Tavaszi virág - a primula

A tavasz egyik kedvelt cserepes virága a kankalin vagy latin nevén a primula. 

 

1. A primula, magyarul kankalin kora tavasszal virító évelő, nem kedveli a túl meleget, ezért a nőnapra kapott virágot se tartsuk túl meleg szobában, különben nagyon hamar tönkre megy.

Ideális hőfok: 13-16°C

 

2. A hűvös levegő mellett a világosságot is kedveli, ezért tegyük ablak közelébe, de lehetőség szerint a radiátortól távol.

 
3. Ne öntözzük túl frissen kapott virágunkat: ha hűvös helyen tudjuk tartani, bőven elég, ha heti egyszer pótoljuk az elhasznált nedvességet. Hosszabb virágzásra serkenthető, ha havonta egyszer virágzást segítő tápoldattal is meglocsoljuk.

4. Az elnyílt virágokat folyamatosan, tőből távolítsuk el, így elég ereje marad a tőnek újabb virágok nevelésére.

Tavaszváró...

Törpe nőszírom



Ez az apró kis virág sokszor még a hó alól dugja ki a fejét, hogy a virágjai a nap fénye alatt kibontakozhassanak.
Törpe nősziromból sokféle változat létezik, a legtöbb azonban ragyogó, mély kék színben pompázik, és a nyár közepéig nyílik. Olyan helyen érzi igazán jól magát, ahol elegendő jut neki a kellemes, tavaszi napsütésből.

  A hagyományos, sárga trombitás nárcisz, az egyik legvidámabb színfoltja a kertnek, terasznak!
A krémszínű, csipkés szélű szirmok finomak, lágyak és elegánsak.

Korall virág titka

A korall virág egy kis csoda , ezernyi apró színes virággal  örvendeztett meg minket télen és nyáron is.  

Nyáron, mint kerti növény ültethető erkélyre, teraszra, akár balkon ládába, akár egy nagyobb virágtartóba.

Hangulatunknak megfelelően választhatunk színvilágából:

Romantikus: Rózsaszín, ciklámen színű.


Elegáns: Hófehér, vagy vajszínű

Vidám nyárias: Sárga vagy narancssárga színt válasszunk.

Szerelemeseknek: vad vörös színben ajánljuk.

Akár egyszínű,  akár vegyes színben választjuk a korall virág tavasszal, nyáron, ősszel és télen vidámságot és színt visz életünkbe!

A folyamatos virágzás titka:

 Kevés víz, sok fény, és állandó metszés. A túllocsolás káros lehet a növény számára, hiszen a pozsgások családjába tartozik, így a leveleiben tárolja a vizet. Így amikor a földje már kiszáradt, a növény levelei még tele vannak nedvességgel.   Metszés: Amikor egy kis virágzat elnyílik, a növényen azonnal vágjuk le a tőről, majd a virágzás végén a zöld részt is metsszük meg, mert csak így tudjuk újabb virágzásra bírni kedvencünket.  Tápoldat: Kéthetente pótoljuk a tápoldatot a növénynek, mert egy virágzás kimeríti a tápanyag készletét.  Nyáron ültessük ki kertünkbe, télen vigyük be otthonunkba, ne öntözzük túl,  tápoldatozzuk kéthetente, és minél jobban metsszük annál dúsabb és bokrosabb lesz.




 .

Virágokról

A magyar szemérmesen kolumbiai virágnak hívja , a spanyol Flor de Labios, az angol Hot Lips Plant vagy a német Heisse Lippen Blume. A világ legerotikusabb virága.

 
A Psychotria elata vagy Psychotria poeppigiana néven is ismert növény őshazája Kolumbia, de mára már Ecuador, Costa Rica és Panama őserdeiben is megtalálható. A buzérfélék (Rubiaceae) családtagjaként legismertebb rokona az arab kávé (Coffea arabica), a nemzetség (Psychotria) nevéből pedig látszik, hogy pszichotróp anyagokat is tartalmaz. Dél-Amerikában előszeretettel alkalmazzák természetes afrodiziákumként, de az indiánok a népi gyógyászatban is használják. Pl. a Tiriyo indiánok, akik több mint 300 vadon élő növény gyógyító hatását ismerik, az összetört növény főzetét fejfájás, rándulás, reuma, izomfájdalmak és zúzódások kezelésére használják. A fellevelek nedve a hallójáratba csepegtetve a fülfájást enyhíti. A virágok főzetét köhögés csillapítására és légúti fertőzések általános kezelésére használják.

forrás: Édenkert.h.
,NET


 

Napjel - magyar motívumok

  A napjel.
 A természetben élő emberek nagy mértékben ki vannak szolgáltatva a természet erőinek. Az ember korán rájött arra, hogy élete legfontosabb tényezőit - a meleget, a világosságot - a Naptól kapja, ezért mindig tisztelettel tekintett ezen égitest felé. Népművészetünkben mélyen konzerválódott a napjel szinte minden formája. A napjel ősi tartalmát ugyan a magyar nép rég elfeledte, de formáját hagyományaiban mélyen konzerválta. Ősi hitregénkben csodálatos szarvas jelenik meg; homlokán fénylik a felkelő Nap, szarva hegyén a Nap fénye megannyi csíkban tündöklik. Tiszteletének tárgyát először kör alakkal ábrázolta; ennek horgas sugarú kör stílusváltozatát a nép "forgórózsának" mondja; ugyanezt a jelet megtaláljuk Kínában és a belső-ázsiai szőnyegeken. A szőnyegszövés technikája alakította ki a "horogkereszt" alakot, amely a csángóknál éppolyan formában jelenik meg, mint Ázsiában. A napjel összetettebb stílusváltozatai is ismertek. Így a székely porszarukon rajta van a napkorong tagoltabb formában, széléből a sugarak örvényszerűen csigavonalas gomolyban csapnak fel. Ilyen napjel díszíti a kínai és belső-ázsiai díszkapukat, kolostorok gerendáit, de a székelykapukat is. A csángó-, a kalotaszegi-, és a székely kapu keleti rokonságát nemcsak szerkezeti, de napjel díszítéses formái is megerősítik. Népünk nemcsak regős énekeiben őrzött meg a Nap csodálatára vonatkozó jelképeket, de a napfordulókor tartott turkajáráskor az ősi jelek rajzolásával is. Ilyenkor teheneik oldalára kerek napjeleket rajzoltak, hogy a mindent éltető Nap viruló erőben és egészségben tartsa meg hasznos jószágaikat.

A magyar népi motívumkincsről összességében elmondható a mély természetszeretet, a természet alkotó energiáiba vetett hit, és ezzel párhuzamosan egy új természeti világ alkotása a díszítés során. A díszítőelemek között feltűnően sok a virág, ezek azonban gyakran a természet egyéb jelenségeinek a leképezései, vagy módosult állatábrázolások is lehetnek: például az S-alakú levélformák az állatok szarvaira utalnak, a dupla fonatok összefonódott kígyók (a kígyó az ősmagyar mitológiában a ház őrzője volt), a kör alakú, belül szilvamag formát rejtő virágszimbólumok pedig a nőt jelképezik  , a férfierő és a beteéljesedett szerelem ábrázolása szintén virágokkal és nővényekkel történt.  A napjel, az ősi napkultuszok maradványaként stilzálva évezredek óta él népi díszítőművészetünk nővényeiben.. Érdemes rácsodálkozni a magyar népi díszítés logikájára, mely egy alapvető filozófiai nézetről vall: hatalmas felületeket üresen hagy, és egy-egy kisebb részt cifráz ki gondosan. Ezzel a hétköznapok kopárságát állítja szembe a különleges alkalmak nyújtotta csoda megélésével, az élet kitüntetett pillanataival. A régiek nemcsak motívumaikat, velük világnézetük alapjait is ránk hagyták: a küzdelmes, nehéz napok után mindig következik egy olyan esemény, ami miatt a lelkünk virágba borulhat.

A havasszépe vagy rhododendron

A havasszépe vagy rododendron (Rhododendron) a zárvatermők (Magnoliophyta) osztályába tartozó hangafélék (Ericaceae) családjának egy nemzetsége.

Tudományos nevét Linné a görög rodón (rózsa) és dendron (fa) szavakból képezte. Mivel azonban a rododendron nem rózsa és nem is fa, ő maga is elégedetlen volt vele, olyannyira, hogy átkeresztelte azaleának, de ezt a nevet ma főleg a kertészeti, cserépben nevelt szubtrópusi fajtákra használják.
Magyar neve is többféle van: hangarózsa, havasi rózsa, havasszépe. Ez utóbbi azért a legtalálóbb, mert utal arra, hogy ez a növény az Alpokban és a Kárpátokban a fenyvesek fölött él: ott, ahol a gyalogfenyő a havasi rétekkel találkozik.
A Távol-Keletről származik, de napjainkra közel ezer faja él az északi féltekén: Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában – a legtöbb Kínában, Japánban és Indiában, kiváltképp a Himalája lejtőin. Elterjesztésében döntő szerepe volt a kertészetnek. Az európai körülményeket hamar megszokta, de csak azokon a helyeken telepedett meg végérvényesen, ahol a tél nem túlságosan zord, a tavasz hűvös és nedves, a nyár pedig meleg, de párás. Nem véletlen, hogy a legszebb rododendronkerteket Angliában és Írországban találjuk.
Magyarországon legnagyobb állományai Kám mellett a Jeli arborétumban, és a Szombathelyhez tartozó Kámoni Arborétumban találhatók, de fellelhető más gyűjteményekben (így Sárváron, Zircen, Szelestén, Kőszegen  ) is.
!Wikipedia/

A Jeli arborétumban több mint 300 rhododendron fajta él, és a bokrok száma is több ezer.

15. Európai Orchidea Kiállítás

Hazánk először adott  otthont ilyen nagy horderejű rendezvénynek, amelyre Európából és a világ minden tájáról több mint 100 kiállítót, 20.000 látogatót, 200 regisztrált vendéget és 30 külföldi előadót vártak  az Európai Unió országaiból, valamint Törökországból, Brazíliából, Mexikóból, Oroszországból és Svájcból.

 A kongresszus fő célja, hogy a világ különböző országaiból érkezett tudósok, szakemberek előadásai kapcsán tájékozódjunk az európai biodiverzitás és az Európában őshonos orchideák élőhelyeinek jelenlegi helyzetéről, veszélyeztetettségéről és a védelmükben teendő intézkedésekről. A kongresszust kül- és belföldi szakemberek részvétele és értékes előadásai fémjelzik. Előadóink között üdvözölhetjük az orchidea-botanika, a kutatás, a taxonómia a természetvédelem világhírű szakembereit. A kongresszus lehetőséget nyújt arra, hogy az Európa számos országából érkező hallgatóság áttekintést kapjon a különböző európai országok természetvédelmi jogszabályairól, a természetvédelem aktuális problémáiról.


A Kongresszust egy négy napos, gyönyörű orchidea kiállítás kísérte, ahol bemutatták  a világ különböző trópusi és szubtrópusi területeiről érkezett orchideákat, közöttük olyan ritka fajokat is, amelyeket Magyarországon még nem láthatott a nagyközönség.

Az orchideák a legforróbb sivatagok és a hideg égövi területek kivételével szinte minden kontinensen megtalálhatóak a Földön, de elsősorban olyan sajátos mikroklímájú helyeken szaporodnak, mint a közép-amerikai vulkánok, az Andok köderdeinek határa, Dél-Brazília Atlani-óceán-parti- és középhegységei, továbbá a Hawaii szigetek hegyoldalai, a Himalája délkeleti lejtői, az indokínai szigetek és új–guineai hegyvidékek.

Napraforgó

Nevét a görög mitológiából eredeztetik. A történet szerint egy fiatal és gyönyörű lány, Clytia , beleszeretett a Napistenbe, Heliosba. A gőgős isten azonban nem viszonozta érzelmét. Clytia fájdalmas szerelme csillapíthatatlan volt, ezért mást sem tett, csak naphosszat a Napistent figyelte, míg végül bánatában Heliantusszá, vagyis napraforgóvá vált. Így, ahogy életében, virág létében is már örökké a Nap felé fordulhat.Népies nevei még: szotyola, tányérvirág, forgóMaga a növény a fészkes virágzatúak (Compositae) családjába tartozik, egyéves növény. Termesztett, a XVI. században került Amerikából Európába. A növény nem csupán a hazai legfontosabb zsiradék forrásunk- a híres napraforgó étolaj formájában, de sárga színanyagot is állítanak elő belőle. A növény magjából hideg úton kipréselt zsíros olaj értékes hatóanyagokat tartalmaz. Ilyenek a linolsav, linolénsav, olajsav glicerid-észter.

Nem csupán a magja ehető, hanem csírája is. A napraforgó-csíra ugyanis jó D- és B-vitamin forrás, és ásványi anyagokban - kálium, kalcium és vas - gazdag.

Ha gyógynövény teaként szeretnék fogyasztani, akkor a növény friss, nyelv alakú, élénksárga színű karimavirágait - nyelves virágok - kell gyűjteni. A gyűjtés ideje a nyári hónapokra, július-augusztusra esik. Poros utak mentén ne gyűjtsük! Ezek a virágok diterpéneket, triterpénszaponinokat, flavonoidokat, karotinoidokat tartalmaznak.

A napraforgó szirmaiban rejlő hatóanyagok alkalmasak a magas vérnyomás kezelésére, valamint hatásosak nyugtató és lázcsillapítóként is. Ha teát készítünk, forrázzunk le 1 csésze forró vízzel 2 teáskanálnyi szárított napraforgóvirág-szirmot, majd 10 perc elteltével szűrjük le.

Magjának olaját étkezési célokra és gyógyszeres kenőcsök készítésére használják. A többszörösen telítetlen zsírsavakkal megelőzhetjük a szív- és érrendszeri betegségeket, és csökkenthetjük a koleszterinszintet.

A népi gyógyászatban nehezen gyógyuló sebek és száraz, pikkelyesen hámló bőr kezelésére használták. A homeopátiás készítményekben görcsoldásra és láz csillapítására alkalmazzák.

Kép: Van Gogh – Napraforgók,