Sándor napja - március 18.
Az első igazán meleget hozó nap. Ekkorra már a napsugarak is
barátságosabban simogatják a földeket. „ Ha Sándor napján szép az idő,
jó termés várható „ - tartotta a népi regula. Ezen a napon engedték ki
először a méheket. A néphit szerint, ha a méhek sűrűn kitelepednek a
kas, vagy kaptár szájára, akkor jó idő lesz. Aki serényebb munkára
akarta a méheit fogni, az hangyabolyt szórt a kas alá.
József napja - március 19.
A három összetartozó nap közül a leggazdagabb szokásokban és
hiedelmekben. „Ha József napján derült, hőség hozzánk beül „ - szól a
regula. Ha ezen a napon szivárvány látszik az égen, benne széles sárga
sáv, az jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér.
Egyes falvakban ezen a napon kezdték el szántást, a gazdag termés
reményében.
Szent József a famunkások
védőszentje, sok vidéken ezen a napon hajtották ki a jószágot először a
legelőre, de véglegesen majd csak György napon. A hagyomány szerint a
madarak ezen a napon szólalnak meg először, mert "Szent József
kiosztotta nekik a sípot".
Bár a népi tapasztalás azt sugallta, hogy József után már kalapáccsal
sem lehet a füvet visszaverni a földbe, a nap derűje, borúja, vagy a
szele az elkövetkező negyven nap időjárását is megmutatta.
És ezidőtájt várták vissza a gólyákat is, amelyek tollazatának tisztaságából jósoltak.
Ha tiszta fehér volt a tolluk színe, akkor szűk esztendő várt rájuk, viszont, ha koszos volt, akkor bő termésre számíthattak.
Benedek napja - március 21.
Ez a tavasz első napja. „Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a
nyár” - tartották elődeink. Szeged környékén a Benedek-napon ültetett
hagymát augusztus 24-én szedték föl, utána a háztetőre rakták, ahol 7
nap érte a napsugár és 6 éjszaka a harmat. Ennek a hagymának a főzetét
elsősorban a tífuszos betegek gyógyítására tartották alkalmasnak.| Kedves Sándorok, Józsefek, Benedekek - Sok Boldog Névnapot! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése