A napéjegyenlőség idején a Nap az égi egyenlítőn megy körbe. Ilyenkor
a Nap horizont feletti íve, megegyezik a horizont alattival, tehát
ebben az időben egyenlő hosszúak lesznek a nappalok és az éjszakák. Ezt
jelenti a napéjegyenlőség. De hogy ne legyen ilyen felszínes a tudásunk,
nézzük meg, hogy hogyan viszonyultak ehhez az időszakhoz a régebbi
korok emberei.
Az egyiptomiak mielőtt Krisztus
feltámadásának ünnepét megülték volna, ami nem más, mint Húsvét,
megtartották a tavaszi napéjegyenlőség ünnepét is. Ez a nap a fény
újjászületését, uralomra kerülését jelentette, amit az isteneik
szimbolizáltak. Úgy, mint Isis és Osiris szerelme, amelynek gyümölcse
Horus, az isteni napgyermek. Így támadt fény a sötétségből.
A
görögöknél is ünnep ez a nap. Méghozzá Perszephoné-é, aki visszatért az
alvilágból, Hádész birodalmából. De a görögök életéből sem hiányozhat
az ehhez az időszakhoz kapcsolódó romantikus történet. Aphrodité egykor
beleszeretett Adoniszba, akit elrejtett egy szelencébe, hogy senki meg
ne láthassa. A szelencét Perszephonénak adta, aki nem bírta legyőzni
kíváncsiságát, kinyitotta azt, és ő is nyomban beleszeretett a férfiba.
Ezek után esze ágában sem volt visszaadni a szelencét Aphroditénak,
akinek bánatától még a földek is kiszáradtak.
Még apja, Zeusz sem
tudta megvigasztalni, ezért arra kötelezte Adoniszt, hogy az év egy
harmadát töltse Perszephonéval, a másik harmadát Aphroditéval, a
harmadikat pedig egyedül.
Így aztán a férfi minden tavasszal
visszatér Aphroditéhoz, s földek virágba borulnak, a termés pedig szárba
szökken a boldog szerelemtől.
A nomád népeknél
hiányzott az állandó meghatározott pont a nap állásának megfigyeléséhez.
Éppen ezért sokan úgy gondolják, hogy a tavaszi ünnepköröket
egyeztették a napéjegyenlőséghez. Ez nem egészen így van. Egyedül a
húsvét vasárnapja az az ünnep, amely kapcsolódik a napéjegyenlőséghez.
Ez a nap pedig mindig a tavaszi napéjegyenlőség napját követő holdtölte
utáni első vasárnap.
Márciusnak ezen időszaka alatt jön
el hozzánk Sándor, József, Benedek, akik a zsákban hozzák a meleget. S
hogy Benedek a legjelentősebb személyiség a három férfi közül, azt mi
sem bizonyítja jobban, hogy ő engedi ki ebből a bizonyos zsákból a
szárnyas rovarokat. Mindemellett március 21-e Szent Benedeknek "égi
születésnapja". Benedek ünnepének böjti időpontját az a legenda
magyarázza, mely szerint a szent egy megközelíthetetlen barlangban élte
remete életét, ételhez pedig csak egyik társa segítségével jutott. Aztán
a segítőkész barát meghalt, a rá vigyázó őr pedig eltörte a csengőt,
amellyel a szent jelezhette szükségletét a világ számára. Benedeket csak
a gondviselés mentette meg.
A Földön a márciusi napéjegyenlőség napja március 21. (illetve március
20. ritkán március 19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései
miatt). A XXI. században 2011 volt az utolsó olyan év, amikor március
21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig
korábban lesz.
Kukulkán-piramis
Március
21-ei időponthoz, vagyis a tavaszi napéjegyenlőséghez rengeteg
történet, tudományos ismeret tartozik. Sőt még egy fantasztikus
látvánnyal is gazdagabb lehet az, aki ekkor elutazik az Újvilágba. Ott
ugyanis áll egy templompiramis, amelynek Kukulkan a neve. Az építmény
négy oldalán felvezető lépcsősorok mindegyike 91 lépcsőt tartalmaz,
amelynek összege az építmény alatti lépcsővel összesen 365 nap, az év
napjainak száma. A tájolása észak, kelet, dél, nyugat irányú. A
napéjegyenlőség idején a Nap sugarai által vetett árnyékok egy a
templomból előkúszó kígyó alakját elevenítik meg.
/forrás: sulinet/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése