Magyarország kincsestára - világörökségek

 A múlt ajándéka a jövőnek.. A világörökséget jelölő szimbólum az emberi alkotómunka, emberkéz alkotta forma /négyzet/ és a természet /kör/ harmonikus kölcsönhatását és egybefonódását jelképezi, illetve a Földet és az  értékeket   körbeölelő védettséget.

 

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság 1996 óta a Világörökség része .
Pannonhalma ezeréves apátsága a magyarok szakrális hegyén.  a Szent Márton hegyen található.Az egykori Pannónia provincia adta annak a hegynek a nevét (mons Pannonia), amelyen a Szent Márton nevét viselő monostor épült, s amely hamarosan "Szent Hegy" (Mons Sacer) lett. A bencés apátságot Géza fejedelem alapította 996-ban. Fia Szent István a második évezred kezdetén látta el birtokokkal és kiváltságokkal Az itáliai és csehországi szerzetesek kezdték meg a közösségi életet, a közös imádságot, a bencésekre jellemző lelkipásztori és kulturális munkát. A monostor tagjai minden nap imádkoznak Magyarország sértetlenségéért.

Egy ezredév szellemét, hitét fonják körbe a robosztus falak. Hitet az életben, a tudásban és az alkotó emberben. Ezerötszáz éve él a gondolat, amely Szent Bemedekben megfogant és követőkre talált e helyen, ahol a  Szentírás és Benedek tollából származó bencés Regula -a kolostori élet szabálykönyve - ad útmutatást a mindennapokhoz. Királyok hittek az erőben, mely az évszázadok során megtartotta ezt a szellemet.
Az apátsági templomban román, korai gót, késői gót és reneszánsz elemek egyaránt felfedezhetők. A XI. századi, első épület egy tűzvészben elpusztult és a XII. századi épület jelentős méretű maradványai is csak a mai templom falaiban találhatók meg. A ma látható bazilika kialakulásának legjelentősebb korszaka a XIII. században Uros apát (1207-1243) kormányzásának ideje. Hatalomra kerülésének első éveiben kezdődhettek az építkezések, a befejezés a felszentelésről szóló oklevél alapján 1224-re tehető.

A monostor életében a következő jelentős építési időszak Mátyás király nevéhez fűződik: a XV. század végén épült többek között a mai kerengő, a Szent Benedek-kápolna és valamennyi szentély késői gót boltozata. A reneszánsz épületplasztika a Szűz Mária-kápolnán és a templom északi kapuján figyelhető meg. A török hódoltság után a XVIII. században Sajghó Benedek főapát (1722-1768) építtette fel a monostor ma is álló barokk épületeit - a kolostor jelenlegi kiszolgáló és lakóhelyiségeinek nagy részét, melyek közül művészettörténeti szempontból az új ebédlőterem érdemli a legnagyobb figyelmet. A XIX. század első évtizedeiben épült a klasszicista torony és a könyvtár épülete, a XX. században pedig a gimnázium és a diákotthon olaszos jellegű épülettömbje.

Könyvtára több mint 300.000 kötettel ma a világ legnagyobb bencés gyűjteménye. A Főapátsági Levéltár számos, értékes dokumentumának leghíresebb darabja a legrégibb magyar írásos nyelvemlék, a tihanyi apátság 1055-ös alapító oklevele. A monostor képtára, metszettára, numizmatikai gyűjteménye, régiségtára és kincstára szintén jelentős. 

Ezer év emlékét vigyázza a közeli dombon az emlékmű,mellyel száz éve tisztelgett népünk a magyar állam alapításának millenniuma előtt. A közeli kicsiny kápolnában szerzetesek hamvait rejtik a kövek, életüket a bencés rend tagjaiként, a kolostor lakójaként élték.

Messze lát a tetőre felkapaszkodó. Lába előtt terül el a táj, falvai mind gyűrű fogják körbe Pannónia kicsiny hegyét. A vár tövében érezni a levendula illatát, mely nyaranta lila szőnyegként borítja be a domb oldalát.
Gyógyír a szer, mondják.  Gyógyítja a kert a lelket, szellemet, a színes virágok, fák, bokrok arborétuma a rend tagjainak nyugalmát és pihenését szolgálja.

Zamatos a bor, mely a környező domboldalakon termő édes szőlőkből ered és löszfalba vájt pincék hűvösében egy tál étel mellé ajánlkozik.Nyugalmat áraszt a ravazdi erdő, útjai famatuzsálemek között kanyarognak.

Pannonhalmán a múlt és jelen összeér. Lépj be be vendég az apátság falai közé és láss, hisz van rá szemed, hogy észrevedd, a szellem magasabb, mint amilyennek a falakat hiszed!

/forrás: Bencés főapátság,Pannonhalma,
látnivalók Magyarországon/

HAZÁNK VILÁGÖRÖKSÉGEI

Mi köti össze a gízai piramisokat a Galapagos-szigetekkel, az athéni Akropoliszt az aggteleki cseppkőbarlangokkal, vagy az inka Macchu Picchut a Hortobággyal? Mindegyik elmúlt idők és kultúrák tanúja, felbecsülhetetlen értékű, emberkéz által alkotott kulturális vagy évmilliók alatt keletkezett természeti kincs, amelyek pusztulása súlyos és pótolhatatlan veszteséget jelentene az egész emberiség számára. Védelmük ezért nem csak egy adott ország, hanem a népek közösségének feladata.

Magyarország ma nyolc helyszínnel szerepel a világörökség-listán.

Budapest Duna-parti látképe, a budai Várnegyed és az Andrássy út 

Hollókő Ófalu és táji környezete 

Hollókő, a Cserhát hegyei között megbúvó, jellegzetes hagyományait máig őrző település egy része, az Ófalu 55 háza került védettség alá. A falu különlegessége abban rejlik, hogy nem egyszerű skanzen, ami múzeumként mutatja be a népi hagyományokat, hanem ma is élő falu, ahol a hagyományok a mindennapok részévé váltak. (1987)

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 

A határon átnyúló terület rendkívül gazdag barlangokban, ráadásul a terület méretéhez képest szinte páratlan skáláját találjuk itt ezeknek a föld alatti képződményeknek - a világörökséget ezen barlangok összessége alkotja. A világörökség tehát itt nem azonos a legismertebb, aggteleki Baradla-cseppkőbarlanggal, és nem azonos az Aggteleki Nemzeti Parkkal sem - noha természetesen szoros kapcsolatban állnak egymással. (1995)

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete 

 

A Világörökségnek része az ezeréves Bencés Főapátság és annak temploma, a Millenniumi Emlékmű, a Kálvária és a Boldogasszony-kápolna. (1996)

Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta 

 

A Hortobágy Európa egyik legnagyobb, védett füves pusztája. Örökség a Hortobágyi Nemzeti Park, mely magában foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság jelentős területét, valamint a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete is, melyek a vidék arcát meghatározó emberi alkotások. (1999)

Pécsi ókeresztény sírkamrák

 
 

 Pécs belvárosában, a Dóm tér és a Szent István tér alatt IV-VI. századi ókeresztény temető húzódik Az eddigi kutatások és ásatások különböző sírépítményeket, és több mint száz sírt tártak fel itt, egy háromkarélyos sírkápolna (Cella Trichora), egy hétkarélyos temetői épület (Cella Septichora) és egy mauzóleum köré csoportosulva. Az első festett sírkamrát - melyet bibliai jelenetek, Péter és Pál apostolok képei, állati és növényi motívumok díszítenek - 1780-ban fedezték fel. A műemlékegyüttes egyes részletei látogathatók. (2000)

Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj 

 

A Fertő-tó magyar és osztrák oldalon lévő értékei - különleges élőhelyi adottságai az épített környezettel együtt. Az egykori hatalmas mocsár- és lápvilág máig fennmaradt területei egyedülálló növény- és állattani, tájképi, néprajzi és kultúrtörténeti értékek menedékhelyei. (2001)

A tokaji történelmi borvidék kultúrtáj 

  Egységes kulturtájként került a listára a méltán világhíres Tokaj és környéke, az aszú termőhelye. (2002.)