Mi köti össze a gízai piramisokat a Galapagos-szigetekkel, az athéni Akropoliszt az aggteleki cseppkőbarlangokkal, vagy az inka Macchu Picchut a Hortobággyal? Mindegyik elmúlt idők és kultúrák tanúja, felbecsülhetetlen értékű, emberkéz által alkotott kulturális vagy évmilliók alatt keletkezett természeti kincs, amelyek pusztulása súlyos és pótolhatatlan veszteséget jelentene az egész emberiség számára. Védelmük ezért nem csak egy adott ország, hanem a népek közösségének feladata.
Magyarország ma nyolc helyszínnel szerepel a világörökség-listán.
Hollókő, a Cserhát hegyei között megbúvó, jellegzetes hagyományait máig őrző település egy része, az Ófalu 55 háza került védettség alá. A falu különlegessége abban rejlik, hogy nem egyszerű skanzen, ami múzeumként mutatja be a népi hagyományokat, hanem ma is élő falu, ahol a hagyományok a mindennapok részévé váltak. (1987) 
A határon átnyúló terület rendkívül gazdag barlangokban, ráadásul a terület méretéhez képest szinte páratlan skáláját találjuk itt ezeknek a föld alatti képződményeknek - a világörökséget ezen barlangok összessége alkotja. A világörökség tehát itt nem azonos a legismertebb, aggteleki Baradla-cseppkőbarlanggal, és nem azonos az Aggteleki Nemzeti Parkkal sem - noha természetesen szoros kapcsolatban állnak egymással. (1995)
A Világörökségnek része az ezeréves Bencés Főapátság és annak temploma, a Millenniumi Emlékmű, a Kálvária és a Boldogasszony-kápolna. (1996)
A Hortobágy Európa egyik legnagyobb, védett füves pusztája. Örökség a Hortobágyi Nemzeti Park, mely magában foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság jelentős területét, valamint a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete is, melyek a vidék arcát meghatározó emberi alkotások. (1999)
Pécs belvárosában, a Dóm tér és a Szent István tér alatt IV-VI. századi ókeresztény temető húzódik Az eddigi kutatások és ásatások különböző sírépítményeket, és több mint száz sírt tártak fel itt, egy háromkarélyos sírkápolna (Cella Trichora), egy hétkarélyos temetői épület (Cella Septichora) és egy mauzóleum köré csoportosulva. Az első festett sírkamrát - melyet bibliai jelenetek, Péter és Pál apostolok képei, állati és növényi motívumok díszítenek - 1780-ban fedezték fel. A műemlékegyüttes egyes részletei látogathatók. (2000)
A Fertő-tó magyar és osztrák oldalon lévő értékei - különleges élőhelyi adottságai az épített környezettel együtt. Az egykori hatalmas mocsár- és lápvilág máig fennmaradt területei egyedülálló növény- és állattani, tájképi, néprajzi és kultúrtörténeti értékek menedékhelyei. (2001)
A tokaji történelmi borvidék kultúrtáj
Egységes kulturtájként került a listára a méltán világhíres Tokaj és környéke, az aszú termőhelye. (2002.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése