Japán cseresznyefa

A cseresznyevirágot Japánban legendás vallási kultusz övezi, ami  amellett, hogy Japán jelképe, egyben identitásuk elválaszthatatlan része is.

 A legenda szerint, a FUJI hegység istennője KONOHANA  SAKUYA  HIME, tavasszal életre kelti a halott virágokat, melyek életképességnek legfőbb szimbóluma a cseresznye virág – a SAKURA.Az istennő,  - akinek nevében  a KONOHANA jelentése nem más, mint  a „ fa virága” – ezekkel a rózsaszín virágokkal  díszítette  a FUJI-t, így a cseresznyevirágzást, a japánok a tavasz visszavonhatatlan eljövetelének tekintik,  és egy több napon át tartó ünnepség sorozattal, a HANAMI-val  tesznek emlékezetessé.

  Évszázadok óta ünnepként tartják számon, mikor tavasszal elborítja a fákat a hófehér vagy világos rózsaszínű sziromtenger. Japánban több tucat cseresznyefajta van, de a többségük csak pár napig virágzik tavasszal.

Míg Kínában a cseresznye a női szépséget, a női princípiumot jelképezte, addig Japánban a természet mulandóságát jelenti, hiszen a virágzás oly rövid idő alatt lezajlik. De a felhőket is szimbolizálhatja, a fák formája miatt. A sakura ezen túlmenően tiszavirág élete, különleges szépsége és gyors halála a halandóságot is megtestesíti, az élet véges voltára emlékezteti az embert. Talán éppen ezért, de rengeteg témát adott a művészeknek is.

  Japánban,  úgy tartják: „ akire ráhull egy cseresznyefavirág, azt szerencse  és  boldogság kíséri útján …”

Az ELTE Füvészkertben több éves hagyomány az évente megrendezett Sakura ünnep, amely mindig az áprilisi japán cseresznyefa virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az Ohanamihoz kapcsolódik. Ilyenkor, amikor a japán cseresznyefák virágot bontanak a Füvészkertben, a látogatók – a japán szokásokhoz hasonlóan – takaróra telepedve piknikezhetnek a kertben, gyönyörködhetnek a Sakura fák virágzásában.

Trópus a télben - Fűvészkert

A Füvészkert Budapesten, az Üllői út közelében található, a főváros egyik legszebb látnivalója. A szabadban és az üvegházakban élő növények izgalmasak és gyönyörűek

Itt találhatóak a város leghatalmasabb tavirózsái, amik akár egy felnőtt nő súlyát is elbírják. A Füvészkert története az 1700as évekig nyúlik vissza, fénykorában több mint 12000 fajt tartottak itt és olyan klasszikusokban is feltűnik helyszínként, mint Molnár Ferenc világhírű regénye, a Pál utcai fiúk.

 Különlegesség   a broméliagyűjtemény  valamint a Viktória-házban élő óriás amazonasi tündérrózsa.   De látható itt a Namib-sivatag peremén előforduló Welvitschia (Welvitschia mirabilis) is, amely "annyira csúnya, hogy már szép" -

A Budapesti ELTE Füvészkertjében idén is megrendezésre kerül 2012. november17-18. között a ’Trópus a télben’, ahol az idei fő látványosság a megújult Pálmaház lesz.

A gyógyító kamillavirág

Védett eredetű európai uniós termékké nyilvánították az alföldi kamillavirágzatot.

A növény termesztése kimondottan csak erre a vidékre jellemző, gyógyító hatását évszázadok óta ismerik.

Gyógyító erejét igen régóta ismerik és felhasználják a kamillavirágzatnak: a virágából főzött tea gyulladáscsökkentő, görcsoldó hatású, erősíti a fogínyt és serkenti az emésztést, külsőleg borogatásra is használható. A kamillateát világszerte fogyasztják, mert kellemes az íze és igen jó közérzetet biztosít. Évente átlagosan 500-600 ezer kilogrammot gyűjtenek be kézzel. A begyűjtött virágot szárítják, tisztítják és teaként értékesítik. Nagy mennyiségben szállítanak belőle Olaszországba, Németországba és Ausztriába.

Hamarosan a szegedi füvészkertben is látható lesz a növény, áprilistól költözik az intézmény kolostorkertjébe, ahol több másik gyógynövény társaságában tekinthetjük meg.

Készül a tavaszra a 90 éves Szegedi Füvészkert.
A sarkvidéki hideg a Füvészkertben is éreztette hatását, az éjszakai lehűlés a -22C-ot is elérte. A Lótuszos tó víztükrét is vastag hó és jégréteg borította, a meder aljzatában nyugalmi állapotukban várják a tavaszt a fehér tündérrózsák és az indiai lótuszok.

De nem csak a növények készülnek a tavaszra. Az idei évben a „megszokott" fajokon kívül a hazánkban fokozottan védett, 500.000 Ft eszmei értékű kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) körülbelül 15-20 példánya tartózkodik a Füvészkertben. A madarak egész nap jönnek-mennek az apró halakban gazdag Tündérrózsás-tó, és a nyugalmasabb, csendesebb, de halakban szegényebb Alföldi-tó között. A nap jó részében halak után a víz alá bukva kutatnak, majd szárítkozni és emészteni a tó mellett álló hatalmas kocsányos tölgy ágaira szállnak.

Forrás: Szeged24