Márciusi tél ??

Meddig tart a hideg? Mennyi eső eshet még? Az egész tavasz ilyen lesz most már?

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég. Szombaton a hajnali, reggeli órákban dél, délnyugat felől újabb csapadékzóna érkezik, országszerte tartós, kiadós csapadékra kell számítani. Kezdetben főként eső várható, ami délelőtt északkeleten és a nyugati határvidéken, később pedig már egyre többfelé átvált havazásba.

?????? 

Gólyák

Tóbiás és Sára, a híres gemenci fekete gólyapár fészkében március 29-én megjelent az első tojás, így néhány nap múlva várhatóan már 3-4 tojás költését kezdhetik meg a szülők – tájékoztatott közleményében a Gemenc Zrt.

 

Nem maradt sokáig magányos Tóbiás, a gemenci fekete gólya, akit legnagyobb meglepetésére március eleji télvíz fogadott, amikor több ezer kilométerrel a háta mögött megérkezett gemenci fészkére a telelésből. A Magyar gólya webkamerák Facebook-oldal tájékoztatása szerint március 12-én, hétfő délelőtt 9 óra 6 perckor Tóbiás párja, Sára is hazatért a keselyűsi fészekbe a gemenci erdőben.

Ahogy beköszöntött a tavaszias időjárás, Tóbiás egyre nagyobb buzgalommal építkezett, így 12-én reggel 9 órakor, amikor Sára megérkezett, már látszottak a munka első eredményei. Ha szűkösen is, de mindketten elfértek a fészekben.

"Ez most vicc, vagy komoly? - morfondírozhatott Tóbiás, az első hazatért gólya. Mert a behavazott fészek látványa egy több ezer kilométeres út után viccnek azért mégiscsak kicsikét durva... A klímaváltozás tényleg nem vicc. Veled vagyunk, Tóbiás!

Behavazott fészkét látva nagyon meglepődött Tóbiás, a fekete gólya

Tóbiás nem csak abban rekorder, hogy rendszeresen a legelsőként érkezik haza, de 19 évével ő a legöregebb ismert, vadon élő, fekete gólya az országban.
A Gemenc Zrt. közleménye szerint a gólya péntek délután 5 órakor szállt le, a megérkezést élő internetes adásban követhették az érdeklődők. Tóbiás párja, Sára március közepén szokott megérkezni. Az elmúlt 4 évben 10 fiókát neveltek fel a fészekben, amely idén télen erősen megrongálódott, így a következő hetek kérdése, hogy újjáépítik-e vagy készítenek egy újat máshol."

ÉLÓBOLYGÓNK.HU

Hóesés

A hópihe története a levegőben lévő vízpárával kezdődik. A tengerek, tavak, folyók párolgása, a növények párologtatása során vízgőz kerül a levegőbe, amely a magasan fekvő, hideg légrétegekbe érve kicsapódik - a vízmolekulák, parányi vízcseppecskéket formálva, hozzátapadnak a levegőben szálló porszemcsékhez. E kicsiny cseppecskék sokasága a felhő.

Télen, amikor a légrétegek hűlni kezdenek, a cseppecskék némelyike jégkristállyá fagy. A parányi jégdarabok környezetében a vízpára kifagy a jégkristály felszínén. Egyre több és több vízmolekula tapad a kristály felületére, amely csak hízik és hízik. Így növekszik a hópehely. Végül annyira megduzzad, hogy a súlya lehúzza, és csapadék formájában a földre hull.

A hópehely növekedése önmagában is érdekes természeti jelenség, azonban több annál: a hókristály a legegyszerűbb képviselője az önszerveződő rendszereknek. Sejtjeink növekednek, osztódnak és bonyolult szervekké állnak össze. A folyók vékony erecskékként indulnak, összefolynak, elágaznak, s végül behálózzák a szárazföldek szövetét. Az univerzum anyaga bolygókat, csillagokat, galaxisokat formál, melyek a távolságskála összes hozzáférhető szintjén, nagyon hasonló mintázatot alkotva töltik ki a világegyetemet. E rendszereknek közös jellemzője, hogy központi elem és külső tervezettség nélkül, pusztán lokális kölcsönhatások eredményeképpen jönnek létre, és egyfajta koherens, globális, gyakran fraktálszerű mintázatot formálnak meg, amely esetenként bonyolult feladatokat képes ellátni. Pontosan ilyen a hópehely is. Növekedésének tanulmányozása talán hozzásegíthet ezeknek az rejtélyes, univerzális mechanizmusoknak a jobb megértéséhez.

Mert kétségkívül van valami rejtélyes abban, ahogyan ez a bonyolult, szimmetrikus tünemény, a hópehely, egyszercsak spontán módon megformálódik a "semmiből".

Eső, hó, ónos eső

Az ország nagy részén valami esik: vagy hó, vagy havas eső, vagy ónos eső.

Az ónos eső neve beszédes. Ehhez persze tudni kell arról, hogy létezik egy technika, az úgynevezett ónozás. Különböző tárgyakat díszítenek ezzel a módszerrel, fényessé teszik azok felületét. Megolvasztják az ónt, a kívánt felületen szétfuttatják, így vékony réteget képez a tárgy felületén. A talajon megfagyott eső képez ehhez hasonló vékony réteget.

Kezdetben teljesen azonos a közönséges esővel. Amikor leér a talajra, akkor történnek érdekes dolgok. Ónos eső kialakulásához a legfontosabb tényező az, hogy a felszín fagypont alatti hőmérsékletű legyen. Az ott található növények, tárgyak szintén fagypont alatti hőmérsékletűek. Óhatatlanul ki kell fagynia, ki kell csapódnia az esőnek, bár nem kell, hogy nagyon nagy legyen a fagy.

 Az ónos eső tipikusan téli melegfront átvonulásával keletkezhet.
 
 Ez a túlhűlt levegő a felszínnek, fáknak, vezetékeknek ütközve azonnal megfagy: ez a rettegett jégpáncél, amelyen sem autóval, sem gyalogosan nem lehet biztonságosan közlekedni.

A túlhűlés (azaz a víz 0 fok alá hűl, de nem fagy meg) azért következhet be, mert a különálló vízcseppek másként viselkednek hűléskor, mint egy vödör víz, és a 0 fokot elérve nem szilárdulnak meg.

Megérkezik a tél..

Havazás jön hófúvással!

 Mediterrán ciklonrendszer húzódik térségünk fölé, amely meghozza a zord, téli időt.

Tél van..

 A sielés kezdetei a kőkorszakba nyúlnak vissza. Az Észak-Európában talált barlangrajzok olyan vadászokat ábrázolnak, akik a lábukra faléceket erősítettek, amelyek arra szolgáltak, hogy könnyebben tudjanak mozogni a havon. Az első fennmaradt sítalpak i.e. 2500-ből származnak, és a mai Svédország területén találták meg őket. Az izlandi mondák, az Eddák az 1000. év körül említik a sítalpak használatát verseny- és szórakozási kontextusban. A sítalpak szélesek és nehezek voltak, és csak egy hosszú botot használtak, amely arra szolgált, hogy az ember, hasonlóan azokhoz, akik eveznek, a hó felszínén továbblökje magát. Nagyon hosszú idő telt el, csaknem olyan hosszú, mint a történelem, mire bevezettek két nagy változást - a hosszú és keskeny sítalpakat és két rövidebb botot az egy hosszú helyett.



Sítalpak

" Fenn északon a norvégek, svédek, finnek már ezer esztendővel ezelőtt sítalpakon járták a hómezőket, behavazott rengetegeket, lejtőket.

 Csakhogy ott annak idején nem mulatságnak, sportszernek találták fel, hanem az éghajlat, a hosszabb telek s bőséges havazások elleni küzdelemből született meg a sí. Tüzelőt, élelmet kellett szállítani, a települések közt néha minden kommunikációt lehetetlenné tett a hatalmas hó. ,,Úttalan utakon” – mondja a régi beszédfordulat; a hó egész felülete ilyen úttalan út, csak közlekedési eszköz kell hozzá.

 Megfigyelték valaha, hogy a rénszarvas soha nem süpped be annyira a hóba. Az eszesebb megfigyelők rájöttek, hogy az állat talpa, mikor lép, egészen szétterpeszkedik, olyanszerűvé válik, mint a lapát s így nagyobb felületre osztja el a testsúlyát. Nos erre „rénszarvas lábat” készítettek maguknak is: könnyű faháncsból, vesszőkből font szerkentyűvel megnövelték a talp felületét. Tulajdonképpen ez volt a sítalpak felé megtett első lépés. Persze ezzel a készséggel, melyet szó szerint hócipőnek is neveznek arrafelé, még csak cammogni lehetett, siklani aligha. Ám valakik addig mesterkedtek, amíg ezt is megoldották – a talpaknak hosszirányban kell elnyúlnia és simának kell lennie.

 Egy norvég szólásmondás szerint a sí a hómezők hajója, miképp egy legenda szerint a hajót „a tenger síjének” nevezik. A legjobb sítalp nyírfából készül ott északon. Nehéz kifaragni, mert egyike a legkeményebb, legtömörebb fáknak, de nem is törik olyan könnyen, mint más fajták. Az északi népek történelmében a harcosok sem lóháton, hanem sítalpon indultak a csatába. Norvégia fővárosában létezik símúzeum is, ahol a sí történetét szemléltető legrégebbi síféléket, sí-emlékeket állították ki."
forrás: Régi rejtély Lászlóffy A./

Hó, hideg, jég

  

Teli talppal járjunk a jégen!

Csúszásveszély esetén célszerű óvatosan lépkedve, lábunkat teli talppal helyezni a földre, hogy kerüljük a talajjal párhuzamos erőkifejtést. A síkos talaj súrlódása ugyanis ennek nem tud ellentartani, és megcsúszunk. Tasnádi Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára az [origo]-nak elmondta, a súrlódás növelésében is segít, ha talpunk teljes felülete érintkezik a talajjal. "Minél nagyobb felületen vagyunk, annál kisebb a veszélye az elcsúszásnak, és annál nagyobb az esély, hogy megtartjuk magunkat" - mondta a kutató.

 Jégváros

Harbin Kína északkeleti részében található, Kína és Oroszország határának közelében. A város az ország 10 legnagyobb és legfejlettebb települése közé tartozik. Klímája miatt gyakran nevezik jégvárosnak,  Kína egyik leghidegebb városa. Itt a leghosszabb a tél, a legzordabb időkben -30 Celsius fokokat mutatnak a hőmérők.
Kína északkelti részén, Harbinban minden évben megrendezésre kerül a Hó- és Jégfesztivál. Hatalmas jégtömbökből faragják a hihetetlen szobrokat, melyeket Led égőkkel világítanak ki éjjelente.

A 29. Hó- és jégfesztivál  január 5-én nyitotta meg kapuit és több, mint egy hónapon át tart nyitva majd. 1985 óta minden évben megrendezik a fesztivált, mely több százezer embert vonz a világ minden tájáról.
Idén is, ahogy minden évben, a jégtömbökből pazar alkotások születtek a palotáktól elkezdve piramisokon, sárkányokon keresztül a tündérekig minden megtalálható. Napközben lehet korcsolyázni, éjjel pedig Harbin fényei vetekednek a csillagokkal.

 

/meteoline/

Fehér karácsony

Már a huszadik században is érzékelhető volt, hogy a fehér karácsony valószínűsége folyamatosan csökken az északi féltekén. A meteorológusok szerint ez a tendencia nem fog megfordulni, 2100-ra még a jelenleginél is ritkább lehet a fehér karácsony a klímaváltozás miatt. Friedrich-Wilhelm Gerstengarber, a potsdami klímakutató intézet munkatársa szerint az évszázad végére sok helyen ritkaságszámba megy majd a fehér karácsony.

 Száz éve Berlinben 20 százalékos volt a fehér karácsony valószínűsége, ami mostanra 15 százalékra csökkent; a kutató szerint elképzelhető, hogy 2100-ra ez az érték ötszázalékosra zuhanhat, azaz húszévente egyszer láthatunk majd fehér karácsonyt a német fővárosban.

A helyzet az északi országokban sem jobb. Pal Prestrud, az oslói nemzeti éghajlat- és környezetkutató központ munkatársa elmondta, hogy míg 1900 körül évente átlagosan 150 napon volt sífutásra alkalmas, legalább 25 centiméter vastag hóréteg, ez mostanra átlagosan 100 napra csökkent. És hiába, hogy Dickens Karácsonyi éneke Londonban játszódott, és a szerző havas utcákat és korcsolyázókat is emlegetett bennük – ami azt sejteti, hogy a szigetországban is jellemzők voltak a zord telek –, a tengerközelben fekvő vagy enyhe kontinentális éghajlatú városokban, mint London vagy Párizs, már most is igen ritka a karácsonyi hó.


S hogy lesz-e fehér karácsony most 2012-ben? - egyenlőre csak jósolgatni, és reménykedni tudunk. . Mivel az év eléggé száraz volt, sokan úgy gondolják, hogy a természet még év végéig behozza magát, és karácsonykor bizony hullanak majd a hópihék. Meglátjuk...


 

Leesett az első hó Magyarországon

Október 29.

Havas eső után nagy pelyhekben havazni kezdett ma reggel Budapesten.

A hó 0 C° fok alatt képződő csapadék. Vízpárát tartalmazó levegő lehűlésével jön létre, amikor jégrészecskék alakulnak ki, melyekre további jégrészecskék fagynak és végül hókristállyá, hópehellyé egyesülnek.

A magyar nyelvben van - a teljesség igénye nélkül - havazás, hóesés, hóhullás, hószállingózás, hószitálás, hózápor, hózivatar, hóvihar, hóförgeteg. A hó tud még pilinkélni, szitálni, pelyhedzeni.