Szeptember - Szent Mihály hava

Szeptember, a szentek hónapja, a szüreti előkészületek, betakarítások hava vagyis a legmunkásabb hónapé és az iskolakezdésé.

Idézet egy régi kalendáriumból: " Sarjúhordással az őszi esők megjövetele előtt végezni kell.
Kezdjük az őszi vetést, a burgonyaszedést. A kétnyíretű juhokat
másodszorra nyírjuk. Sertéseket makkra hajtsuk, a hízlalni valókat
kiszemeljük. A koránérő szőlőből már pénzelni lehet, rendbe hozzuk a
szüreti edényeket. Jó időt ígér, ha az éjjelek hidegek, ha a nap tisztán
 áldozik le, rosszat, ha a hernyók kibújnak a földből, ha a ganéjbogarak
 reggel repdesnek."

Szeptember az első "emberes" hónap.   Szent-Mihály hava Őszelő_Földanya hava-Tigris /Almaszüret/ hava

A szeptember még nyár és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ az időjárástól. A meteorológusok Őszelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Földanya havának nevezik,    a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava. Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a Mérleg jegyébe s egyúttal az őszi napéjegypontba lép.

A szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt ("septem" = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. A rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a görög hetes szó pedig a "hepo" igéből eredt, amelynek jelentése: "követni", "ujjal rámutatva követni, üldözni valakit". Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a mutatóujjal, a heptával lehetett valakit megigézni, rámutatva őt követni, üldözni. A hetes számjegy tehát voltaképpen azt jelenti, amire "rámutatunk", amit az ujjunkkal "követünk", "üldözünk".

E hónap (a hetedik hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba. Nálunk, Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be.

 

Jeles napok szeptemberben:Egyed napja (szeptember 01.)
Szent Lőrinc napja (szeptember 05.)
Kisasszony napja (szeptember 08.)
Mária napja (szeptember 12.)
Szentkereszt felmagasztalása (szeptember 14.)
Máté apostol emléknapja (szeptember 21.)
Szent Mihály napja (szeptember 29.)

 

 

Egyed napján kezdik meg a búza és rozs vetését. Népi hiedelem: ha ezen a napon vetik el a búzát,akkor bő termésre számíthatnak a  gazdák. E naptól figyelték meg az emberek a szőlő érését. Csőszök vigyáztak a szőlőre, védték a madarak és a tolvajok ellen. 

Szeptember 5.

 Ha Lőrincz napján szép az idő, a népi megfigyelés szerint hosszú lesz az ősz. E nap után már ízetlen a dinnye - a hűvös, egyre hosszabb éjszakák miatt.

Szeptember 8.

Kisasszony napját tartotta a nép az ősz kezdetének.E napon született Mária, Jéus anyja. Az egész magyar nyelvterületen kedvelt búcsúnap.

Szeptember 12.

Mária napja, Szűz Mária nevenapja, máig kedvelt névünnep.

 Szeptember 21.

Máté napja, Máté apostol és evangélista nevenapja. Eyes vidékekeken Máté napján vetik a búzát.

Szeptember 29.

Miháy napja. Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány ezt a napot "pásztor-ünnep"-nek nevezte, mert ekkor számoltak le a pásztorok a gazdáknak a rájuk bízott álatokkal, s adtak számot egész évi munkájukról.

Szeptember 29-én emlékezünk az 1848/49 szabadságharc híres ütközetére, a pákozdi csatára.

1552. szeptember első felében kezdődött meg Eger várának ostroma. 

Szeptember 8-án, Kisasszony napján megérik a dió.

Szeptember 23-a az ősz kezdőnapja, mert ettől kezdve rövidebbek a nappalok.

Szeptember 23-án a nappal ugyanolyan hosszú, mint az éjszaka.