Tájak - a Barcsi Borókás

A Barcsi Borókás Belső-Somogy déli részén gyepekkel, tavakkal, mocsárrétekkel tarkított táj.


A barcsi ősborókás értékeire 1923-ban hívta fel a figyelmet Boros Ádám, neves magyar botanikus. 1942-ben nyilvánították védetté a Rigóc patak középső szakaszát, Patkó Bandi fáját, és a lant alakú feketefenyőt. 1974-ben 34 négyzetkilométernyi területen megalakították a Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzetet.

A boróka a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növény, melynek közel 60 faja ismert, így a származásilag közel álló alakjaival a világ legelterjedtebb fenyőjeként említhető. Fűszer- és gyógynövényként ismert változata a közönséges boróka .
Egy bibliai monda szerint Mária egy borókabokor alá rejtette a kis Jézust, hogy Heródes katonái rá ne találjanak. Azóta a borókának a gonosztól távoltartó erőt is tulajdonítják, mely több ország népénél is visszatérő elem. Természetesen az óegyiptomiak már ismerték az illóolaját, fájának kátrányát testük dörzsölésére ugyanúgy használták, mint halottaik balzsamozására. Testük és lelkük megtisztítására borókás füstölőket égettek. Szájuk leheletét a mirha mellett boróka rágásával frissítették. A rómaiak fűszerezéshez a drágán elérhető bors helyett használták, boraikba tették, hogy a máj- és epeműködésüket segítsék, emésztésüket serkentsék. Orvosaik vizelethajtóként használták; a görögök főleg járványokat igyekeztek megelőzni vele. Jól ismerték a pestis és egyéb fertőző járványok ellenszereként.
A középkorban szinte mindenre jónak tartották: fejfájás, vese- és hólyagbetegségek, tüdőbaj és láz csillapítására. Boszorkányok és démonok elijesztése végett kis zacskóba tömve ajtójuk fölé akasztották. Akkoriban csodaszernek tartották, többek között kígyómarás ellen is használták.

Az égerlápok egyedülálló értéke a királyharaszt, mely a Kárpát-medencében kizárólag itt él. A királyharaszton kívül a fűzlevelű gyöngyvessző is csak itt található meg hazánkban.


A  lápos élőhelyeken tömegesen tanyázó kétéltűek kiváló táplálkozási lehetőséget nyújtanak a fekete gólya számára, A Barcsi Borókás állatvilága gazdag, egyebek között több mint 700 nagylepke-fajt írtak le a területről.
 

Általános felfogás a gólyáról, hogy a család, a hűség, az anyai gondoskodás, a bőség szimbólumának tekintették, és már a régi időkben is közkedvelt, nagy tiszteletnek örvendő állat volt.

 Az ókori görögök úgy vélték, hogy a gólyákban az elhunyt emberek lelkei élnek tovább, míg az arab világban a Mekkába eljutni nem tudó elhunytak lelkét vélték felfedezni a gólyában, akinek így madárszárnyon kell megtenni ezt az utat.

Európában szerencsehozóként, tekintettek rá. Régen úgy hitték, hogy akinek a házára gólya telepszik, és fészket rak a kéményre, annak a házát megvédi a villámlástól és a tűztől, gazdagságot és hosszú életet hoz a ház népére. A gólyafészket nem szabadott lerombolni, mert akkor átok sújtotta a leromboló házát.
Az ókori rómaiak Vénusz istennő állatának tekintették a gólyát, aki szerelmet és áldást hoz a gólyafészekkel rendelkező házra és népére; a gyereknek hírül adva, hogy gondoskodniuk kell majd szüleikről.

További népi hiedelmek a gólyáról:

• Akinek a háza udvarán, vagy a ház előtti árokban békát fog a gólya, ott gyermekáldás várható.
• Aki először álldogáló gólyát pillant meg tavasszal, az egész évben lusta lesz, de ez a "csapás" megelőzhető az alábbi mondóka fél lábon történő elmondásával:
• 
  "Gólyát látok, fél lábon állok,
  Aki nem áll fél lábon, Lusta lesz a nyáron."
•  
• Aki repülő gólyával találkozik először, az egész évben szorgalmas lesz.
• Aki földön álló gólyát lát az egész évben otthon marad, aki repülő gólyát lát az egész évben utazni fog.
• A kisbabák, a tó közepén kinyílott vízililiomok között „teremnek”. Oda csak a gólya tud bemenni hosszú lábával, majd hosszú csőrével megfogja a baba hasát, és egy pelenkába beleteszi. Így alakul ki a köldök. A gólya a csőrében összefogja a pelenka csücskeit, felszáll, és annak a háznak az ablakán teszi be a babát, ahol gyermekáldást várnak. Mivel a gólya nem tudja, hogy kisfiút vagy kislányt szeretne a család, így véletlenszerűen dől el a kisbaba neme.

 

A fehér gólya a magyar nép kedvelt madara, de szinte egész elterjedési területén szeretik az emberek, különféle hiedelmek kötődnek hozzá. Több európai nép – például a litvánok – hozzánk hasonlóan a nemzet madarának tartja. Még a finn gyerekeket is a gólya hozza, pedig arrafelé nem fészkel a szerencsehozó madár, s előfordulása is csak alkalmi.