Akik zsákban hozzák a meleget..

A tavaszi napéjegyenlőség idején, Gergely nap után közel egy héttel érkezik Sándor, József, Benedek, akik a melegért felelősek a magyar néphit szerint.

Sándor napja - március 18.

Az első igazán meleget hozó nap. Ekkorra már a napsugarak is barátságosabban simogatják a földeket. „ Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható „ - tartotta a népi regula. Ezen a napon engedték ki először a méheket. A néphit szerint, ha a méhek sűrűn kitelepednek a kas, vagy kaptár szájára, akkor jó idő lesz. Aki serényebb munkára akarta a méheit fogni, az hangyabolyt szórt a kas alá.

József napja - március 19.

A három összetartozó nap közül a leggazdagabb szokásokban és hiedelmekben. „Ha József napján derült, hőség hozzánk beül „ - szól a regula. Ha ezen a napon szivárvány látszik az égen, benne széles sárga sáv, az jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér. Egyes falvakban ezen a napon kezdték el szántást, a gazdag termés reményében.

Szent József a famunkások védőszentje, sok vidéken ezen a napon hajtották ki a jószágot először a legelőre, de véglegesen majd csak György napon. A hagyomány szerint a madarak ezen a napon szólalnak meg először, mert "Szent József kiosztotta nekik a sípot".  

Bár a népi tapasztalás azt sugallta, hogy József után már kalapáccsal sem lehet a füvet visszaverni a földbe, a nap derűje, borúja, vagy a szele az elkövetkező negyven nap időjárását is megmutatta. 

És ezidőtájt várták vissza a gólyákat is, amelyek tollazatának tisztaságából jósoltak.

 

Ha tiszta fehér volt a tolluk színe, akkor szűk esztendő várt rájuk, viszont, ha koszos volt, akkor bő termésre számíthattak.

  

Benedek napja - március 21.

Ez a tavasz első napja. „Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár” - tartották elődeink. Szeged környékén a Benedek-napon ültetett hagymát augusztus 24-én szedték föl, utána a háztetőre rakták, ahol 7 nap érte a napsugár és 6 éjszaka a harmat. Ennek a hagymának a főzetét elsősorban a tífuszos betegek gyógyítására tartották alkalmasnak.

 Kedves Sándorok, Józsefek, Benedekek - Sok Boldog Névnapot!

Hazafelé jön Zoltán, a fekete gólya

Zoltán volt az első jeladós magyar fekete gólya, amelynek a teljes, 12 200 km-es útját nyomon követhették az őszi vonulás kezdetétől a tavaszi visszatérésig 2016-2017-ben.

A fekete gólya jeladója február 20-án küldte az első adatcsomagot, eszerint Szudánban jár, útban hazafelé a Gemencbe. A madár a várakozások szerint március közepén érkezik Gemencre.

Magyarországon mintegy 380-420 pár fekete gólya fészkel, közülük kb. 40 pár a Gemencben. Az itteni populáció mai tudásunk szerint a világ legnagyobb népsűrűségű fekete gólya állománya. 

 

A gólyafióka a fészekben

 Forrás: Gemenc Zrt.

 

Jön a tavasz - hazaérkezett az első gólya

 

Február 13-án megérkezett Magyarországra az első gólya, Suri. A vassurányi madár már tavaly is felkeltette az ország érdeklődését, hiszen napra pontosan ugyanekkor érkezett vissza 2018-ban is. Akkor szintén az ország első gólyájaként.

 


   Régen úgy hitték, hogy akinek a házára gólya telepszik, és fészket rak a kéményre, annak a házát megvédi a villámlástól és a tűztől, gazdagságot és hosszú életet hoz a ház népére. A gólyafészket nem szabadott lerombolni, mert akkor átok sújtotta a leromboló házát.

Az ókori rómaiak Vénusz istennő állatának tekintették a gólyát, aki szerelmet és áldást hoz a gólyafészekkel rendelkező házra és népére; a gyereknek hírül adva, hogy gondoskodniuk kell majd szüleikről.

További népi hiedelmek a gólyáról:

• Akinek a háza udvarán, vagy a ház előtti árokban békát fog a gólya, ott gyermekáldás várható.
• Aki először álldogáló gólyát pillant meg tavasszal, az egész évben lusta lesz, de ez a "csapás" megelőzhető az alábbi mondóka fél lábon történő elmondásával:
• 
  "Gólyát látok, fél lábon állok,
  Aki nem áll fél lábon, Lusta lesz a nyáron."
•  
• Aki repülő gólyával találkozik először, az egész évben szorgalmas lesz.
• Aki földön álló gólyát lát az egész évben otthon marad, aki repülő gólyát lát az egész évben utazni fog.

A tavasz első virágai

A tavasz első virága a mitológiai gyökerekkel rendelkező nárcisz, melyben -időjárástól függően- már márciustól gyönyörködhetünk.



Egy másik rendkívül kedves tavaszi virág a tulipán.

A 16. század eleji török hódítások idején terjedt el Európában is, ekkor honosították meg Hollandiában, ami később tulipán nagyhatalommá vált, mivel óriási üzletté nőtte ki magát a tulipántermesztés.

Akkoriban rendkívül jó befektetésnek számított tulipánokkal kereskedni, mivel egy-egy különlegesebb fajtáért akár egy kisebb vagyont is megadtak. Az 1630-as években azonban spekuláció miatt összeomlott a tulipán piac, így rengetegen tönkrementek. Magyarországon a 16. század végén kezdték el termeszteni, azóta pedig több ezer fajtáját nemesítették ki. Különlegessége, hogy kéken kívül bármilyen színű lehet, léteznek olyan sötét lila fajták, melyek már majdnem feketének tűnnek, sőt még zöld fajták is vannak, ezen kívül mintázatuk is rendkívüli változatosságot mutat -forma és szín tekintetében egyaránt. A tulipánnal igen egyszerű dolgunk van, ha díszíteni szeretnénk vele otthonunkat. A legjobban egy keskeny teljesen egyszerű üvegvázában mutat, viszont ügyeljünk arra, hogy a talpa elég széles legyen, mivel a tulipán szára elég vastag, és a fejek is nehezebbek, nehogy felboruljon. Már pár szál is rendkívül dekoratív lehet, akár egy vagy több színben is. A leveleket is nyugodtan fennhagyhatjuk a virágokon, ami egy plusz színt ad a csokrunknak.

A jácint eredete is a mitológiában keresendő, ugyanis a mítosz szerint Apollón véletlenül megölte kedvesét, Hüakinthoszt, a spártai király fiát. Az ifjú véréből fakadt a jácint, így vált a jácint az újjászületés szimbólumává.

A 18. században rendkívül népszerűvé vált, így ekkor több, mint 2000 fajtáját nemesítették ki Hollandiában, mindössze 3 fajból. Több színben és formában létezik, így dekorációnak is kiválóan megfelel. Kis áttetsző vázákat válasszunk, hogy a szárak is érvényesülhessenek, mindegyikbe tehetünk más-más színt, így dekorálva az asztalt, vagy akár egy színt is választhatunk, amit egy kupacba rendezünk. Levelekkel együtt is nagyon szép, de tehetünk közéjük pár szál barkát is. Ügyeljünk arra, mindegyik virágnál, hogy mielőtt vázába rakjuk, ferdén vágjuk le a szárát, így több vizet tud felvenni.

Tóbiás és Sára

Tóbiás és Sára, a híres gemenci fekete gólyapár fészkében március 29-én megjelent az első tojás, így néhány nap múlva várhatóan már 3-4 tojás költését kezdhetik meg a szülők – tájékoztatott közleményében a Gemenc Zrt.

 Forrás: Sokszínű Vidék

Szent György ünnepe


A néphit Szent György napjától számította a jó időt, a valódi tavasz kezdetét. Ennek emléke az egyik legismertebb gyermekjáték-dal. A gyermekek a rétre kihajtott libák számára így hívogatták a napot:

Süss föl nap,
Szent György nap!
Kert alatt a kislibáim
Megfagynak.
Terítsd le a köpönyeged,
Adjon isten jó meleget!

Tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban mondogatták: "szedem, szedem, felét szedem", ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság. György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.

Tóth Árpád: A tavaszi sugár

A tavaszi sugár aranyburokba fonta
A zsenge bokrokat s a bimbók reszkető
Selyemgubóiból zománcos fényű pompa,
Ezer szelíd szirom lepkéje tört elő.
A zsongó fák előtt, a kerti út szegélyén,
A park-őrző, borús csillámu rácsvasak
Festékes könnye folyt, sírtak, mert fémük éjén,
Hiába van tavasz, boldog rügy nem fakad.
Egy lány jött az úton, virággal, sok virággal,
Mellettem elsuhant, illatja megcsapott,
Egy-testvér volt talán a fénnyel és a fákkal,
Eltünt. Szívem zenélt. Merengve álltam ott...

Vers vasárnapra

 Áprily Lajos: Mennék eléd

Mennék eléd, mert itt vagy már közel.
A déli oldalon leselkedel.
Gyökerek hallják könnyű léptedet,
átküldesz egy-egy halk leheletet,
mely szűzies még és illattalan,
de sejtető, jó langyossága van.
Csak arcom érzi még, nem sejti más,
varázs van benne, keltető varázs.
Ahol jársz, néma éberség fogad,
keresed a rügyes sombokrokat,
hogy langyosságoddal rájuk lehelj
s kipattanjon a sárga kis kehely.
Feljössz az élre, melyet hó erez,
íj válladon, a hátadon tegez,
benne az arany nyílakat hozod,
melyekkel a telet megnyilazod.
Mennék eléd, s mint fényváró anyám,
még utoljára elkiáltanám
nevedet, melyből napfény sugaraz:
Tavasz, tavasz! Tavasz, tavasz, tavasz!

Vers - vasárnapra

Juhász Gyula: Megint tavasz van

Megint tavasz van és megint panasz van
Szívemben, ebben az örök kamaszban.
Mert fiatal még és nem értik őt,
Repül, mint a nyíl, mit Szerelem kilőtt.

Repül, de már nem várják szívesen
Az ifjak és a vének kedve sem
Derül reája s úgy borul föléje
Az ég, mint hűtlen szép szemek kökénye.

Ravasz tavasz, ne játssz velem hiába,
Ne csalj, színek és fények orgiája!
Ha jő a tél majd s hímez jégvirágot,
Én akkor is még múltak májusában
Emlékek orgonáit tépve járok.

Japán cseresznyefa

A cseresznyevirágot Japánban legendás vallási kultusz övezi, ami  amellett, hogy Japán jelképe, egyben identitásuk elválaszthatatlan része is.

 A legenda szerint, a FUJI hegység istennője KONOHANA  SAKUYA  HIME, tavasszal életre kelti a halott virágokat, melyek életképességnek legfőbb szimbóluma a cseresznye virág – a SAKURA.Az istennő,  - akinek nevében  a KONOHANA jelentése nem más, mint  a „ fa virága” – ezekkel a rózsaszín virágokkal  díszítette  a FUJI-t, így a cseresznyevirágzást, a japánok a tavasz visszavonhatatlan eljövetelének tekintik,  és egy több napon át tartó ünnepség sorozattal, a HANAMI-val  tesznek emlékezetessé.

  Évszázadok óta ünnepként tartják számon, mikor tavasszal elborítja a fákat a hófehér vagy világos rózsaszínű sziromtenger. Japánban több tucat cseresznyefajta van, de a többségük csak pár napig virágzik tavasszal.

Míg Kínában a cseresznye a női szépséget, a női princípiumot jelképezte, addig Japánban a természet mulandóságát jelenti, hiszen a virágzás oly rövid idő alatt lezajlik. De a felhőket is szimbolizálhatja, a fák formája miatt. A sakura ezen túlmenően tiszavirág élete, különleges szépsége és gyors halála a halandóságot is megtestesíti, az élet véges voltára emlékezteti az embert. Talán éppen ezért, de rengeteg témát adott a művészeknek is.

  Japánban,  úgy tartják: „ akire ráhull egy cseresznyefavirág, azt szerencse  és  boldogság kíséri útján …”

Az ELTE Füvészkertben több éves hagyomány az évente megrendezett Sakura ünnep, amely mindig az áprilisi japán cseresznyefa virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az Ohanamihoz kapcsolódik. Ilyenkor, amikor a japán cseresznyefák virágot bontanak a Füvészkertben, a látogatók – a japán szokásokhoz hasonlóan – takaróra telepedve piknikezhetnek a kertben, gyönyörködhetnek a Sakura fák virágzásában.

Az egyik legismertebb tavaszi díszcserje, a húsvét jelképe lett a barka.

 A növény ágai tavasszal elsőként kezdenek virágozni, ágai lefelé omlanak.


A szentelt barkához számos hiedelem fűződik. A legelterjedtebb szerint ha a templomból jövet lenyeljük egy szemét, az megvéd a betegségektől, főleg a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad a házba bevinni, mert akkor nyáron sok légy lesz, ezért azt a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, például Gyimesben csak a szentelt barkát lehet bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullnak a csirkék és egyéb aprójószágok.

A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól.

Tavaszváró

"Adj, Isten, meleget,
Fűnek-fának levelet!
Nyisd ki, Isten, kiskapudat,
Ereszd be a meleget,
Zárd ki a hideget!"

Tavaszi virág - a primula

A tavasz egyik kedvelt cserepes virága a kankalin vagy latin nevén a primula. 

 

1. A primula, magyarul kankalin kora tavasszal virító évelő, nem kedveli a túl meleget, ezért a nőnapra kapott virágot se tartsuk túl meleg szobában, különben nagyon hamar tönkre megy.

Ideális hőfok: 13-16°C

 

2. A hűvös levegő mellett a világosságot is kedveli, ezért tegyük ablak közelébe, de lehetőség szerint a radiátortól távol.

 
3. Ne öntözzük túl frissen kapott virágunkat: ha hűvös helyen tudjuk tartani, bőven elég, ha heti egyszer pótoljuk az elhasznált nedvességet. Hosszabb virágzásra serkenthető, ha havonta egyszer virágzást segítő tápoldattal is meglocsoljuk.

4. Az elnyílt virágokat folyamatosan, tőből távolítsuk el, így elég ereje marad a tőnek újabb virágok nevelésére.

Tavaszváró...

Törpe nőszírom



Ez az apró kis virág sokszor még a hó alól dugja ki a fejét, hogy a virágjai a nap fénye alatt kibontakozhassanak.
Törpe nősziromból sokféle változat létezik, a legtöbb azonban ragyogó, mély kék színben pompázik, és a nyár közepéig nyílik. Olyan helyen érzi igazán jól magát, ahol elegendő jut neki a kellemes, tavaszi napsütésből.

  A hagyományos, sárga trombitás nárcisz, az egyik legvidámabb színfoltja a kertnek, terasznak!
A krémszínű, csipkés szélű szirmok finomak, lágyak és elegánsak.

A közismert mondás szerint a retek „reggel méreg, délben étek, este orvosság"

 

Nagyon régi és nagyon hasznos növényünk a retek , talán nem is hinnénk, mennyi mindenre jó ez a szendvicsbe rakva igen ízletes zöldség.

Már az ókorban is ismerték, termesztették és előszeretettel fogyasztották a retket, ezt az üdítő színű, hívogatóan piros zöldséget - különösen a téli időszakban jó vitaminpótló, tavasszal pedig a tavaszi fáradtság elűzésére. De segíti az emésztést, fiatalít, és még a vágyat is fokozza!

Talán kevesen tudják, hogy a retek nemcsak nagyon kedvelt zöldség, de értékes gyógynövény is. A keresztesvirágúak családjába tartozik, több fajtáját ismerjük és szeretjük. Észak-Kínában és a Közel-Keleti országaiban termesztették eredetileg, majd később Európában is meghonosodott. Évszázadokon át a bajorok mindennapos téli eledele volt például.

Az egyiptomiak, a rómaiak és a görögök már az időszámítás előtt fogyasztották. Japánban és Indiában is termesztették. Kínából Mongólián keresztül Marco Polo hozta be Európába, ahol a germánok és a szlávok már a középkorban termesztették.

A legendák szerint egykor Delphoiban Apollóra, a fény istenének véleményére hivatkozva kinyilatkoztatták: a gyökérzöldségek között a retek a legértékesebb. Annyi aranyat ér, amennyi a súlya.

Az egyiptomi rabszolgák minden nap ettek belőle, a középkorban pedig a férfias, harcias Mars isten növényének tartották. A nemi vágy serkentőjeként emlegették. Az ógermán mitológia szerint a germán törzsek tavasszal ünnepelték Thor istent, feltételezhetően korábban az ő szent növénye volt a retek. A mitológiában az áll, hogy Thor igen hirtelenharagú, ugyanakkor nagyon termékeny istenség volt.


Remek vitaminforrás ez az üdítően piros zöldség : télen a C-vitamin miatt, tavasszal pedig a tavaszi fáradtság ellen érdemes fogyasztani. Kiváló ásványianyag-forrás. Emiatt igen hasznos a szervezetünkre nézve. Sok benne a kálium, de kevés a nátrium , ez fontos, mert a kálium-nátrium arány a keringési betegségek kialakulásában szerepet játszik. Ha megváltozik e két ásványi anyag aránya, az lehet oka a magas vérnyomásnak. Az arány helyreállítását biztosítjuk, ha eszünk retket, de ne sózzuk meg nagyon! A fogyókúrázók kedvence lehet, hiszen magas a rost- és alacsony energiatartalma miatt bátran fogyaszthatják. Ne hámozzuk meg mert értékes hatóanyagokat vesztünk el.

A retek a C-vitaminon kívül A- és B-vitamint, káliumot, foszfort és sok nyomelemet is tartalmaz. A megfázás és a cseppfertőzések megelőzhetők vele, hiszen mustárolaj-glikozidjai miatt antibakteriális és gombaölő hatású. A máj méregtelenítését is segíti. Serkenti az epekiválasztást. Vizelethajtó, vesetisztító, de étvágygerjesztő hatású is.
A retek íze borsos, erőssége nem pusztán fajtájától, hanem nagyban termőtalajától is függ.

A különböző fajták mind színükben, mind alakjukban igen nagy eltérést mutatnak egymástól.
A piros retek élénk rózsaszín, apró gömböcske, egész évben kapható. A francia reggeli retek kicsit hosszúkás, tojásdad alakú és valamivel enyhébb íze van, mint gömb alakú testvérének.
Harmadik retekfajta a daikon retek, ami a legcsekélyebb hasonlóságot sem mutatja rokonaival. Színe fehér, alakja hosszú, répa-szerű. Íze már hasonlít a több retekére, borsos, erős.

Energitartalom
20 kcal, 84 kJ/100 gramm

Melyiket vásároljuk?
A retek vásárlásánál árulkodó a zöldség levele, így olyan helyen vegyük meg ahol ellenőrizhetjük, hogy azok tömörek és ropogósak. A retek maga legyen szép, élénk, és héja tiszta, foltoktól mentes. Vásárlás után már eltávolítható a zöldje, többet nem lesz rá szükségünk.

Eltarthatóság, tárolás
Ha a hűtőben, befőttes üvegbe állítjuk, egy kevés vizet öntünk rá és visszazárjuk rá a tetejét, akkor aránylag hosszan eltartható.

Előkészítés
A retek nagyon hálás alapanyag, pusztán meg kell mosni és már fogyasztható is!

Reggel méreg?

A közismert mondás szerint a retek „reggel méreg, délben étek, este orvosság". Mindez a kéntartalmú vegyületekben, ill. illóolajban gazdagabb téli retekre utal. Reggel ugyanis, amikor (elvileg) üres a gyomrunk, az emésztést elősegítő anyagok irritálhatják a gyomornyálkahártyát, az arra érzékeny egyéneknél esetleg görcsös fájdalmakat okozva.

forrás:retek,napi doktor

A természet kincses kalendáriuma

Ha egészségesen szeretnénk étkezni, elég egy dolgot betartanunk, figyelni a természetet, annak rendjét.

Mindegyik növény akkor a legízletesebb, és akkor tartalmaz a legtöbb tápanyagot, amikor éppen szezonja van.



A friss retek nemcsak finom, üde, kellemes ízű zöldségfélénk, hanem közismerten gazdag C-vitamin forrás. Legfontosabb hatóanyagai a kéntartalmú illóolajok, a mustárolaj-glikozid, a raphanol  serkentik az epe termelődését és kiürülését is , máj, vagy epehólyag gyulladás esetén gyorsítják a gyógyulási folyamatot, köhögéssel járó betegségben csillapítják a köhögést/.Ezek a jó tulajdonságok a retkek népes családjának valamennyi tagjára érvényesek /

A sóska   nem csak egészséges, hanem jól elkészítve nagyon finom is. Sóskából készülhet saláta, leves, főzelék, mártás vagy éppenséggel turmix.

A zsenge spenót nyersen is kerülhet salátába: nagyon finom!

Számos fűszernövény, mint snidling, petrezselyem, bazsalikom és medvehagyma újra frissen szüretelhető, hogy zamatos ízekkel, hozzávalókkal gazdagíthassuk főztünket.
A spárgaszezon áprilisban kezdődik. Két fajtája abban különbözik, hogy a zöld spárga a földfelszín felett nő, a fehér spárga pedig a földben. C-vitamint, karotint tartalmaz, és vízhajtó hatása van.  

Mit írnak régi könyveink?

Áprilisban a Heltai Gáspár által 1575-ben fordított kalendárium szerint nem szabad  gyökérfélét és marhahúst enni, ám a bárány, kecske, a tyúk, a halak jöhetnek.

Czifraynál bárány, malac, nyúl, csirke, galamb, kacsa, liba, retek, zeller uborka,karalábé saláta kerüljön az asztalunkra.

Kertek és csillagjegyek

Tavasz van, életünk megszínesedik, megtelik  illattal és fénnyel, érezni a levegőben a rügyező fák, nyiladozó virágok, frissen bújó fű illatát.

Megnyugtató érzés a kertben tevékenykedni. Terápiás céllal vagy kedvtelésből akkor is kertészkedhetünk, ha csupán pár balkonládányi, illetve függőkosárnyi helyünk van rá.

Kert horoszkóp

 Kos

Szereti a szép kertet, csakhogy uralkodó bolygója, a Mars szüntelenül aktivitásban tartja. Zsúfolt napirendje kevés időt enged a kertészkedésre. Ezért még nem kell lemondani a virágzó színekről. Becsüld meg a kicsit: egy virágláda vagy egy nagyobb cserép „kert" élénk, kevés törődést igénylő növényekkel pótolhatod az igazit.


Bika

A Vénusz és a Föld vezérlik. Ez otthonszeretővé és igazi kertésszé teszi. Közismert türelméről, ezért élvezni fogja növényei fejlődését. A kert mérete se okozhat problémát; minél nagyobb annál jobb. A Bika gyakorlatias, így sok öröme lesz az olyan kertben, amelyben zöldségeket is termeszt.


Ikrek

Ki nem állhatja a tétlenséget. Állandóan tesz-vesz a kertben, egy percre sem hagyja magára kedvenceit. Kikapcsolódik a saját kertjében, szívesen nevelgeti, ápolgatja a hálás növényeket. A futónövények illenek hozzá a legjobban.



Rák

Otthonszerető. Mivel jegyében a változó Hold uralkodik, érzelmes és gyengéd. Leginkább csak a saját fészkével elégedett. Szeret főzni, ezért olyan kert a kedvére való, amelyben fűszereket és zöldségeket is termeszt.




Oroszlán
A Nap vezérli - nagylelkű és gyengéd, aki gyerekes örömét leli a növekedő dolgokban. Szereti a minél színesebb kertet. Ültetéskor a nagy, széles tányérú napraforgókról se feledkezz meg.





Szűz

Élvezi a kerti munkát. Rendszerető, így egy zöldségeskert is kedvére való lehet. A hosszú, gondozott sorok látványa elégedettséggel tölti el. Türelmes természete megengedi, hogy hosszú érési idejű növényeket termesszen.


Mérleg

Kedveli a csinos dolgokat. Az illatos virágokat különösen szereti, fokozzák az otthonosság érzését. Növényei: az illatos rózsák Ha csak kis kerted van - próbálkozz a mini rózsákkal.




Skorpió

Tartózkodó természetű. Szereti a cselszövéseket is, ezért vonzódik a fallal övezett „titkos" kerthez. Képes olyan növényeket is gondozni, amelyek átvészelik a kemény telet, hogy aztán tavasszal újra kivirágozzanak.




Nyilas

A jegy szülöttei közismertek nagy szívükről, talán ezért is vonzódnak a nagy kerthez. Sikerélményt ad nekik a nagy bokrok, azáleák ápolása. Jókedvét mutatja, hogy néhány bokrot különleges formájúra vág.




Bak
Sokat és módszeresen dolgozik, ezért megérdemli, hogy több évszakon át is élvezze. Próbálkozz az évelő növényekkel, és ültess örökzöldeket.





Vízöntő

Barátkozó, nyílt természetének a sok egynyári virág felel meg. Akkor a legboldogabb, ha barátok toppannak a kertjébe. Tegyél hát a teraszra kényelmes székeket, hogy kedves virágaid közelében beszélgethessetek.




Halak

A Halak jegyű ember szereti – sőt imádja - a vizet. Ha nem tó vagy folyó partján élsz, építs kis szökőkutat. Kedvedre valóak a vízinövények, a cseresznyefák és som.

Tavaszi napéjegyenlőség

Napéjegyenlőségnek nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart.

A Földön a márciusi napéjegyenlőség napja általában március 21. (illetve március 20., ritkán március 19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt).

Minden természetvallás megünnepli ezt a napot, amikor a Természet felébred hosszú téli álmából, a Föld újra termékennyé válik - elkezdõdhet a vetés, az ültetés, kihajtanak az õsszel földbe rejtett magok. Ami most éled, annak gyümölcsét élvezhetjük késõbb. 

 A görög mitológia szerint e napon ünnepelhetjük Perszephoné visszatérését az alvilágból, Hádész birodalmábol, ahová az õszi napéjegyenlõség idején távozott, az istenek egyezsége szerint. Démétér, Perszephoné anyja a föld termését biztosítja, õ a gabonaistennõ.

Aphrodité, a szerelem és termékenység istennõje beleszeretett a szép Adóniszba. Elrejtette õt egy szelencébe, hogy senki más ne láthassa, majd a szelencét Perszephonénak adta, az alvilág úrnõjének, hogy vigyázzon rá. Õ azonban felnyitotta a dobozkát, és amint megpillantotta Adóniszt, õ is nyomban beleszeretett, s esze ágában sem volt visszaadni Aphroditénak kedvesét. Aphrodité bánatától a földek is kiszáradtak. Atyja, Zeusz sem tudta megvigasztalni leányát. Végül Zeusz elrendelte, hogy Adónisz az év egyharmadát töltse Aphroditével, a másik harmadát Perszephonéval, a harmadik harmadban pedig legyen egyedül. Így aztán minden tavasszal visszatér Aphroditéhez, s a földek virágba borulnak, a termés szárba szökken a boldog szerelemtõl, télen pedig Persephonéval tölti el az idõt alvilági birodalmukban.

"Csillagászati értelemben a tavaszi nap-éj egyenlőség idején kezdődik a tavasz, azaz akkor, amikor a legrövidebb a nappal, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Ez nagyon jól számolható. Percnyi pontosan lehet tudni, csillagászati értelemben mikor kezdődik a tavasz, de még az sem jelenti attól a perctől az időjárás gyökeres változását.
2014-ben ez az időpont március 20., 17:57
Ez érdekes lehet, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség napja (az északi félgömbön) közismertebben március 21. Ez a jeles nap sok ismeretterjesztő és tankönyvben is így szerepel. Pedig ebben az évszázadban 2011-ben, azaz három éve fordult elő utoljára, hogy hazánkban a naptár március 21-ét mutat a csillagászati tavasz kezdetének időpontjában!
Miért?
Egy sziderikus év hossza, azaz az az időtartam, ami alatt a Föld egy teljes kört tesz a Nap körül 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, de ez nem egyezik meg azzal az időtartammal, ami eltelik pl. két azonos típusú (pl. márciusi) napéjegyenlőség között (tropikus év), ami “csak” átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc. A jelenleg használatos naptár megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható ugyanis, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A naptárkészítés nehézségét az okozza, hogy egy (naptári) év csak egész számú napból állhat. Köztudomású, hogy ezért vannak szökőnapjaink, ill. szökőéveink. Ha három 365 napos évet mindig egy 366 napos követ, akkor a naptári év átlagos hossza 365 nap 6 óra. Ez volt az évszázadokig használt Julián-naptár alapja (az elnevezés Julius Caesarra utal, az ő idejében vezették be ezt a rendszert). Csakhogy így 11 perc és 15 másodperc eltérés mutatkozik a tropikus évhez képest (ennyivel hosszabb a Julián-naptár szerinti átlagos év), ami talán nem tűnik soknak, de évszázadok alatt komoly elcsúszást okozott.
A tropikus év 365 és egynegyed napos hossza azt jelenti, hogy amikor két egymást követő tavaszkezdet között nincsen szökőnap, akkor a második évben kb. 6 órával később következik be a napéjegyenlőség, mint az elsőben. 365 nap elteltével ugyanis még várni kell egy picit (szűk 6 órát) a Földre, hogy megérkezzen abba a helyzetbe, amikor a Nap az Egyenlítő „fölé” ér. Ha azonban szökőnapot iktatunk be, akkor naptárunk csak 366 nap után tér vissza ugyanahhoz a dátumhoz, viszont ekkor már kb. 18 órával meghaladtunk egy tropikus évet, ezért az évszakváltások ilyenkor visszacsúsznak (bő) 18 órát.
A következő években a tavaszi napéjegyenlőség időpontjai az alábbiak szerint alakulnak:
2015.03.20. 23:45
2016.03.20. 05:30 (szökőév)
2017.03.20. 11:29
2018.03.20. 17:15
2019.03.20. 22:58
2020.03.20. 04:50 (szökőév)"
forrás:Eumet.hu.Tavasz

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
minden kislány férjhez adatik,
szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák és a maradék.