A történet szerint egy fiatal és gyönyörű lány, Clytia , beleszeretett a Napistenbe, Heliosba. A gőgős isten azonban nem viszonozta érzelmét. Clytia fájdalmas szerelme csillapíthatatlan volt, ezért mást sem tett, csak naphosszat a Napistent figyelte, míg végül bánatában Heliantusszá vált. Így, ahogy életében, virág létében is már örökké a Nap felé fordulhat. A napraforgó növényt az észak-amerikai indiánok gyógyszerként és élelmiszerként is használták. A XVI. században Cortez és hajósai - az Új Világ meghódítására indult expedíciójukkal - találták meg és hozták el Európába, amely ezután fokozatosan elterjedt a világ minden táján. Magyarországon napjainkban 255 ezer hektáron termesztik, és a legjelentősebb zsiradékforrásunknak számít.
A napraforgó magvának olajtartalma 47%, többszörösen telítetlen, esszenciális zsírsavakat tartalmaz.
Az olajban foszfolipidek, lecitin, antioxidáns tulajdonságú E-vitamin van, amelyeknek a táplálkozásban betöltött szerepe szintén kiemelkedő jelentőségű. A napraforgóbél 20-40% fehérje és rendkívül magas ásványianyag-tartalma miatt felbecsülhetetlen mértékben támogathatja egészségünket. A már említett E-vitamin közismert antioxidáns anyag, amely más vitaminokkal, elsősorban C-vitaminnal kiegészítve komplex hatású, úgynevezett „szabadgyökfogó" rendszert alkot, ezért számos betegség megelőzésére alkalmas.
Ismerkedjünk meg néhány vidám, de érdekes, csodálni való és - olykor fenntartással, de - rekordgyanús ténnyel.
világ legmagasabb napraforgója címet egy 7,76 m-es példány érdemelte ki Hollandiában, 1986-ban.
A németországi rekordot 2003-ban jegyezték fel, és ennek magassága 6,25 m volt.
A legkisebb napraforgó mindössze 5,6 cm-es
A legtöbb virágot - 97 darabot - Belgiumban számolták meg egy tő napraforgón.
Az egyéves napraforgó (Helianthus annuus) a világ legnagyobb fészkes virágzatú növénye, és a világ legnagyobb termetű egynyári növényei.
Az óriás fajták virágtányérja akár 50 cm átmérőjű is lehet. Sőt, születtek már feljegyzések olyan monstrumokról is, amelyeknek akár az 1 m-es átmérőt is elérte a virága! A virágtányér átlagos mérete azonban mindössze 20...30 cm.
A nagyvirágú napraforgóknak akár kétezer nyelves viráguk és húszezer csöves viráguk is lehet, és ennek megfelelő mennyiségű magot is nevelnek virágtányéronként.
A napraforgó megköti a talajba került mérgező anyagokat, és vele együtt ezek is eltávolíthatók a területről.
Nincs még egy olyan élelmiszernövény, amely annyi vasat tartalmaz, mint a napraforgó.
Régészeti leletek bizonyítják, hogy az ember már ötezer évvel ezelőtt is fogyasztotta a napraforgó magját.
A napraforgó és a Fibonacci-számok. Ha alaposan megnézünk egy érett napraforgótányért, felismerjük, hogy a magok két, ellentétes irányba csavarodó spirál alakzatba rendeződnek: az egyik az óramutató járásával megegyező, a másik ellentétes irányba tart. A magvak - velük együtt a spirálok is - a virágtányér szélén nagyobbak, befelé haladva kisebbek. Ha megszámoljuk a spirálokat, mindig két egymást követő, úgynevezett Fibonacci-számot kapunk. A kisebb virágokon ez 21 és 34 lehet, ill. esetleg 34 és 55, amíg a nagyobbak esetében akár 144 és 233 is. (Fibonacci olasz matematikus a 12-13. század fordulóján élt, és az általa felfedezett számsorozat névadója. A sorozat első két eleme 0 és 1, a további elemeket pedig az előző kettő összegeként kapjuk:
0 + 1 = 1, 1 +1=2,
1 + 2 = 3, 2 + 3 = 5,
3 + 5 = 8, 5 + 8 = 13,
8 + 13 = 21, 13 + 21 = 34,
és így tovább.
A Fíbonacci-számokkal növekedési folyamatokat írhatunk le.
Forrás: Napraforgók
/édenkert/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése