Tájak Magyarországon - Gönci Barack Vigasság

Boldogkőváralja

Festői környezetben, a Zemplén hegység lábánál, a Hernád folyó völgyének peremén fekszik Boldogkőváralja, a falu felett magasodik
a Tatárjás után épült vár.

Hatalmas erdőségekben, kristálytiszta levegőben, bővizű patakokban, hangulatos kis hegyi falvakban, történelmi emlékekben bővelkedő vidék ez, a hajdani Rákóczi-birtok. A középkori Magyarországnak ez volt a legfontosabb kereskedelmi útvonala.

 A falut félkaréjban övező hegyeknél kezdődik híres történelmi borvidékünk,Tokaj-Hegyalja.

Boldogkő vára

Ovális domb sziklatarajára épült, maga a sziklatömb ritka földtörténeti érték, természetvédelmi terület, mintegy tízmillió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység maradványa.

A hányatott sorsú vár első okleveles említése 1282-ből való. Eleinte  a királyé volt, később gyakran cserélt gazdát.1663-ban itt gyülekezett a török ellen verbuvált sereg. A Rákóczi-féle szabadságharc alatt a kuruc csapatok foglalták el a várat. A vesztes harcok után az osztrák csapatok ezt a várat is használhatatlanná tették, hadászati jelentőségét elveszítette. Állnak még vastag lőréses ablakos falai, három tornya és felső várának palotája.

A várhoz sok, szájhagyomány útján terjedő történet fűződik. Egy abaúji monda  a vár nevének eredetét meséli el:

1241- muhi csata. A vesztes csata után IV. Béla király Aszaló községbe menekül a tatárok elől. Bodó, az öreg aszalómester rejtette el a királyt jobbágyruhába öltöztetve, s magát süketnek tettetve vezette félre az üldözőket.
Egy évvel később az öreg Bodó mester  megrakott hét társszekeret finom aszalt gyümölccsel, a szekerek bakjára hét leányt ültetett, saját gyerekeit. A hét szép leány nagy feltűnést keltett az udvarban, s nemsokára a királyné is meghívta őket egy bálba. A király pedig  hálából az öreg Bodónak adományozta Aszaló és Bodolló községeket, azzal a kikötéssel, hogy öt éven belül a legalkalmasabb helyen erős várat kell építenie. Gondolkodóba esett szegény mester a leányaival, ám a legkisebb megtalálta  a megoldást. Elmentek a királyné báljára, ahol hármuknak kérője is akadt. A leányok csak azzal a feltétellel mondtak igent, ha a kérő nemes ifjak egy-egy évig építik a várat a kijelölt helyen. Hamarosan a másik négy leány is elkelt, s a király is adott még két év haladékot, így hét év alatt oly szépséges vár épült, hogy csodájára járt az egész ország. Először Bodókő várának nevezték. Az esküvőn azonban, melyet a várban, s a király  kérésére egyszerre tartott a hét leány, a király azt javasolta, nevezzék a váraz Boldogkőnek, mert a hét szép leány itt volt a legboldogabb.Azóta is így hívják ..

Abaúji monda Balogh Béni gyűjtése

Balogh Béni 1922-ben Nekézsenyben született. A sárospataki református tanítóképző után magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Először Ózdon, majd Pest megyében és Budán tanított. 1941 óta ír elbeszéléseket, regényeket, mondákat, meséket, mesejátékokat. Legtöbb írásában Észak-Magyarország változatos tájain játszódó történelmi eseményeket elevenít meg, mondáin, regéin, meseregényein keresztül nemzedékek sora ismerkedett meg a magyar történelemmel.

Boldogkőváralja július 12-13. -  GÖNCI BARACK VIGASSÁG

 

Harmadik alkalommal rendezik meg Magyarország legbarátságosabb és legkülönlegesebb gyümölcsünnepét.

 

A történelmi Abaúj számos egyedi terméke között talán a kajszibarack a leghíresebb, a térségben elsősorban a magyar kajszi, a gönci magyar kajszi, a ceglédi bíborkajszi és a Pannónia fajtákat termesztik.
Ezekből készül a földrajzi eredetvédett gönci barackpálinka is, amely annak köszönheti védett státusát, hogy nemcsak az alapanyaga helyi, hanem lepárlását és palackozását is helyben végzik.