Vas megye - Magyarország tájai

Vas megye Magyarország legnyugatibb csücske - igazi gyöngyszem, méltán szeretik az ott élők, és csodálják az odalátogatók Szombathely és környéke látnivalóit, Kőszeg, Sárvár, Körmend, Őriszentpéter és más települések szépségeit.

Évezredek üzenete és évszázadok históriája sugárzik a múlt felbecsülhetetlen értékeiből, az írott és íratlan történeti forrásokból. A régészeti kutatások egyértelműen igazolták, hogy Vas megyében a neolitikum idején a mai Sé területén, a bronzkorban Górban és a Sághegyen, a bronz- és a vaskorban pedig a velemi Szent Vid hegyen olyan jelentős politikai, gazdasági és kulturális funkciókat ellátó települése léteztek, amelyek tágabb környezetükre is hatást gyakoroltak. A római birodalom keleti határait Augustus császár az i.e. I. évtized fordulója táján a Dunáig terjesztette ki.
Az új, Pannóniának nevezett provincián vezetett át a Borostyánkő út. Az egymástól alapvetően eltérő vallási és kulturális áramlatokat is közvetítő Borostyánkő út melletti települések közül a mai Szombathely antik ősének tekinthető Savaria kiemelkedő szerepet töltött be, hiszen egyben Felső-Pannónia igazgatási, kereskedelmi és vallási központja is volt. A város Fórumán átvezető út és épületeinek impozáns maradványai ugyan úgy csodát ébresztenek, mint a néhány száz méterrel távolabbi, Európa legészakibb Isis szentélye.
Az európai kereszténységet is gazdagította ez a város, a középkor egyik legnépszerűbb szentje, a mintegy 1600 évvel ezelőtt elhunyt Szent Márton, a Tours-i püspök Saváriában született. A Dunántúl nyugati fele az i. sz. V. század első harmadától kezdődően előbb hun, később gót, majd pedig longobárd, a VI. század második felében avar, végül a IX. században frank uralom alá került. A magyar kalandozások befejeződése után az ország nyugati része ún. gyepűvidék lett, ahol különféle határőr népek éltek. Ettől kezdődően mind a mai napig Vas megye nyugati határa egyben Magyarország nyugati határa.

Sárvár városa gyönyörű természeti környezetben, a Rába völgyében, a Kemeneshát dombjai között fekszik.

A város kiemelkedő műemlék-épülete a középkorban épült Nádasdy vár. Jellegzetes kaputornyával és a várárkon átívelő boltíves hídjával Nemzeti Örökségünk része.

A honfoglalás kori földvárból valószínűleg a XIII-XIV. században kiépített várat többször átalakították, így a reneszánsz hazai építészet jellegzetes példájában gyönyörű és értékes barokk falképek láthatók.
Az első nagy átalakítás az itt 1390-től birtokos Kanizsaiakhoz köthető: bővítették a palotát, és megkezdték a ma is látható kaputorony építését. A terület 1534-ben házasság révén jutott a Nádasdy család birtokába, a legjelentősebb munkák ehhez a családhoz köthetők. A Wesselényi-féle összeesküvés után (amelyhez először csatlakozott Nádasdy Ferenc, majd azt felfedte a császár előtt) a hatalmas vagyont a kincstár elkobozta. Azután számos tulajdonosa volt.

A várat 1720-ban, és száz év múlva, 1822-ben is erőteljesen megújították - mai állapota az akkor kialakult formáját tükrözi. A vár ma több intézménynek, egyebek mellett múzeumnak, könyvtárnak és művelődési háznak ad otthont.



Hazánk fürdői között igazi gyöngyszem a 2002-ben megnyitott sárvári fürdő.

A Föld méhe egy aranynál is értékesebb kincset rejt, a gyógyvizet. Az 1961-ben felfedezett gyógyhatású víz kétféle: 1200 méterről hidrogén-karbonátos, 2000 méterről pedig sós víz tör fel. A gyógyvíz az alkáli hidrogén-karbonátos, nátriumkloridos gyógyvizek csoportjába tartozik .

Sárvár 16 hektáros Arborétumában számos növényritkaság, 350-nél több fa- és cserjefaj található, tiszafái és kocsányos tölgyei több száz évesek.

Sárváron született meg hazánk első magyar nyelven nyomtatott könyve, amely Sylvester János: Új Testamentumának fordítása (1541).
Tinódi Lantos Sebestyén, a vándorhistóriás is Sárváron lelt otthonra.

Szeged napja

1719.május 21: 1719-ben III. Károly király aláírta Szeged szabad királyi várossá nyilvánításának oklevelét. Az adománylevélben szereplő címer lett a város új címerének alapja is.


Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnagyobb városa Dél-Alföldön.

Szeged történelme, helytörténete nagyon régre vezethetõ vissza. A Szeged környéki vízparti rész régóta vonzza ide az embert. A legrégebbi emberi nyomokat az itt megtelepedõ mamutvadászok hagyták körülbelül 24 ezer évvel ezelõtt. Késõbb a hidegebbre forduló idõ miatt az emberek elvándoroltak.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a vidék az újkõkor kezdeti szakasza óta (Kr. e. 5000) lakott. Ekkor tértek át a termelõ életmódra az itt letelepedett emberek. 1500 évvel késõbb az itt élõ népek fokozatosan áttértek a földmûvelésre. A bronzkor kezdetekor (Kr. e. 1900) új déli és keleti népcsoportok jelentek meg Szeged területén. Késõbb a több ezer tiszántúli földpiramist létrehozó kurgánok telepedtek le. Az ilyen sírokat "kunhalmoknak" nevezzük. A középsõ bronzkorban balkáni eredetû földmûves-közösségek jelentek meg, akik már többlettermelésre is képesek voltak. A kocsi használata általánosan elterjedt volt már náluk, sõt temetkezés során már hamvasztás is elõfordult. Móra Ferenc tárta fel elõször Szõreg környéken található nagy kiterjedési temetõjüket.

A vaskor (Kr. e. VII-VI.) alatt írott források szerint, agathürszosz és szignünna népcsoportok jelentek meg Szeged környékén. Feltehetõen a Tisza elnevezése is tõlük származik: a "tijah" (ejtsd tidzah) szó folyót jelenthetett. A vas használatát a késõbb (Kr. e. III:) megjelent kelta törzsek tették általánossá, mely jelentõsen fellendítette a fegyverkereskedelmet.

Szeged környéke a fejedelmi törzs szálláshelyéhez tartozott, a tiszántúli területet pedig Ajtony törzse foglalta el. A település lakossága István király uralkodása idején már magyar volt. Szeged és környéke királyi birtok lett, mely egyházi igazgatás szempontjából a kalocsai érsekséghez tartozott. A XII. századra a település várossá vált kedvezõ adottságai miatt. Számos út Szegednél futott össze, és a Maroson leúsztatott fát és sót innen szállították tovább. A sóutak és raktárak védelmére földvár épült, mely mellé bekerített városrészt emeltek. Szeged neve először 1183-ban fordult elő oklevélben "Cigeddin" formában. Az 1222-es Aranybullájában is meg van említve a város: só az ország közepén másutt ne tartassék, csak Szalacson, Szegeden valamint a határvidékeken.

A Római Birodalom korában elõször a Dunántúl (Pannónia), majd késõbb Kr. u. II. század elején Dél-Erdély (Dácia) lett római tartomány. A császári futárszolgálat a két provincia között Szegeden át közlekedett. Szeged késõbbi vára helyén római õrség és postaállomás vigyázta a dáciai só- és aranyszállítást. II. század elejétõl jazig-szarmata törzsek telepedtek meg, valószínûleg a Római Birodalom határvédelme érdekében. Prolemaiosz leírásaiból ismerhettük meg Szeged település legrégebbi nevét Partiszkon, vagy ahogy a rómaiak nevezték Parthiscus. 270 körül a szarmata uralomnak a gepidák vetettek véget (keleti germán törzs), akiket késõbb (410 körül) a hunok igáztak le. Attilának, a hunok királyának, székhelye feltehetõleg valahol Szeged környékén, vagy attól nem messze volt található. A hun birodalom bukása után (454) a terület ismét a gepidáké lett. 568-ban a gepidákat az avarok gyõzték le, és a terület több mint 200 évig fennhatóságuk alá tartozott.

Az avar birodalom bukása 790-es években kezdõdött, amikor is Nagy Károly hadjáratot indított ellenük. A Dunántúl elvesztése után a Tiszántúltól is meg kellett válniuk, amit a bolgárok foglaltak el tõlük. Az avar birodalom maradványait a honfoglaló magyarok kebelezték és olvasztották be 896-ban.

1241-et követõen épült vára révén a déli Tisza vidéknek fontos központja lett. 1247 elõtt nem sokkal Szeged elnyerte a városi rangot. Az építkezés és a kézmûipar jelentõsen fellendült, a vásártartási jog pedig tovább erõsítette Szeged szerepét. XIV. század során Szegedbõl virágzó kereskedõváros lett. A törökök elõrenyomulásával katonai jelentõsége is fokozódott. 1394 õszén a Szegeden tartózkodó Zsigmond király a várost jelölte ki a török ellen szervezett hadainak gyülekezõhelyéül. 1405-ben törvény született a vár és a város megerõsítésérõl. A XV. század elejétõl a város lett a dél felé irányuló hadjáratok kiindulópontja. A szegedi naszádosok innen szállították a seregeket a déli végvárakhoz. 1444-ben I. Ulászló itt kötött békét a törökkel, majd négy nappal késõbb a megállapodást felrúgva, innen indított hadjáratot a törökök ellen.

1456-ban Hunyadi János innen indult Nándorfehérvár felmentésére. A Hunyadiak idején tulajdonképpen Szeged volt az ország központja. 1458-ban országgyûlést is tartottak, ahol elhatározták a huszárság rendszeresítését a hadseregben. 1498-ban Szeged II. Ulászlótól szabad királyi város rangot kapott, és ezáltal az Itáliába irányuló marhakereskedelem központja lett. A Dózsa György féle felkeléshez (1514) sokan Szegedrõl is csatlakoztak. Krónikások szerint a felkelés bukása után György lefejezett fejét Szapolyai János Szegedre küldte Pálfy Balázs szegedi fõbírónak, akinek állítólag Dózsa örökbe fogadott fia volt.

1522-re Szeged az ország egyik legnépesebb városa volt több mint 7000 fõvel (ugyanannyi mint Budáé, Pesté vagy Kassáé).

1526. szeptember 28-29-én Ibrahim nagyvezér seregei elfoglalták a várat, a várost pedig kifosztották és felgyújtották. A támadás után az egykor virágzó város fejlõdése több, mint másfél évszázadig vissza volt vetve. 1528-ban -a török csapatok elvonulása után- a lakosság visszavonult a romos városba. Szeged török megszállás alá került, mely alatt korszerûsítették a várat, és benne állandó helyõrséget helyeztek el. A hódoltság területén Szeged jobb helyzetben volt, mint a legtöbb város. A szultáni birtokok egyik központjaként védelmet élvezett, és nem volt kitéve az idõk során állandóan változó, mohó spáhi földesurak kényének-kedvének. A török hódoltság idején a város jelentõs kereskedelmi központ volt, így 1546-ra már 8000-re duzzadt a város lakossága.

1552 februárja újabb tragikus fordulópont volt a város életében. A Debrecenbe menekült Tóth Mihály volt bíró és Nagy Ambrus 1500 fõs sereggel tért vissza a város felszabadítására. Az éj leple alatt támadtak, de a várat nem sikerült elfoglalniuk, ezért dühükben a városban fosztogatni kezdtek. A budai pasa felmentõ serege késõbb legyõzte az ostromlókat. A visszafoglalási kísérlet legnagyobb vesztese maga Szeged volt. A környezõ falvak elnéptelenedtek, az elvándorló magyarok helyére törökök és szerbek települtek. A század végére a népesség 1500-ra zsugorodott.

1686. október 23-án a császári csapatok felszabadították Szeged várát. Miután a vár osztrák tulajdonba került, innen irányították a délvidék felszabadítására indított hadmûveleteket.

A Rákóczi szabadságharc idején 1704. április 18-án elsõ ízben indult kuruc támadás a város ellen, de a védõknek komoly áldozatok árán sikerült visszaverniük a támadást. Megfelelõ tüzérség hiányában a várat nem tudták bevenni a magyar csapatok. 1719. május 21-én Szeged ismét szabad királyi város rangját kapta. Ekkor készült a ma is használatos szegedi címer.

1721-ben megnyílt Szeged elsõ gimnáziuma - a piaristáké. Az 1728-ben lezajlott boszorkányperek, szegénység és természeti csapások miatt rossz híre volt a városnak. 10 évvel késõbb pestis járvány pusztított, mely során 500-600, késõbb pedig 925 embert halt meg. A század végén "Szeged Széchényiének" nevezett Vedres István tevékenységének köszönhetõen jelentõsen fejlõdött a város. Jelentõs kulturális esemény volt 1801-ben a Bécsbõl áttelepül Grünn Orbán nyomda létesítése. 1833. szeptember 3-án Széchényi István a Duna gõzhajóval háromnapos látogatásra érkezett Szegedre.

1848. március 17-én gõzhajóval érkezõk számoltak be a pesti eseményekrõl, majd a másnapi gyûlésen felolvasták a 12 pontot. Az októberben Szegedre érkezõ Kossuth Lajos beszédet mondott és elrendelte a várban raboskodók szabadon bocsátását. 1849 júliusában a kormány Szegedre menekült, Kossuth pedig a Klauzál téren a Kárász ház erkélyérõl elmondta utolsó magyarországi beszédét. A kormány tovább menekült Aradra, augusztus 3-án pedig Haynau hadseregével bevonult a városba, és legyõzte Szõregnél a védelemre berendezkedett magyar, lengyel és olasz katonákat.

1854-re megépült a Pest-Szeged közötti vasútvonal, majd a vasúti híd megépülésével Temesvár felé is elindult a vasúti forgalom. A kiegyezés után (1867) újabb lendületet kapott Szeged gazdasági és szellemi élete: nyomdák, üzemek, gyárak épültek. 1869-ban Pick Márk megnyitotta terménykereskedelmét, a belváros utcáit pedig kezdték kikövezni. Ezt a nem várt fellendülést törte meg történelmének legtragikusabb eseménye.

Nagy árvíz és következményei

1879. március 5-én Szegedtõl 20 kilométerre északra a Tisza védõtöltése átszakadt. Hét nappal késõbb a hömpölygõ víztömeg a vasúti töltést is átszakította, és az ár kora reggelre elérte a várost. A víz szinte az egész várost elpusztította: az összesen 5723 házból 265 maradt meg. A víz 186 napon át borította a 70 ezer lélekszámú várost, mely idõ alatt 150 ember halt meg. Az újjáépítés 1880-ban kezdõdött meg, melyet Tisza Lajos királyi biztos irányított. Lechner Lajos tervei alapján az egész várost újjá kellett építeni, mely nem kis feladat lehetett. Négy év alatt a régi kacskaringós utcák helyett kirajzolódtak a körutas-sugárutas szerkezet. Tulajdonképpen az árvíznek köszönhetõ, hogy Szeged olyan pompázó várossá vált, mint amilyen ma is.

/Forrás: Szeged Portál/

Műemléki világnap. - április 18.

A műemléki világnapot az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS kezdeményezésére 1984 óta ünneplik világszerte.

Ha magyarként valamire igazán büszkék lehetünk, azok a felbecsülhetetlen értékű műemlékeink. Ma az országban közel 14 ezer műemléket, épületet, illetve épületegyüttest tart számon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.

Református templom, Csaroda
 

A XIII. század második felében épült a késő román stílusú falusi templomok egyik legszebbike. A templombelsőben XIII-XIV-XVII. századi falfestések is láthatók.

A szentély bordás boltozata a XIV. század végén épült, a nyugati homlokzat fölött emelkedő körerkélyes torony tűhegyes; zsindellyel fedett sisakban végződik. Nemcsak a templombelsőben, de a külső homlokzaton is megőrződtek részletek az 1642-ben készült népies falfestésből.

 

A budapesti Szent István-bazilika a maga 96 méterével Magyarország harmadik legmagasabb épülete.



 
Az 1397-ban épített tatai vár Magyarország egyik leghíresebb vizesárokkal körülvett vára.



A jáki templom a hazai középkori monostorok közül az egyedüli, amelyik épségben fennmaradt.

A fertődi Esterházy-kastély

Szép tájakon

Abaligeti barlang

A Mecsekben található Abaligeti-barlangot egykor a világ száz csodája közé is beválogatták.

 Az Abaligeti-barlang a Mecsek egyik legszebb látnivalója, ugyanakkor leghosszabb patakos barlangja is, melyet 1982-ben fokozottan védett természeti értékké nyilvánítottak.

 A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található barlang 466 méter kiépített szakaszon látogatható is. Abaligeti-barlangot 2000-ben gyógybarlanggá nyilvánították.

A barlang, az emberi szem számára láthatatlanul, ma is változik. Erről a járat teljes hosszában folyó patak gondoskodik. Klímája, köszönhetően a 97 %-os páratartalmú levegőnek és a benne található gyulladáscsökkentő kalcium-ionoknak a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.12,6 °C az átlag hőmérséklet a barlangban.



A barlangok páratlan szépségű díszei a sok-sok millió vízcsepp munkája nyomán létrejött, különféle színű és formájú cseppkőképződmények, melyek nevüket a “tsepegő kő”, “csepegő kő” kifejezés után kapták. Az 18-19. században még minden olyan ásványra ezeket a szavakat alkalmazták, melyek a víz csepegése, szivárgása nyomán jöttek létre, függetlenül annak összetételétől.

  Abaliget nemcsak barlangjáról, hanem a Denevérmúzeumról is híres.

Főként a korábban elterjedt rémtörténeteknek és éjszakai életmódjuknak köszönhetően a denevérek sokak számára félelmet keltő, titokzatos, vérszívó állatok. Természetes élőhelyeik szűkülése és vadászterületeik csökkenése miatt a denevérek száma mára jelentősen megcsappant.
Szerencsére ma már egyre többen vannak azok, akik tudják, hogy a denevérek rovarokkal táplálkoznak és akkor sem fogják a vérünket szívni, ha esetleg tévedésből egy nyári estén berepülnek a nyitott ablakon, a sötétben ultrahangokkal tájékozódnak és téli álmot alszanak és nem kapaszkodnak az emberek hajába, de fontosnak tartjuk, hogy egyre többen megismerjék ezeket a hasznos állatokat.

Miért lógnak a denevérek fejjel lefelé?

 

"Éjszakánként, a levegőben suhanva, a denevérek rovarok és más apró állatok százait ejtik zsákmányul, nap közben pedig félreeső helyeke, barlangokban, fák odvaiban, padlásokon vagy panelházak üregeiben fejjel lefelé lógva töltik az időt.Jó néhány különböző oka van annak, hogy a denevérek így alszanak. Először is, ez a helyzet ideális számukra a felszálláshoz. Az emlősök közül egyedül a denevérek képesek a repülésre, a madarakkal ellentétben azonban a szárnyuk nem termel akkora felhajtó erőt, hogy a levegőbe tudjanak emelkedni, lábaik pedig nem elég erősek ahhoz, hogy elrugaszkodjanak, vagy nekifussanak és létrejöhessen a felszálláshoz szükséges sebesség. Az egyetlen lehetőség, hogy egy magas helyről leesve kezdik meg a repülést. Fejjel lefelé lógva veszély esetén azonnal el tudnak indulni és nem kell azzal bajlódniuk, hogy felmásszanak a repüléshez szükséges magaslatra. A fejjel lefelé lógó helyzet arra is tökéletesen alkalmas, hogy elrejtse őket a ragadozóktól és egyéb veszélyek elől. Nappal, amikor a legtöbb ragadozó aktív, különösen a madarak, a denevérek olyan helyeket választanak, ahol kevés állat kutat zsákmány után és még kevesebb amelyik képes őket el is érni. Eldugott, sötét helyeken, különösen barlangokban lógva szinte eltűnhetnek a világ elől, amíg újra eljön az este és tökéletes biztonságban pihenhetnek.
A harmadik fontos ok, hogy így szinte egyáltalán nem kell versenyezniük más fajokkal a pihenő helyekért. Mivel a madarak nem tudnak fejjel lefelé lógni, így nem kell attól tartaniuk, hogy azok fészkelő helynek szemelnék ki kedvenc barlangjaikat vagy odúikat.
forrás: Abaligeti barlang, föld alatti csoda a Mecsekben "

Tájak Magyarországon - Gönci Barack Vigasság

Boldogkőváralja

Festői környezetben, a Zemplén hegység lábánál, a Hernád folyó völgyének peremén fekszik Boldogkőváralja, a falu felett magasodik
a Tatárjás után épült vár.

Hatalmas erdőségekben, kristálytiszta levegőben, bővizű patakokban, hangulatos kis hegyi falvakban, történelmi emlékekben bővelkedő vidék ez, a hajdani Rákóczi-birtok. A középkori Magyarországnak ez volt a legfontosabb kereskedelmi útvonala.

 A falut félkaréjban övező hegyeknél kezdődik híres történelmi borvidékünk,Tokaj-Hegyalja.

Boldogkő vára

Ovális domb sziklatarajára épült, maga a sziklatömb ritka földtörténeti érték, természetvédelmi terület, mintegy tízmillió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység maradványa.

A hányatott sorsú vár első okleveles említése 1282-ből való. Eleinte  a királyé volt, később gyakran cserélt gazdát.1663-ban itt gyülekezett a török ellen verbuvált sereg. A Rákóczi-féle szabadságharc alatt a kuruc csapatok foglalták el a várat. A vesztes harcok után az osztrák csapatok ezt a várat is használhatatlanná tették, hadászati jelentőségét elveszítette. Állnak még vastag lőréses ablakos falai, három tornya és felső várának palotája.

A várhoz sok, szájhagyomány útján terjedő történet fűződik. Egy abaúji monda  a vár nevének eredetét meséli el:

1241- muhi csata. A vesztes csata után IV. Béla király Aszaló községbe menekül a tatárok elől. Bodó, az öreg aszalómester rejtette el a királyt jobbágyruhába öltöztetve, s magát süketnek tettetve vezette félre az üldözőket.
Egy évvel később az öreg Bodó mester  megrakott hét társszekeret finom aszalt gyümölccsel, a szekerek bakjára hét leányt ültetett, saját gyerekeit. A hét szép leány nagy feltűnést keltett az udvarban, s nemsokára a királyné is meghívta őket egy bálba. A király pedig  hálából az öreg Bodónak adományozta Aszaló és Bodolló községeket, azzal a kikötéssel, hogy öt éven belül a legalkalmasabb helyen erős várat kell építenie. Gondolkodóba esett szegény mester a leányaival, ám a legkisebb megtalálta  a megoldást. Elmentek a királyné báljára, ahol hármuknak kérője is akadt. A leányok csak azzal a feltétellel mondtak igent, ha a kérő nemes ifjak egy-egy évig építik a várat a kijelölt helyen. Hamarosan a másik négy leány is elkelt, s a király is adott még két év haladékot, így hét év alatt oly szépséges vár épült, hogy csodájára járt az egész ország. Először Bodókő várának nevezték. Az esküvőn azonban, melyet a várban, s a király  kérésére egyszerre tartott a hét leány, a király azt javasolta, nevezzék a váraz Boldogkőnek, mert a hét szép leány itt volt a legboldogabb.Azóta is így hívják ..

Abaúji monda Balogh Béni gyűjtése

Balogh Béni 1922-ben Nekézsenyben született. A sárospataki református tanítóképző után magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Először Ózdon, majd Pest megyében és Budán tanított. 1941 óta ír elbeszéléseket, regényeket, mondákat, meséket, mesejátékokat. Legtöbb írásában Észak-Magyarország változatos tájain játszódó történelmi eseményeket elevenít meg, mondáin, regéin, meseregényein keresztül nemzedékek sora ismerkedett meg a magyar történelemmel.

Boldogkőváralja július 12-13. -  GÖNCI BARACK VIGASSÁG

 

Harmadik alkalommal rendezik meg Magyarország legbarátságosabb és legkülönlegesebb gyümölcsünnepét.

 

A történelmi Abaúj számos egyedi terméke között talán a kajszibarack a leghíresebb, a térségben elsősorban a magyar kajszi, a gönci magyar kajszi, a ceglédi bíborkajszi és a Pannónia fajtákat termesztik.
Ezekből készül a földrajzi eredetvédett gönci barackpálinka is, amely annak köszönheti védett státusát, hogy nemcsak az alapanyaga helyi, hanem lepárlását és palackozását is helyben végzik.
 

Európa legnagyobb ártéri erdeje a Gemenci-erdő

A Gemenc hazánk egyik legismertebb védett területe, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje, nemzetközi szinten is kiemelkedő természeti érték. A terület jelentős része 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll.



 Ezen a vidéken a Duna az uralkodó természeti erő. Az ártéren található növény- és állatvilágot főleg a tavaszi zöldár élteti. Az ártéri erdőket keresztül-kasul szabdalják a mellékágak, a fokok, a holtágak, melyek páratlan természeti értékeket rejtenek, és mintegy érként táplálják az erdőt. Ez a csodálatos vidék a víz és a szárazföld találkozásának harmóniája következtében kapja egyedi jellegét. Az alacsonyabb területeken a fűz és a nyár ligeterdők, a magasabb fekvésű részeken a tölgy, kőris és szil lomberdők húzódnak. Ezek az aljnövényzettel sűrűn benépesült erdők, ligeterdők szinte áthatolhatatlan lombozatokkal kiváló menedékül szolgálnak az erdő nagy- és apróvad állományának. A világrekorder trófeákat adó gímszarvas állomány, a vaddisznó, valamint az őz nem ritkaság ezen a területen, de a nagyvad mellett a vadmacska, a borz, a róka, a nyuszt, nyest, mókus, vidra és a hód is megtalálható. A madárállomány is különleges: a rétisas, a kerecsensólyom, barnakánya, feketeharkály, kócsag, bakcsón kívül a világ legsűrűbb feketególya állománya is itt található.

Szép tájak -Tisza- tó

A  Tisza-tó, más néven a Kiskörei-víztározó Magyarország legnagyobb mesterséges tava.
Noha mesterségesen hozták létre,a holtágak, a morotvák vízívilága az ősi tájra emlékeztet.
Egy tó, mely más tóval össze nem hasonlítható, hiszen keresztül folyik rajta legmagyarabb folyónk a Tisza.
Egy tó, mely eltér a megszokott tavak világától, hiszen felszínét burjánzó ártéri erdõk, sárgán aranyló homokpadok, holtágak, szigetek, gazdag flóra és fauna teszik változatossá. A tó keleti területe, a Tisza-tavi Madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park részeként 1999-óta a Világörökség része kulturális táj kategóriában.

A Tisza szabályozása előtt - az 1800-as évek első felében még igazi vadvízország volt  ezen a területen. A XIX. század második felében megkezdődött a Tisza folyó szabályozása, amit gróf Széchenyi István kezdeményezett és Vásárhelyi Pál, a reformkor legkiválóbb vízmérnöke tervezett. Második, vagy verítékes honfoglalásnak is nevezik a több mint száz évig tartó gátépítési munkákat, melyben kiváló mérnök elődeink és a kubikusok névtelen ezrei, vagy ahogyan Jókai Mór nevezte őket, "az Isten munkásai" vettek részt (Vizeink Krónikája, 2001). Tehát a mai Tisza-tó területét az elődeink által az 1800-as évek közepétől fokozatosan erősített árvízvédelmi töltések határolják. A töltések közötti, úgynevezett hullámtéren terül el, a mesterségesen létrehozott síkvidéki víztározó, mely magába foglalja a Tisza folyó medrét is. A víztározó az 1978. év óta különleges természeti értékké vált, mert a természet fokozatosan visszafoglalta, birtokba vette e területet, és a Tisza szabályozása előtti  tájhoz hasonló állapotok alakultak ki. A Tisza-tó háborítatlan részein régóta nem látott élővilág - flóra és fauna - telepedett meg, és valamikor őshonos, egész Európában védettséget élvező növények szaporodtak el ismét.

A holtágak, kubikgödrök, mocsarak a kétéltűek és a hüllők számára is megfelelő élőhelyek.
A Tisza-tó környékén számos madárfaj talál kedvező fészkelési lehetőséget. A Tisza-tavi Madárrezervátum területén előforduló kilenc élőhelytipus közel 200 madárfaj - köztük a kanalasgém, a szürkegém, a kárókatona, az üstökös gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a bakcsó, a batla, a barna kánya, a barázdabillegető, az erdeipinty - életfeltételeit biztosítja. 

Láthatatlan vadász

A jégmadár hasának színe álca a halakkal szemben, élénk-kék - a  csillogó víztükörhöz hasonló - hátoldali tollazata pedig a ragadozók elől rejti e gyors röptű vadászt.

Vajon hányan ismerjük a tündérrózsát,békalencsét, tündérfátyolt, békatutajt? A Tisza-tavi morotvák, nádasok, gyékényesek e csodás növényeket is feltárják nekünk!

Magyarország kincsestára - világörökségek

 A múlt ajándéka a jövőnek.. A világörökséget jelölő szimbólum az emberi alkotómunka, emberkéz alkotta forma /négyzet/ és a természet /kör/ harmonikus kölcsönhatását és egybefonódását jelképezi, illetve a Földet és az  értékeket   körbeölelő védettséget.

 

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság 1996 óta a Világörökség része .
Pannonhalma ezeréves apátsága a magyarok szakrális hegyén.  a Szent Márton hegyen található.Az egykori Pannónia provincia adta annak a hegynek a nevét (mons Pannonia), amelyen a Szent Márton nevét viselő monostor épült, s amely hamarosan "Szent Hegy" (Mons Sacer) lett. A bencés apátságot Géza fejedelem alapította 996-ban. Fia Szent István a második évezred kezdetén látta el birtokokkal és kiváltságokkal Az itáliai és csehországi szerzetesek kezdték meg a közösségi életet, a közös imádságot, a bencésekre jellemző lelkipásztori és kulturális munkát. A monostor tagjai minden nap imádkoznak Magyarország sértetlenségéért.

Egy ezredév szellemét, hitét fonják körbe a robosztus falak. Hitet az életben, a tudásban és az alkotó emberben. Ezerötszáz éve él a gondolat, amely Szent Bemedekben megfogant és követőkre talált e helyen, ahol a  Szentírás és Benedek tollából származó bencés Regula -a kolostori élet szabálykönyve - ad útmutatást a mindennapokhoz. Királyok hittek az erőben, mely az évszázadok során megtartotta ezt a szellemet.
Az apátsági templomban román, korai gót, késői gót és reneszánsz elemek egyaránt felfedezhetők. A XI. századi, első épület egy tűzvészben elpusztult és a XII. századi épület jelentős méretű maradványai is csak a mai templom falaiban találhatók meg. A ma látható bazilika kialakulásának legjelentősebb korszaka a XIII. században Uros apát (1207-1243) kormányzásának ideje. Hatalomra kerülésének első éveiben kezdődhettek az építkezések, a befejezés a felszentelésről szóló oklevél alapján 1224-re tehető.

A monostor életében a következő jelentős építési időszak Mátyás király nevéhez fűződik: a XV. század végén épült többek között a mai kerengő, a Szent Benedek-kápolna és valamennyi szentély késői gót boltozata. A reneszánsz épületplasztika a Szűz Mária-kápolnán és a templom északi kapuján figyelhető meg. A török hódoltság után a XVIII. században Sajghó Benedek főapát (1722-1768) építtette fel a monostor ma is álló barokk épületeit - a kolostor jelenlegi kiszolgáló és lakóhelyiségeinek nagy részét, melyek közül művészettörténeti szempontból az új ebédlőterem érdemli a legnagyobb figyelmet. A XIX. század első évtizedeiben épült a klasszicista torony és a könyvtár épülete, a XX. században pedig a gimnázium és a diákotthon olaszos jellegű épülettömbje.

Könyvtára több mint 300.000 kötettel ma a világ legnagyobb bencés gyűjteménye. A Főapátsági Levéltár számos, értékes dokumentumának leghíresebb darabja a legrégibb magyar írásos nyelvemlék, a tihanyi apátság 1055-ös alapító oklevele. A monostor képtára, metszettára, numizmatikai gyűjteménye, régiségtára és kincstára szintén jelentős. 

Ezer év emlékét vigyázza a közeli dombon az emlékmű,mellyel száz éve tisztelgett népünk a magyar állam alapításának millenniuma előtt. A közeli kicsiny kápolnában szerzetesek hamvait rejtik a kövek, életüket a bencés rend tagjaiként, a kolostor lakójaként élték.

Messze lát a tetőre felkapaszkodó. Lába előtt terül el a táj, falvai mind gyűrű fogják körbe Pannónia kicsiny hegyét. A vár tövében érezni a levendula illatát, mely nyaranta lila szőnyegként borítja be a domb oldalát.
Gyógyír a szer, mondják.  Gyógyítja a kert a lelket, szellemet, a színes virágok, fák, bokrok arborétuma a rend tagjainak nyugalmát és pihenését szolgálja.

Zamatos a bor, mely a környező domboldalakon termő édes szőlőkből ered és löszfalba vájt pincék hűvösében egy tál étel mellé ajánlkozik.Nyugalmat áraszt a ravazdi erdő, útjai famatuzsálemek között kanyarognak.

Pannonhalmán a múlt és jelen összeér. Lépj be be vendég az apátság falai közé és láss, hisz van rá szemed, hogy észrevedd, a szellem magasabb, mint amilyennek a falakat hiszed!

/forrás: Bencés főapátság,Pannonhalma,
látnivalók Magyarországon/

Magyarország tájai - Vas megye

Vas megye Magyarország legnyugatibb csücske - igazi gyöngyszem, méltán szeretik az ott élők, és csodálják az odalátogatók Szombathely és környéke látnivalóit, Kőszeg, Sárvár, Körmend, Őriszentpéter és más települések szépségeit.

Évezredek üzenete és évszázadok históriája sugárzik a múlt felbecsülhetetlen értékeiből, az írott és íratlan történeti forrásokból. A régészeti kutatások egyértelműen igazolták, hogy Vas megyében a neolitikum idején a mai Sé területén, a bronzkorban Górban és a Sághegyen, a bronz- és a vaskorban pedig a velemi Szent Vid hegyen olyan jelentős politikai, gazdasági és kulturális funkciókat ellátó települése léteztek, amelyek tágabb környezetükre is hatást gyakoroltak. A római birodalom keleti határait Augustus császár az i.e. I. évtized fordulója táján a Dunáig terjesztette ki.
Az új, Pannóniának nevezett provincián vezetett át a Borostyánkő út. Az egymástól alapvetően eltérő vallási és kulturális áramlatokat is közvetítő Borostyánkő út melletti települések közül a mai Szombathely antik ősének tekinthető Savaria kiemelkedő szerepet töltött be, hiszen egyben Felső-Pannónia igazgatási, kereskedelmi és vallási központja is volt. A város Fórumán átvezető út és épületeinek impozáns maradványai ugyan úgy csodát ébresztenek, mint a néhány száz méterrel távolabbi, Európa legészakibb Isis szentélye.
Az európai kereszténységet is gazdagította ez a város, a középkor egyik legnépszerűbb szentje, a mintegy 1600 évvel ezelőtt elhunyt Szent Márton, a Tours-i püspök Saváriában született. A Dunántúl nyugati fele az i. sz. V. század első harmadától kezdődően előbb hun, később gót, majd pedig longobárd, a VI. század második felében avar, végül a IX. században frank uralom alá került. A magyar kalandozások befejeződése után az ország nyugati része ún. gyepűvidék lett, ahol különféle határőr népek éltek. Ettől kezdődően mind a mai napig Vas megye nyugati határa egyben Magyarország nyugati határa.

Sárvár városa gyönyörű természeti környezetben, a Rába völgyében, a Kemeneshát dombjai között fekszik.

A város kiemelkedő műemlék-épülete a középkorban épült Nádasdy vár. Jellegzetes kaputornyával és a várárkon átívelő boltíves hídjával Nemzeti Örökségünk része.

A honfoglalás kori földvárból valószínűleg a XIII-XIV. században kiépített várat többször átalakították, így a reneszánsz hazai építészet jellegzetes példájában gyönyörű és értékes barokk falképek láthatók.
Az első nagy átalakítás az itt 1390-től birtokos Kanizsaiakhoz köthető: bővítették a palotát, és megkezdték a ma is látható kaputorony építését. A terület 1534-ben házasság révén jutott a Nádasdy család birtokába, a legjelentősebb munkák ehhez a családhoz köthetők. A Wesselényi-féle összeesküvés után (amelyhez először csatlakozott Nádasdy Ferenc, majd azt felfedte a császár előtt) a hatalmas vagyont a kincstár elkobozta. Azután számos tulajdonosa volt.

A várat 1720-ban, és száz év múlva, 1822-ben is erőteljesen megújították - mai állapota az akkor kialakult formáját tükrözi. A vár ma több intézménynek, egyebek mellett múzeumnak, könyvtárnak és művelődési háznak ad otthont.



Hazánk fürdői között igazi gyöngyszem a 2002-ben megnyitott sárvári fürdő. 

A Föld méhe egy aranynál is értékesebb kincset rejt, a gyógyvizet. Az 1961-ben felfedezett gyógyhatású víz kétféle: 1200 méterről hidrogén-karbonátos, 2000 méterről pedig sós víz tör fel. A gyógyvíz az alkáli hidrogén-karbonátos, nátriumkloridos gyógyvizek csoportjába tartozik .

Sárvár 16 hektáros Arborétumában számos növényritkaság, 350-nél több fa- és cserjefaj található, tiszafái és kocsányos tölgyei több száz évesek.

Sárváron született meg hazánk első magyar nyelven nyomtatott könyve, amely Sylvester János: Új Testamentumának fordítása (1541).
Tinódi Lantos Sebestyén, a vándorhistóriás is Sárváron lelt otthonra.

Szép tájak Magyarországon: Kőszeg

Kőszeg utcáin, terein sétálva mindenütt a magyar történelmi múlt emlékei köszöntik a látogatót.



Már 1328-ban királyi város Kőszeg, majd 1647-ben a rendi országgyűlés a szabad királyi város rangjára emelte. A XVIII. században Magyarország nyolcadik legjelentősebb városaként emlegetett, ma kb. 10 000 lakosú határszéli kisváros Európa-szerte elsősorban az 1532-es török ostromról vált híressé. A győzelem emlékét őrzi máig Kőszegen a 11 órakor felcsendülő harangszó. 

 



Jurusics vár  1532. évi ostroma a magyar hadtörténet egyik legragyogóbb fejezete: a maroknyi védősereg három hétig állt ellen a százszoros török túlerőnek.

Ottlik Géza a kőszegi várról

"A városkának volt egy erős kis vára, amely hat évvel a mohácsi vereség után feltartóztatta és visszaverte a törököt. Kétezren védték a képtelen túlerővel szemben egy teljes nyári hónapon át, esztelen bátorsággal és okos tárgyalásokkal, mert akkor már tudták, hogy kivel van dolguk. Tizennyolc heves rohamot állt ki a vár és a védők: városlakók, polgárok, parasztok, katonák; akkor az ostromló kimerült, feladta, elvonult örökre. Fura dolognak látszik a nyugati határ szélén védeni egy kis várat, a belülről jövő töröktől, amikor az ország már elveszett, s az ellenség már éppen kifelé menne. Nem is lett volna értelme, ha a védők nem tudják, hogy a hazájukon kívül még egy sokkal kisebb és egy sokkal nagyobb hazájuk is van; s ezt mind a kettőt megvédték: a városukat, ahol születtek, s a világrészüket, ahol senki sem borotválta a koponyáját."