"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2019. március 20., szerda

Tavaszi napéjegyenlőség, a csillagászati tavasz kezdete

A napéjegyenlőség idején a Nap az égi egyenlítőn megy körbe. Ilyenkor a Nap horizont feletti íve, megegyezik a horizont alattival, tehát ebben az időben egyenlő hosszúak lesznek a nappalok és az éjszakák. Ezt jelenti a napéjegyenlőség. De hogy ne legyen ilyen felszínes a tudásunk, nézzük meg, hogy hogyan viszonyultak ehhez az időszakhoz a régebbi korok emberei.

Az egyiptomiak mielőtt Krisztus feltámadásának ünnepét megülték volna, ami nem más, mint Húsvét, megtartották a tavaszi napéjegyenlőség ünnepét is. Ez a nap a fény újjászületését, uralomra kerülését jelentette, amit az isteneik szimbolizáltak. Úgy, mint Isis és Osiris szerelme, amelynek gyümölcse Horus, az isteni napgyermek. Így támadt fény a sötétségből.

A görögöknél is ünnep ez a nap. Méghozzá Perszephoné-é, aki visszatért az alvilágból, Hádész birodalmából. De a görögök életéből sem hiányozhat az ehhez az időszakhoz kapcsolódó romantikus történet. Aphrodité egykor beleszeretett Adoniszba, akit elrejtett egy szelencébe, hogy senki meg ne láthassa. A szelencét Perszephonénak adta, aki nem bírta legyőzni kíváncsiságát, kinyitotta azt, és ő is nyomban beleszeretett a férfiba. Ezek után esze ágában sem volt visszaadni a szelencét Aphroditénak, akinek bánatától még a földek is kiszáradtak.
Még apja, Zeusz sem tudta megvigasztalni, ezért arra kötelezte Adoniszt, hogy az év egy harmadát töltse Perszephonéval, a másik harmadát Aphroditéval, a harmadikat pedig egyedül.
Így aztán a férfi minden tavasszal visszatér Aphroditéhoz, s földek virágba borulnak, a termés pedig szárba szökken a boldog szerelemtől.

A nomád népeknél hiányzott az állandó meghatározott pont a nap állásának megfigyeléséhez. Éppen ezért sokan úgy gondolják, hogy a tavaszi ünnepköröket egyeztették a napéjegyenlőséghez. Ez nem egészen így van. Egyedül a húsvét vasárnapja az az ünnep, amely kapcsolódik a napéjegyenlőséghez. Ez a nap pedig mindig a tavaszi napéjegyenlőség napját követő holdtölte utáni első vasárnap.

Márciusnak ezen időszaka alatt jön el hozzánk Sándor, József, Benedek, akik a zsákban hozzák a meleget. S hogy Benedek a legjelentősebb személyiség a három férfi közül, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy ő engedi ki ebből a bizonyos zsákból a szárnyas rovarokat. Mindemellett március 21-e Szent Benedeknek "égi születésnapja". Benedek ünnepének böjti időpontját az a legenda magyarázza, mely szerint a szent egy megközelíthetetlen barlangban élte remete életét, ételhez pedig csak egyik társa segítségével jutott. Aztán a segítőkész barát meghalt, a rá vigyázó őr pedig eltörte a csengőt, amellyel a szent jelezhette szükségletét a világ számára. Benedeket csak a gondviselés mentette meg.

A Földön a márciusi napéjegyenlőség napja március 21. (illetve március 20. ritkán március 19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt). A XXI. században 2011 volt az utolsó olyan év, amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz.

Kukulkán-piramis
Március 21-ei időponthoz, vagyis a tavaszi napéjegyenlőséghez rengeteg történet, tudományos ismeret tartozik. Sőt még egy fantasztikus látvánnyal is gazdagabb lehet az, aki ekkor elutazik az Újvilágba. Ott ugyanis áll egy templompiramis, amelynek Kukulkan a neve. Az építmény négy oldalán felvezető lépcsősorok mindegyike 91 lépcsőt tartalmaz, amelynek összege az építmény alatti lépcsővel összesen 365 nap, az év napjainak száma. A tájolása észak, kelet, dél, nyugat irányú. A napéjegyenlőség idején a Nap sugarai által vetett árnyékok egy a templomból előkúszó kígyó alakját elevenítik meg.


/forrás: sulinet/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése