Hazafelé jön Zoltán, a fekete gólya

Zoltán volt az első jeladós magyar fekete gólya, amelynek a teljes, 12 200 km-es útját nyomon követhették az őszi vonulás kezdetétől a tavaszi visszatérésig 2016-2017-ben.

A fekete gólya jeladója február 20-án küldte az első adatcsomagot, eszerint Szudánban jár, útban hazafelé a Gemencbe. A madár a várakozások szerint március közepén érkezik Gemencre.

Magyarországon mintegy 380-420 pár fekete gólya fészkel, közülük kb. 40 pár a Gemencben. Az itteni populáció mai tudásunk szerint a világ legnagyobb népsűrűségű fekete gólya állománya. 

 

A gólyafióka a fészekben

 Forrás: Gemenc Zrt.

 

Gólyák

Tóbiás és Sára, a híres gemenci fekete gólyapár fészkében március 29-én megjelent az első tojás, így néhány nap múlva várhatóan már 3-4 tojás költését kezdhetik meg a szülők – tájékoztatott közleményében a Gemenc Zrt.

 

Nem maradt sokáig magányos Tóbiás, a gemenci fekete gólya, akit legnagyobb meglepetésére március eleji télvíz fogadott, amikor több ezer kilométerrel a háta mögött megérkezett gemenci fészkére a telelésből. A Magyar gólya webkamerák Facebook-oldal tájékoztatása szerint március 12-én, hétfő délelőtt 9 óra 6 perckor Tóbiás párja, Sára is hazatért a keselyűsi fészekbe a gemenci erdőben.

Ahogy beköszöntött a tavaszias időjárás, Tóbiás egyre nagyobb buzgalommal építkezett, így 12-én reggel 9 órakor, amikor Sára megérkezett, már látszottak a munka első eredményei. Ha szűkösen is, de mindketten elfértek a fészekben.

"Ez most vicc, vagy komoly? - morfondírozhatott Tóbiás, az első hazatért gólya. Mert a behavazott fészek látványa egy több ezer kilométeres út után viccnek azért mégiscsak kicsikét durva... A klímaváltozás tényleg nem vicc. Veled vagyunk, Tóbiás!

Behavazott fészkét látva nagyon meglepődött Tóbiás, a fekete gólya

Tóbiás nem csak abban rekorder, hogy rendszeresen a legelsőként érkezik haza, de 19 évével ő a legöregebb ismert, vadon élő, fekete gólya az országban.
A Gemenc Zrt. közleménye szerint a gólya péntek délután 5 órakor szállt le, a megérkezést élő internetes adásban követhették az érdeklődők. Tóbiás párja, Sára március közepén szokott megérkezni. Az elmúlt 4 évben 10 fiókát neveltek fel a fészekben, amely idén télen erősen megrongálódott, így a következő hetek kérdése, hogy újjáépítik-e vagy készítenek egy újat máshol."

ÉLÓBOLYGÓNK.HU

Tájak - a Barcsi Borókás

A Barcsi Borókás Belső-Somogy déli részén gyepekkel, tavakkal, mocsárrétekkel tarkított táj.


A barcsi ősborókás értékeire 1923-ban hívta fel a figyelmet Boros Ádám, neves magyar botanikus. 1942-ben nyilvánították védetté a Rigóc patak középső szakaszát, Patkó Bandi fáját, és a lant alakú feketefenyőt. 1974-ben 34 négyzetkilométernyi területen megalakították a Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzetet.

A boróka a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növény, melynek közel 60 faja ismert, így a származásilag közel álló alakjaival a világ legelterjedtebb fenyőjeként említhető. Fűszer- és gyógynövényként ismert változata a közönséges boróka .
Egy bibliai monda szerint Mária egy borókabokor alá rejtette a kis Jézust, hogy Heródes katonái rá ne találjanak. Azóta a borókának a gonosztól távoltartó erőt is tulajdonítják, mely több ország népénél is visszatérő elem. Természetesen az óegyiptomiak már ismerték az illóolaját, fájának kátrányát testük dörzsölésére ugyanúgy használták, mint halottaik balzsamozására. Testük és lelkük megtisztítására borókás füstölőket égettek. Szájuk leheletét a mirha mellett boróka rágásával frissítették. A rómaiak fűszerezéshez a drágán elérhető bors helyett használták, boraikba tették, hogy a máj- és epeműködésüket segítsék, emésztésüket serkentsék. Orvosaik vizelethajtóként használták; a görögök főleg járványokat igyekeztek megelőzni vele. Jól ismerték a pestis és egyéb fertőző járványok ellenszereként.
A középkorban szinte mindenre jónak tartották: fejfájás, vese- és hólyagbetegségek, tüdőbaj és láz csillapítására. Boszorkányok és démonok elijesztése végett kis zacskóba tömve ajtójuk fölé akasztották. Akkoriban csodaszernek tartották, többek között kígyómarás ellen is használták.

Az égerlápok egyedülálló értéke a királyharaszt, mely a Kárpát-medencében kizárólag itt él. A királyharaszton kívül a fűzlevelű gyöngyvessző is csak itt található meg hazánkban.


A  lápos élőhelyeken tömegesen tanyázó kétéltűek kiváló táplálkozási lehetőséget nyújtanak a fekete gólya számára, A Barcsi Borókás állatvilága gazdag, egyebek között több mint 700 nagylepke-fajt írtak le a területről.
 

Általános felfogás a gólyáról, hogy a család, a hűség, az anyai gondoskodás, a bőség szimbólumának tekintették, és már a régi időkben is közkedvelt, nagy tiszteletnek örvendő állat volt.

 Az ókori görögök úgy vélték, hogy a gólyákban az elhunyt emberek lelkei élnek tovább, míg az arab világban a Mekkába eljutni nem tudó elhunytak lelkét vélték felfedezni a gólyában, akinek így madárszárnyon kell megtenni ezt az utat.

Európában szerencsehozóként, tekintettek rá. Régen úgy hitték, hogy akinek a házára gólya telepszik, és fészket rak a kéményre, annak a házát megvédi a villámlástól és a tűztől, gazdagságot és hosszú életet hoz a ház népére. A gólyafészket nem szabadott lerombolni, mert akkor átok sújtotta a leromboló házát.
Az ókori rómaiak Vénusz istennő állatának tekintették a gólyát, aki szerelmet és áldást hoz a gólyafészekkel rendelkező házra és népére; a gyereknek hírül adva, hogy gondoskodniuk kell majd szüleikről.

További népi hiedelmek a gólyáról:

• Akinek a háza udvarán, vagy a ház előtti árokban békát fog a gólya, ott gyermekáldás várható.
• Aki először álldogáló gólyát pillant meg tavasszal, az egész évben lusta lesz, de ez a "csapás" megelőzhető az alábbi mondóka fél lábon történő elmondásával:
• 
  "Gólyát látok, fél lábon állok,
  Aki nem áll fél lábon, Lusta lesz a nyáron."
•  
• Aki repülő gólyával találkozik először, az egész évben szorgalmas lesz.
• Aki földön álló gólyát lát az egész évben otthon marad, aki repülő gólyát lát az egész évben utazni fog.
• A kisbabák, a tó közepén kinyílott vízililiomok között „teremnek”. Oda csak a gólya tud bemenni hosszú lábával, majd hosszú csőrével megfogja a baba hasát, és egy pelenkába beleteszi. Így alakul ki a köldök. A gólya a csőrében összefogja a pelenka csücskeit, felszáll, és annak a háznak az ablakán teszi be a babát, ahol gyermekáldást várnak. Mivel a gólya nem tudja, hogy kisfiút vagy kislányt szeretne a család, így véletlenszerűen dől el a kisbaba neme.

 

A fehér gólya a magyar nép kedvelt madara, de szinte egész elterjedési területén szeretik az emberek, különféle hiedelmek kötődnek hozzá. Több európai nép – például a litvánok – hozzánk hasonlóan a nemzet madarának tartja. Még a finn gyerekeket is a gólya hozza, pedig arrafelé nem fészkel a szerencsehozó madár, s előfordulása is csak alkalmi.

A gólya

 
Dús tollazata hófehérségével, - melyből élesen emelkedik ki szárnya feketesége, lába és csőre ragyogó pirossága, - nemes tartásával és mozgásával büszke és szép jelenség a zöld mezőben. Repülését is gyönyörűség nézegetni. A törökök szent madara. A szlávok istenmadara.





  Szláv mese:

„A gólya valamikor ember volt, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy ma is az ember közelében szeret élni.
A világ teremtésekor az Úristennek eszébe sem jutott, hogy mindenféle csúszómászóval rémisztgesse az emberiséget. A hüllőkkel s egyéb férgekkel az Ördög népesítette be a mocsarakat. Amikor a rusnya állatok annyira elszaporodtak, hogy az embernek többé nem volt nyugta tőlük, a Jóisten összefogdosta a sok siklót, gyíkot, egy zsákba gyömöszölte, a zsák száját bekötötte, s magához szólított egy férfit. Rábízta a zsákot, vigye a tengerhez, kössön rá követ, s dobja a vízbe anélkül, hogy a száját kibontaná s megnézné, mi van benne.
A férfi hazacipelte a zsákot, s leállította a ház sarkába, ő maga pedig gondolván, hogy Isten parancsát teljesíteni csak nem indul el abban a viseltes ruhában, amelyikben egész nap a mezőn volt, megmosakodott, fehér inget, új bocskort húzott, s kikészítette ünneplő fekete zakóját, hogy majd azt veszi fel.
- Hová, hová? – kérdezte a felesége.
- Az Úr rám bízta ezt a zsákot, vigyem a tengerhez,kössek  rá követ, s dobjam a vízbe.
- Mi van benne?
- Nem tudom.
- Nézzük meg!
- Isten megtiltotta!
Ám az asszony hiába félte Istent, kíváncsisága félelménél is erősebb volt. Mindenképpen tudni akarta, mi van a zsákban. S ha egy asszony valamit a fejébe vesz, attól nem tágít.
- Mindjárt este lesz, hová indulnál ilyen későn? Várj reggelig! – kezdte el kérlelni a férjét. A férfi otthon maradt, asszonya étellel, itallal kínálta, jól tartotta. Amikor a férfi elaludt, felesége szép csendben felkelt mellőle, a zsákhoz lopakodott, s kioldotta a száját. Abban a pillanatban előbújtak a kígyók, gyíkok, s ahányan voltak, annyifelé másztak.
Az asszony ijedtében sikoltozni kezdett. Felébredt az ura, s mezítláb, fehér gyolcsingben, ahogy kikelt az ágyból, éppen csak a vállára kanyarítva az útra készített fekete zakót, kirohant, s megpróbálta összeszedni a millió hüllőt.
Látva, mit cselekedtek, az Úristen így szólt hozzájuk:
- Ha kieresztettétek, szedjétek is össze őket! – S azon nyomban gólyává változtatta a párt. Azóta mezítláb, hidegtől sárga lábszárral, fehér ingben, fekete zakóban járják a zsombékos, vizenyős réteket, és fáradhatatlanul szedegetik össze a kígyókat, gyíkokat.”

A gólya értelme csodálatosan fejlett. Mindenkor pontosan tudja, hogy melyik vidéken hogyan fogadják az emberek.
A félénken és óvatosan puhatolózó, emberkerülő, minden-kivel szemben bizalmatlan madár a meghívás jelét megpillantva – a háztetőn, vagy fa tetején elhelyezett kocsikereket – félreteszi tartózkodását, elfoglalja a kereket és néhány nap alatt megbarátkozik környezetével. Hamar megismeri házigazdáját, és minden jóakaróját megkülönbözteti a rosszakaratú idegentől. Úgy tartják, áldás száll a házra, melyen gólya fészkel.
Érzéseit csőre összeverésével fejezi ki, kelepel örömében és bánatában. Békát, egeret, kígyókat, rovarokat, földi gilisztákat eszik, tehát élettere a patakpartok háborítatlan területe.

A gólya az új születésének legősibb és legerőteljesebb szimbóluma. Kínában a daruéhoz hasonló jelentéstartalmakat tulajdonítottak neki. Sok helyütt a gólyára bízták a gyermekáldás feladatát.
Egy antik legenda szerint a gólya táplálja agg atyját, ezért a gyermeki szeretet szimbóluma. A féllábon álldogáló, töprengő madár a meditáció jelképe.
A római mitológiában Júnónak, - az otthon, a gyerekek és a családi hűség istennőjének - szent madara.
A kereszténység a gonosz ellenségének, a bűnbe vivő Őskígyó legyőzőjének tekinti. A Golgotán részvevően körözött a kereszt körül egy gólya, és erőt adott Jézusnak.
Néhány mesében és legendában képes emberalakot ölteni, ezért az ember közeli rokonának tartják. Sekély vizekben, vízparton mozog, az ilyen helyeket a Tündérországba vezető átjárónak tartották. A víz, és a vízpart az érzelmeket és a teremtést is szimbolizálja. A gólya tehát segít megérteni az érzelmeinket, és segít élménnyé tenni a szülés folyamatát. Kelepelésekor a szent tánc ősi misztériumát jeleníti meg, mellyel ősi erőket és energiákat lehet megidézni.
Az ősmagyar mitológia jósmadárnak és tűzmadárnak tartotta. Atilla király Aquilleja ostrománál körüljárta jósaival a várost, látta a tenger felől menekülő gólyákat, akik a torony tetejére hordták a fiókákat. Ebből azt a jóslatot olvasta ki, hogy a várost nem szabad feladni, hanem meg kell erősíteni, mert biztonságosan védhető.
Segítőnk születésnél és a hang nélküli kommunikációnál.

/Temesvári Gabriella/