalma is.

A hidegfront hatásait legfőképpen a front átvonulása után lehet érzékelni.

 

Hidegfront betörésekor, főleg ha az viharos, csökken a levegő hőmérséklete és páratartalma. Viszont növekszik a levegő nyomása (a légnyomás). Fokozódik a paraszimpatikus idegrendszer izgalma, minek következtében csökken a vérnyomás, gyengül a szív működése, a reumatikus fájdalmak erősödnek, az arra hajlamosaknál gyakrabban alakul ki a migrén.

A hidegfront átvonulásakor a meleg légtömeget hideg követi, csökken a páratartalom, a légnyomás növekszik, és a paraszimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Hatására csökken a vérnyomás, a keringés lassul, a migrénes, reumás jellegű fájdalmak erősödnek, a reflexidő megnyúlik, és ezeken túl még sokféle módon érezzük a hatását.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/6720/idojarasi-helyzetek-hatasa---eletmukodesi-zavarok-

A hidegfront átvonulásakor a meleg légtömeget hideg követi, csökken a páratartalom, a légnyomás növekszik, és a paraszimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Hatására csökken a vérnyomás, a keringés lassul, a migrénes, reumás jellegű fájdalmak erősödnek, a reflexidő megnyúlik, és ezeken túl még sokféle módon érezzük a hatását.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/6720/idojarasi-helyzetek-hatasa---eletmukodesi-zavarok-

A hidegfront átvonulásakor a meleg légtömeget hideg követi, csökken a páratartalom, a légnyomás növekszik, és a paraszimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Hatására csökken a vérnyomás, a keringés lassul, a migrénes, reumás jellegű fájdalmak erősödnek, a reflexidő megnyúlik, és ezeken túl még sokféle módon érezzük a hatását.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/6720/idojarasi-helyzetek-hatasa---eletmukodesi-zavarok-

A hidegfront átvonulásakor a meleg légtömeget hideg követi, csökken a páratartalom, a légnyomás növekszik, és a paraszimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Hatására csökken a vérnyomás, a keringés lassul, a migrénes, reumás jellegű fájdalmak erősödnek, a reflexidő megnyúlik, és ezeken túl még sokféle módon érezzük a hatását.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/6720/idojarasi-helyzetek-hatasa---eletmukodesi-zavarok-

A hidegfront átvonulásakor a meleg légtömeget hideg követi, csökken a páratartalom, a légnyomás növekszik, és a paraszimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Hatására csökken a vérnyomás, a keringés lassul, a migrénes, reumás jellegű fájdalmak erősödnek, a reflexidő megnyúlik, és ezeken túl még sokféle módon érezzük a hatását.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/6720/idojarasi-helyzetek-hatasa---eletmukodesi-zavarok-

„Orsolya napja megjeleníti a téli időjárást” – tartották a régiek.

Népi megfigyelések:

- ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
- az októberi zivatar szeszélyes telet jelent
- sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
- ha meleg október hónapja, hideg lesz a február
- ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz

"Október, a piktorok Piktora
Már teljes lendülettel festeget.
Ecsetjét arany-tengerekbe mártva
Húzza hervadó világok felett. "
 /Reményik S. A nagy piktor/

október 21. - Orsolya napja:
  Névnapjuk időjárása a várható tél megmutatója, míg egy másik régi babonás hiedelem úgy vélte, hogy az Orsolya-napi szép idő Karácsonyig is eltarthat. Orsolya a káposzta betakarításának a kezdetét is jelölte

Emberi civilizáció legelső időjárás-jelentése

Az emberiség vágya és törekvése a természet, s ezen belül az időjárás folyamatainak megismerésére, évezredekre nyúlik vissza. Mindennapjaink munkája, gyakran szórakozása, olykor a vagyoni biztonságunk, sőt akár az életünk is szorosan függ az időjárástól. A meteorológia fogalmát már az ókori görög kultúra virágzásának időszakában is ismerték, maga a szó is görög eredetű, jelentése: légkörtan.


"Archeológusok egy 3500 éves, egyiptomi kőtömbön lévő feliratra bukkantak, amely a szakemberek szerint az emberi civilizáció legelső időjárás-jelentése lehet. A negyven sorból álló szöveget egy 183 centiméter magas, Vihar-sztélé névvel illetett kalcittömbre vésték, esőről, sötétségről és arról számol be, hogy „a szüntelen vihar a tömegek sírásánál is hangosabb”. A szövegben szó van arról is, hogy a Nílus holttesteket sodort el, mintha csak papirusztekercsek lennének.

Az ókori szöveget a Chicagói Egyetem Kelet Intézetének két kutatója, Nadine Moeller és Robert Ritner fordította le, akik szerint a szöveg nyilvánvalóan egy szokatlanul heves vihart ír le, amely eltért az Egyiptomot rendszeresen sújtó, heves esőzésektől. Úgy vélik, a jelenséget egy hatalmas erejű vulkánkitörés okozhatta Théra (ma Szantorini) szigetén.
A kitörés vélhetően nagy pusztítással járhatott Egyiptomban, a katasztrófáról azonban nincsenek ókori feljegyzések. Ha a sztéléről bebizonyosodik, hogy valóban a vulkánkitörés utóhatásait örökíti meg, akkor az segíthet a természeti katasztrófák, a környezet ókori civilizációkra gyakorolt hatásainak, a birodalmak fejlődésének és pusztulásának pontosabb megértésében.

A kőtömb továbbá az ókori történelem eseményeinek sorrendjét is átírhatja. A Vihar-sztélé ugyanis I. Jahmész, az ókori egyiptomi 18. dinasztia első fáraójának uralkodása alatt készült, akinek uralkodását Kr.e. 1550-1525 körülre teszik. A Théra vulkán kitörését ugyanakkor a radiokarbonos kormeghatározás alapján Kr.e. 1621 és 1605 közé helyezték. Így amennyiben a sztélé valóban a thérai katasztrófa következményeinek állít emléket, akkor mind a kőtábla keletkezése, mind I. Jahmész uralkodása több évtizeddel korábbra tehető – a történészek szerint ezzel pedig az ókori Közel-Kelet eseményei logikusabban kapcsolódnak egymáshoz"
./Meteoline/


cikk forrásai:
ibtimes.co.uk
hvg.hu

Időjárás...

Kánikula idén már biztosan nem lesz, sőt könnyen megeshet, hogy augusztussal együtt a nyárnak is végleg búcsút inthetünk.
Egy hidegfront vonult át felettünk és a folytatásban is inkább hűvös napok jönnek. Időnként már-már őszies idő vár ránk. A meteorológus szerint ritka az ideihez hasonló kicsit szeszélyes nyár. Kovács Attila azt mondja, június 10-én volt a legmelegebb 34 fokot egy picit meghaladta a napi maximum hőmérséklet. Június 10-én ez meglehetősen szokatlan, hiszen a csillagászati nyár csak 21-én kezdődik. Júliusban és augusztusban is a maximum hőmérséklet csak 32 fok volt egy egy napon és meglehetősen ritkán fordul elő, hogy nincs ettől melegebb.

Ahogy a hőmérők nyáron sem kúsztak 35 fok fölé, úgy a következő napokban sem számíthatunk nyárias időre. Nem árt elővenni a pulóvereket, de sokszor az esernyőre is szükség lehet. Jönnek a változékony hűvös őszi napok. A vénasszonyok nyarában azért még reménykedhetünk.

Vers vasárnapra

Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom,
alszik a pókháló közelében a légy a falon;
csönd van a házban, az éber egér se kapargál,
alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,
kasban a méh, rózsában a rózsabogár,
alszik a pergő búzaszemekben a nyár,
alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;
fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.
/Radnóti M./

Időjárás hatásai a szervezetre

Az időjárás változásával összefüggő különböző egészségügyi jelenségeket már ősidők óta ismerték, de az „időjárási front” kifejezést csak a 20. század 20-as éveiben egy norvég meteorológus, Vilelm Bjerknes használta először, azóta beszélünk orvosmeteorológiáról. Az időjárási frontokra érzékenyek száma igen magas, egyes felmérések szerint a népesség mintegy fele tapasztal front esetén alvászavart, étvágytalanságot, fejfájást, koncentrációcsökkenést. A frontérzékenység nemcsak a felnőtteknél, hanem a gyerekeknél is észlelhető, és a hajlam örökölhető.



 

Az ember, mint minden élőlény, része a természetnek, így folyamatos kölcsönhatásban áll vele. Érthető tehát, ha környezetünk változásai szervezetünket (leginkább idegi és hormonális) alkalmazkodási mechanizmusok beindítására kényszerítik (vegetatív reakciók).

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/1558/mit-tehetunk-a-fronthatasok-enyhiteseert

 Az ember, mint minden élőlény, része a természetnek, így folyamatos kölcsönhatásban áll vele. Érthető tehát, ha környezetünk változásai szervezetünket (leginkább idegi és hormonális) alkalmazkodási mechanizmusok beindítására kényszerítik (vegetatív reakciók).

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/1558/mit-tehetunk-a-fronthatasok-enyhiteseert

 
Magas légnyomású álló front hűvös, illetve enyhe hőmérséklettel, száraz levegővel, jelentősebb éjszakai lehűléssel:
Frissíti és élénkíti a szervezetet, enyhén emeli a vérnyomást.

Meleg, enyhe és száraz idő, emelkedő hőmérséklettel:
Egészségünket nem terheli meg, fokozza a teljesítőképességet, jókedvre derít.

Napos, meleg, száraz idő csökkenő légnyomással:
A hegyvidékek felől száraz, meleg szél érkezik, ami "kedvez" a fejfájásnak és a migrénnek, a szívpanaszoknak és a keringési zavaroknak. Szép, de erősen szeles idő Fejfájás, fokozódó görcshajlam, csökkenő vérnyomás, alvászavarok

Tartós meleg esetén:
Embólia, erősödő szívinfarktus -és gyulladási hajlam, alvászavarok. A balesetek ilyenkor gyakoribbak.
Főként nedves, meleg levegő érkezik, csökkenő légnyomással, felhősödéssel.
Komoly keringési problémákat okozhat, és növelheti a szívinfarktus veszélyét. További reakciók: fantomfájdalmak fellépése, alvászavarok, migrén, fejfájás, csökkent véralvadási képesség, embólia, trombózis, fokozódó hajlam a szívinfarktusra, valamint a gyulladásra, depresszióra, alacsonyabb vérnyomásra. Gyakrabban fordulnak elő balesetek, tompul a reflex és a koncentrációkészség.

Alacsony légnyomású front érkezik nedves, hideg légáramlatokkal, esővel.
Növeli a fájdalomra való érzékenységet - különösen a reumásoknál. További reakciók: fejfájás, fokozódó görcshajlam, magasabb vérnyomás, koszorúér-elégtelenség, növekvő kockázat a szívinfarktusra, ízületi gyulladások, reumás panaszok fokozódása, hasfájás, felfúvódás (puffadás)

Hűvös, száraz levegő, felszakadozó felhőzettel, emelkedő légnyomással.
Az emberi szervezet számára nem túl megterhelő, a panaszok ilyenkor többnyire enyhülnek vagy megszűnnek."  /meteoline/

Még nem ette meg a kutya a telet..

A népi bölcsesség úgy tartja  , hogy „Január, február fú és havaz, úgy lesz tavasz”. „Január, február, itt a nyár, nem kell már a nagykabát.” Abban mindenki megegyezik, hogy „még nem ette meg a kutya a telet”, február még sok rossz időt, csikorgó hideget, zimankót, ítéletidőt tartogat a tarsolyában. Hol van még a kikelet? A százéves naptár is erre utal. „Februárban szúnyogok orrokkal keveset ártanak, s kígyók fulánkjokkal, a mezei ptrücskök elrekedt torkokkal.”

"Az utóbbi időben, ha az időjárásban az átlagostól, a „megszokottól” eltérőt tapasztalunk, rögtön az éghajlatváltozás drámai következményeiről beszélünk. Így van ez idén télen is. Pedig a Kárpát-medence időjárása mindig is igencsak szeszélyes volt! 

A Kárpát-medence éghajlati tulajdonságai közé tartozik, hogy időjárása általában meglehetősen szeszélyes.
Léteznek, s mindig is léteztek hosszabb-rövidebb ideig tartó éghajlati ingadozások, hidegebb vagy melegebb, szárazabb vagy csapadékosabb időszakok, amelyeknek hossza igen változó.

 
Téli legek 

A hiteles meteorológiai feljegyzések szerint a legenyhébb tél 1950/51-ben volt: a három téli hónap középhőmérséklete +3, 1°C körül alakult.
A legszigorúbb 1891/92 tele volt, a téli évszak középhőmérséklete –5, 1°C körül ingadozott.
A legcsapadékosabb tél 1946/47-ben volt. Ezen a télen a gyakori és az intenzív havazások hatására januárban általában 20 – 30 cm-es hótakaró borította a földeket. Februárban a Dunántúlon a hótakaró elérte a 40 – 60 cm-t is. A hóréteg átlagosan március 20-ig maradt meg. Ez a tél ráadásul nemcsak csapadékáról, illetve havazásairól volt híres: rendkívül hideg is volt. A Dunát például harminc napig (március 11-ig) jégpáncél fedte, a folyó jege Budapestnél olyan vastag volt, hogy februárban sokan gyalog keltek át rajta.

A legszárazabb 1847 tele volt, amikor három hónap alatt összesen 17 mm körüli csapadék hullott.

Nagy téli szélsőségek
Hogy Magyarország éghajlata milyen jelentős szélsőségekre képes, alátámasztják az alábbi példák is.
1998 januárja a szokásosnál jelentősen melegebb volt. A hónap első két harmadában rendkívül enyhe volt az idő, a hőmérséklet a márciusi átlagnak felelt meg. Országos átlagban a 1997. december 21. és 1998. január 20. közötti időszak középhőmérséklete az évszázadban a legmagasabb volt. 1998. január 9-én Sopronhorpácson +16, 4°C-ig emelkedett a hőmérséklet!. Január utolsó harmadában azonban jelentős lehűlés következett be, a napi átlaghőmérsékletek egy-két nap alatt 6-8 fokkal csökkentek, így a hónap végén az átlagosnál hidegebb idő uralkodott országszerte. Január 30-án éjjel Salgótarján térségében például -14, 2 fokig hűlt a levegő.
A 2000. év novemberi és decemberi hőmérséklet- és csapadékviszonyai szintén gyarapítják a szélsőséges időjárási helyzetek listáját. Novemberben az átlagos országos középhőmérséklet 8, 0 fok körül alakult, ami 3, 6 fokkal magasabb volt a sokévi átlagnál. Ennél melegebb novemberek 1881. óta csak 1926-ban és 1963-ban voltak. 2000. novemberében néhány hőmérsékleti rekord is született, például november 14-én Siófokon 22, 3 fokig emelkedett a hőmérséklet (ezen a napon az eddigi legmagasabb hőmérséklet, + 21, 7°C, 1926-ban Keszthelyen volt), november 15-én Baján 23, 1°C-ot mérték./" National  Geographic/

Időjárás...

Földünk több részén is rendkívüli időjárással indult a 2014-es esztendő: tikkasztó hőség a déli féltekén, sarkvidéki hideg az Egyesült Államokban, és szokatlanul enyhe időjárás Magyarországon.



Negyvenkilenc amerikai nagyvárosban dőltek meg az eddigi hidegrekordok. A délkeleti Atlantában mínusz 14 fokot mértek, hidegebb volt, mint a több ezer kilométerrel északnyugatra fekvő Anchorage-ban, Alaszka legnagyobb városában. Még a napsütötte strandjairól ismert Hawaiiban is beköszöntött a hideg tél, a Mauna Kea alvó vulkán tetején mínusz hét Celsius-fokot mértek.

 Bolygónk déli féltekét viszont rendkívüli hőség tikkasztja: Ausztráliában január 9-én, több helyen 50 Celsius-fokot mértek (árnyékban). Karácsony óta 34 helyen dőlt meg az abszolút melegcsúcs.

Brazíliában 49 Celsius-fokot mutatott a hőmérő a napokban, Rio de Janeiro állatkertjeiben jégkrémet, jégbe hűtött gyümölcsöt kapnak a vadak, hogy könnyebben viseljék a kánikulát.
/National Geographic- Időjárási szélsőségek/

 
Itthon ..

A szokatlanul meleg januári időjárásban szirmot bontott több kora tavaszi virág is a Mecsekben. Orfűn illatos hunyort, kankalint és hóvirágot láthatnak a kirándulók. Öt Celsius-fokkal van most melegebb a sokéves átlagnál.

Virágzik az illatos hunyor (Helleborus odorus), a kankalin (Primula vulgaris) és a a hóvirág (Galanthus elwesii) a Mecsekben a szokatlanul meleg téli idő miatt. A kora tavaszi virágok azért bontottak szirmot, mert január 9-e óta 5-6 Celsius-fokra melegszik a levegő az ilyenkor megszokott mínuszok helyett./Origo/

Időjárás - népi megfigyelések

Habár évről évre megpróbálják a szakemberek az egész évet jellemezni időjárás szempontjából, ez szinte lehetetlen, a népi megfigyelések és hiedelmek segítségünkre vannak abban, hogy körülbelül milyen időjárásra lehet  számítani.

Január

Ha vízkereszt vizet ereszt, akkor a tél még sokáig nem ereszt. Ha Pál megfordul, a tél is megfordul: ha eddig hideg volt, enyhülés jön, ha pedig enyhe volt a tél, sokkal zordabb időjárásra lehet számítani. Ha a január ködös, a tavaszi hónapok is nedvesek lesznek. Legalábbis így tartja a népi hagyomány.

Február

Ha fénylik gyertyaszentelő (feb. 2.), az íziket is vedd elő!
Ha a medve ma meglátja a saját árnyékát, hosszú tél lesz!     A Balázs napi (feb.3.) eső jégverést hoz.     Dorottya (feb. 6.) szorítja, Julika (feb. 16.) tágítja! 
Ha Zsuzsanna (feb. 19.) napján a pacsirták szólnak, vége lesz a hónak.  
Mátyás (feb. 24.) ront, ha talál, ha nem talál, csinál! 

 Március

Ha Ildikó (márc. 10.) napján fagy, 40 napig lehet fagy. 
Ha Gergely (márc. 12.) napján esik, még áprilisban is havazik. Gergely napi szél Szent György napig él.     Sándor, József, Benedek (márc. 18., 19., 21.) zsákban hozzák a meleget.     Amilyen az időjárás Gyümölcsoltó Boldogasszonykor (márc. 25.), olyan lesz a következő negyven napban..

Április 

 A Szent György havi eső kergeti a fagyot és esős májust jósol!     Ha Tibor (ápr. 14.) napján virágos a cseresznyefa, virágos lesz a szőlő is.     Szent György napja (ápr. 24.) ősi tavaszkezdő nap.     Ha Márk (ápr. 25.) napján szól a béka, kisebb lesz idén a véka.

 Május 

 Fagyosszentek időszaka: Pongrác, Szervác, Bonifác (máj. 12., 13., 14.).     Orbán napi (máj. 25.) eső - savanyú a szőlő.

 Június

 Ha Medárd napján (jún. 8.) esik, 40 napig esik.     Margit napja (jún. 10.) esős nap.     Péter-Pál napja (jún. 29.) hagyományos búzaarató nap.

Július

 Ha Szent Jakab (júl. 25.) napja derűs, édes lesz a gyümölcs.     Ha Szent Anna napján (júl. 26.) eső esik, hat hétig esni fog.

 Augusztus 
 
Ha Szent István napja esős, száraz lesz az ősz.     Amilyen Szent Bertalan (aug. 24.), olyan az ősz. 

Szeptember     Ha Egyed (szept. 1.) napján esik, esős lesz az ősz.     Ha Viktor (szept. 5.) napján szép idő van, hosszú lesz az ősz.     Ha Mária (szept. 12.) napján szép idő van, szép lesz az ősz. 

Október

Eljött immár Simon, Júdás (okt. 28), jaj neked, te pőregatyás.     Amilyen Orsolya (okt. 21.), olyan a tél.
 
November

Ha Márton (nov. 11.) fehér, enyhe lesz a tél.     Ha Katalinkor (nov. 25.) kopog, Karácsonykor locsog.     Ha András (nov. 30.) fehér, rossz az év várható.

December     A Luca napot (dec. 13.) követő 12 nap időjárását feljegyezve megtudhatjuk a következő év 12 hónapjának időjárását.     Fekete Karácsony - fehér húsvét

Novemberben számos babona színesíti meg a szürke, őszi napokat.

Erzsébet -  Az egyik legkedveltebb névünnep hazánkban, és ehhez a naphoz is kapcsolódnak – főként az időjárással kapcsolatos- népi hiedelmek és jóslatok. Amennyiben ez a nap esős, nem kell zord téli időjárásra számítani, enyhe lesz a tél. A gazdák szerint amilyen idő van Erzsébet napon, olyan idő várható decemberben és karácsonykor is.

"Szent Erzsébet napja, tél erejét szabja." - emlegették ilyenkor november derekán a 19-éhez kapcsolódó regulát a régi öregek. Aztán, ha az Örzsébet a "hópendelyét" alaposabban megrázta, abból enyhe decemberre és lágy télidőre következtettek. Még inkább kívánták a késő ősz első kiadósabb havazását az úgynevezett iccés juhászok, mert nekik, a tavasszal megkötött egyezség szerint, addig kellett kint tartani az őrzésre, legeltetésre felvállalt falkát, amíg a birka hátát be nem lepte a hó.
 

Katalin napja

Katalin egyszerre védőszentje a kórházaknak, betegeknek, a diákoknak és az egyetemeknek is. Napjához, november 25-hez mégis a házasságkötéssel kapcsolatos babonák kötődnek. Egy letört gyümölcsfagallyat vízbe kell tenni, és ha az Karácsony napjáig kivirágzik, a házban hamarosan esküvőre lehet számítani. A férfiak ezen a napon böjtölnek, éjszakára egy lányinget helyeznek a párnájuk alá, álmukban pedig meglátják jövendőbelijüket. Ha Katalin napján esik az eső, nagy valószínűséggel Karácsonykor sem lesz ez másképp.

András napja

A meteorológiai tél illetve a disznóvágások kezdetét is jelenti. Ezen a napon népszerű az ólomöntés és a gombócfőzés. Az előbbi tevékenységből a leendő férj foglalkozását, utóbbiból a nevét jósolják meg. Neveket írnak apró papírdarabokra, amiket a megfőzendő gombócokba tesznek, majd a már megfőtt darabok közül kiválasztanak egyet, abból tudhatják meg életük párjának nevét.

András napja azonban már a következő év időjárását is sejteti: ha ezen a napon havazik, az rossz, míg a sáros, esős idő víg újesztendőt jövendöl. Hagyomány, hogy ezen a napon 12, a hónapokat jelképező hagymagerezdet besóznak, és amelyiken a só újévig elolvad, az a hónap sok esővel érkezik majd.

Októberi időjárás - népi megfigyelések

Az október, Mindszent hava ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél.  

 S a jövő tavaszra is jövendöl, úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március időjárása. Ha októberben még meleg van, annak a „böjtje” egy hideg februárral jön el, az októberi hideg szelekért viszont enyhe január fog kárpótolni.

Orsolya napja (október 21.), Dömötör napja (október 26.): Ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is. Ha Orsolya-napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad.

Ősz - őszi fáradtság

Az őszi hónapok velejárói, a jelentős időjárás-változás, a természet búcsúzása sokak hangulatára rányomja a bélyegét.

Idén nem kényeztetett bennünket hosszú, langymeleg nyárutó...

Elkeseredni nem szabad, nem csak nyárból áll a világ, az ősz ugyanannyi szépséget és szeretni valót rejteget számunkra, ha észrevesszük őket. Vagy ha észre akarjuk venni őket.
Az ősz azonban nem csupa napsütésből áll,  szűnni nem akaró esőzéseket, hideg szeleket, alacsony hőmérsékleteket is  hoz magával.

Mit lehet tenni ilyenkor, hogy ne érezzük nyomasztónak a szürkeséget, hideget? Ha fáradtnak érezzük magunkat, adjunk magunknak egy kis pihenést, lazítást.  Ha pihentünk utána sokkal hatékonyabban tudjuk végezni feladatainkat.

Például aludhatunk  egy órácskát, bevackolhatjuk magunkat a fotelba egy jó könyvvel a kezünkben, lazító zenét hallgathatunk, forró kakaót, csokoládét, teát kortyolhatunk, megnézhetünk egy kikapcsoló filmet.

Van akit az aktív pihenés tölt fel, így azok tornázhatnak egyet, vagy készíthetnek egy évszakhoz illő dekorációt, a lehetőségek tárháza végtelen, csak mindenkinek meg kell találnia a számára leginkább megfelelőt.

A magunkra, testi és lelki jólétünkre szánt idő sohasem elfecsérelt idő, hanem olyan, ami sokszorosan megtérül.

Milyen lesz a tél?

Egy borongós őszi napon az öreg indián elmegy a varázslóhoz és megkérdezi:
- Milyen lesz a tél?
- Kemény hideg tél lesz.
- Biztos?
- Biztos.
- Gyűjtsek fát?
- Még kérded? Gyűjts!
- A családom is gyűjtsön?
- A családod is.
- Az egész törzs gyűjtsön?
- Az egész törzs…persze.
Az öreg elballag, a varázslónak pedig kezd rossz lelkiismerete lenni. Mi van, ha felesleges munkát adott az öregnek? Hát bemegy a városba, a meteorológiai intézetbe, és megkérdezi:
- Milyen lesz a tél?
- Kemény, hideg tél lesz.
- Biztos?
- Biztos. A szatellit-felvételeken remekül látszik, hogy az indiánok már mindenfelé gyűjtik a fát…



Európában az elmúlt száz év legzordabb telét jósolják a meteorológusok..

Meleg pulóverekre, téli kabátokra igencsak szükségük lesz Európa lakóinak. Dominique Jung német meteorológus szerint a téli szezon szokatlanul hideg lesz: főleg januárban és februárban lehetnek kemény fagyok. De még márciusban sem várható a tavaszi felmelegedés. Erre csak áprilisban számíthatnak a földrész lakói.

 

Itt a kánikula

Honnan ered a kánikula szó?

"kutya meleg van"

 A canicula [kánikula] a canis kicsinyítő képzős formája, tehát annyit tesz: ’kiskutya, kutyakölyök, kutyus’. Na de mi köze a hőségnek a kutyushoz? Az, hogy a rómaiak idejében a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga, a Szíriusz nyár közepén, a legnagyobb hőség idején jelent meg először az égbolton. Az egybeesés miatt a rómaiak azt feltételezték, hogy a csillagkép okozza a nagy meleget.

A kutya meleg viszont aligha függ össze a csillagképpel: ezt már abból is sejthetjük, hogy kutya hidegről is beszélünk!

forrás: : Nyelv és Tudomány

Eső, hidegcsepp,hidegörvény

 Egy magassági hidegörvény tehető felelőssé az elmúlt napok rendkívül csapadékos időjárásáét, és a Dunán kialakuló árvízért is. Van ahol félévnyi csapadék hullott le egy hét alatt.

A magassági hidegcsepp olyan légtömeg, amely elkülönül a terület időjárását alapvetően alakító nyugatias vezető áramlástól. Ezek a magassági hideg légáramlatok elszigetelődtek a szélességek hideg levegőjétől, ennek az a következménye, hogy jóval hidegebb levegő áramlik be az alacsonyabb területek amúgy melegebb levegőjébe. A magasban a levegő hidegebb, mint a hidegcseppen kívül, ez is hozzájárul a felhőképződéshez. Az északi féltekén az óramutató járásával ellentétesen örvénylik, emiatt hidegörvénynek is nevezik.

A hidegörvény jellemzője, hogy a magasban igen hideg a levegő, míg talajközelben lényegesen melegebb. A hőmérséklet ilyen eloszlása kedvez a záporok, zivatarok, felhőszakadások kialakulásának.  A talaj közeléből ugyanis a meleg és ezért könnyebb levegő feláramlik, és a nedvesség kicsapódik belőle, először felhőket alkotva, majd intenzív esőket adva.

Vannak nem túl biztató, áradásokat a klímaváltozással egyértelműen összekapcsoló tudományos publikációk is. A Nature 2011-es számában két tanulmány is alátámasztja az ok-okozati kapcsolatot az emberi tevékenység kiváltotta üvegházgáz-kibocsátás és a gyakran heves árvizeket eredményező esőzések között.
Az egyik tanulmányban kanadai és skót kutatók számolnak be arról, hogy az északi féltekén 1951 és 1999 közötti legjelentősebb esőzések és havazások közül a közelmúltbeliek hét százalékkal több csapadékkal jártak, mint a korábbiak. Ez a csapadéknövekedést modellezéssel csak akkor tudták utólag előre jelezni, ha a természetes változások mellett bekalkulálták az emberi üvegházgáz-kibocsátás hatásait is.
A másik tanulmány a nagy-britanniai árvizeket hozza összefüggésbe a klímaváltozással; különösen a 2000 őszi walesi és angliai árvizet vizsgálták, amely több mint 1,7 milliárd dolláros (340 milliárd forintos) kárt okozott. A régióban ez az ősz volt a legcsapadékosabb több mint 230 évre visszamenőleg. Hasonló következtetésre jut egy 2013 áprilisi tanulmány is, amely főleg az amerikai áradásokat vizsgálta.
A szakember szerint ettől még nem egyértelmű, hogy a klímaváltozás konkrétan felelősség tehető a mostani árvizekért: történelmi távlatból szemlélve 50-100 évvel ezelőtt is voltak érdekes dolgok: „Medárd napjáról mindenki halott: a néphit szerint, ha Medárd napján esik, negyven napig esik. Ez sok éves skálán nagyjából bejön./Index/

Márciusi tél

Emberemlékezet óta nem volt ilyen kemény időjárási helyzet Magyarországon.

Hatalmas káoszt és katasztrófahelyzetet okozott az országban a hófúvás.