Vers vasárnapra

Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom,
alszik a pókháló közelében a légy a falon;
csönd van a házban, az éber egér se kapargál,
alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,
kasban a méh, rózsában a rózsabogár,
alszik a pergő búzaszemekben a nyár,
alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;
fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.
 
/Radnóti M./

Szeptember napjai

A régi rómaiak hetedik hónapja a latin septem (hét) szóból származik, és csak később, a naptárreform után lett a kilencedik hónap. Az ókori hagyomány szerint a hónapot Pomona római istennő, a gyümölcsök és gyümölcsöskertek patrónusa uralja.

 Az északi félteke népei számára szeptember elsősorban a betakarítás, a szüret ideje, illetve az ősz és a lombhullás kezdete, így nem véletlen, hogy a hónap különféle nevei – a holland őszhónap (Herstmaand), a szász árpa- (Gerst-monath), vagy szürethónap (Haerfest-monath), a francia republikánus naptárban található gyümölcshónap (Fructidor) – is ezt tükrözik. Persze számos egyéb elnevezés is létezett, a baszkok például páfrány- vagy kukoricacső-hónapnak, a dánok – valószínűleg a jó fogás miatt – halhónapnak, az oroszok borús, piszkos hónapnak, a szlovákok pedig a bögöly, vagy az üzekedő kecskék hónapjának hívták ezt az időszakot.Eleink az őszelő szeptembert, Szent Mihály havának nevezték. Faluhelyen ezen a napon kezdték a kukoricát törni, aminek neve tengerihántás vagy máléfejtés volt. A fiatalok miközben törték a kukoricát, énekeltek, mókáztak, bolondoztak, ittak, udvaroltak, és ha üszkös kukoricacsőre leltek, a lányok arcát befeketítették vele.A néphit úgy tartja, aki szeptember 1-jén, Egyed névnapján veti el búzáját, bő termésre számíthat. Az időjárás-jóslások szerint, ha Egyed napján esik az eső, esős ősz lesz. Egy brit regula viszont az elsejei szép időből az egész hónapra jó időt prognosztizál. Hasonlóan vélekednek Vermont lakói is, de náluk a jó idő egy kicsit tovább, 40 napig tart. Ausztráliában hagyományosan a tavaszt köszöntik ezen a napon, ám egy 1984-ben hozott határozat nyomán a „Golden Wattle” (Acacia pychantha) néven ismert kedvelt címervirágukat, a nemzet virágszimbólumát is ekkor ünneplik. Innen ered a nap „Wattle Day” elnevezése. A virág szeretete abból fakad, hogy az országban igen sok fajta akácia él, és az év minden napján legalább egy virágzik közülük

.Szeptember 4-én, Palermo védőszentjére, Szent Rozáliára emlékezik a katolikus egyház. A 12. században élt szűzről – akinek az apja nagy Károly császár leszármazottja volt – mindössze annyit tudunk, hogy fiatal korában a város környéki hegyekbe vonult vissza, ahol imádság, böjtölés és elmélkedés között fejezte be életét 1163 körül

.A következő nap, 5-e Szent Lőrinc (Santo Lorenzo Giustiniani), Velence első pátriárkájának ünnepe. Lőrinc arról volt ismert, hogy ritkán és csak kis összegű pénzbeli segélyt adott a rászorulóknak, attól félvén, ha sokat ad, rosszul költik azt el. Állítólag, amikor az egyik rokona hozományért fordult hozzá, a kérést a következő szavakkal utasította el: „A kevés nem elég neked, ha viszont sokat adok, a szegényektől veszem el a pénzt.” Nálunk úgy tartják, hogy Lőrinc napon fordul az időjárás, s ezután már a körte és a dinnye rossz ízű.

Az őszkezdő, 8-án van Kisasszony napja, amikor Szűz Mária születésére emlékeznek, ez nevezetes búcsújáró nap. A rituálék eredete a legenda szerint 695-re nyúlik vissza, miután egy vallásos elmélkedő már évek óta mennyei zenét hallott ezen a napon, megkérdezte az éneklő angyalokat, hogy miért örvendeznek, mire ok azt válaszolták, hogy Mária születésnapját ünneplik. Egyes helyeken ezen a napon verik le a diót, és kezdik el vetni a búzát. Elterjedt szokásként éjszakára a vetőmagot kitették a szabadba, hogy az Úristen megszentelje. Úgy tartották, hogy aki Kisasszony napjának hajnalán megnézi a napfelkeltét, meglátja benne Szűz Máriát és a nap körüli rózsákat. A hiedelem szerint e napon, bármilyen szép is az idő, a fecskék nem indultak útnak. Fűzfát, szénát, kukoricaszárat, három almát és három nádszálat szenteltettek e napon, s ha az állat megbetegedett, adtak neki belőle, majd bezárták az ajtót, s kívülről keresztet rajzoltak rá.

Szeptember 12-e Szűz Mária neve napja, szeptember 15-e pedig a Hétfájdalmú Szűzanya (Mater dolorosa) emlékezete. Mária szenvedéseit a festményeken a szívébe szúrt hét tőrrel és fájdalmában összekulcsolt kezekkel jelzik. Az első mater dolorosa oltárt Schönau kolostorában állították, 1221-ben.

Szeptember 13. – szerencsétlen nap

A szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt („septem” = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. E hónap (a hetedik hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba. Nálunk, Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be.

Emlékezzünk meg ezzel kapcsolatban magának a „septem” szónak az eredetéről. A rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a görög hetes szó pedig a „hepo” igéből eredt, amelynek jelentése: „követni”, „ujjal rámutatva követni, üldözni valakit”. Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a mutatóujjal, a heptával lehetett valakit megigézni, rámutatva őt követni, üldözni. A hetes számjegy tehát voltaképpen azt jelenti, amire „rámutatunk”, amit az' ujjunkkal „követünk”, „üldözünk”.

Szeptember 24-e a velencei származású Szent Gellért püspök halálának az évfordulója. A szent életű bencés szerzetes 1046. szeptember 24-én szenvedett kínhalált, amikor a Vata-féle pogánylázadás idején, a pesti révnél a minden idegenben ellenséget látó felkelők elfogták, és kíséretével együtt megölték. Testét kétkerekű taligán a Kelen-hegyre vonták, onnan letaszították a mélybe, majd lándzsával átdöfték, s fejét szétverték a köveken. Vértanúságának helyét utóbb Szent Gellért-hegynek nevezték el. Előbb Pesten, majd 1053-ban Csanádon temették el. 1083-ban az egyház szentté avatta. Szent Gellért (Santo Gerardo) megmaradt ereklyéit és földi maradványait most Velencében őrzik.

Szeptember 26-a az igazságszerető szűz, Antiókhiai Szent Jusztina ünnepe. A legenda szerint a keresztényüldöző Diocletianus idejében, az általa kereszténységre térített Cyprianussal együtt halt vértanúhalált Nikomédiában. Szurokkal, viasszal, zsírral teli katlanban főzték őket, de miután az nem ártott nekik, a fejüket vették, a testüket pedig kutyáknak vetették eledelül.A szeptemberi jeles napok sorát 29-én Mihály zárja. E szent keresztény vezette Isten hadseregét, diadalra a lázadó Lucifer ellen. Mihály egyike a Bibliában megnevezett két angyalnak (a másik Gábriel), akik megosztoznak ezen az ünnepnapon. A muzulmánok, keresztények és zsidók egyaránt nagy tisztelettel viseltetnek iránta. Izrael őrangyalának tartják. Mihály neve volt a jó angyalok csatakiáltása, amikor harcba indultak az ellenségeik ellen. Állítólag Jeruzsálem templomának kirablásakor Mihály - „Hadd távozzunk innen!” - szavai hallatszottak belülről, mielőtt a láthatatlan sereg elhagyta a templomot. A keresztény hagyomány szerint Szent Mihály arkangyal bírálja el az elhunytak jó és rossz cselekedeteit, ő a holt lelkek őrzője és kísérője. Ezzel összefüggésben nevezik a ravatalt Szent Mihály lovának. Ő a harcosok és a rendőrök legfőbb patrónusa, a fűszeresek, ejtőernyősök és radiológusok védőszentje

. A néphit szerint szeptember 29-én, Mihály napján, a halak a víz fenekére húzódnak, és ha még itt vannak a fecskék, nem lesz hideg a tél, viszont az égdörgés, szép oszt, de kemény telet jelez.Szeptemberben van az őszi napéjegyenlőség. A régi korok embereinek a nappalok rövidülése, a fény, vagy a világosság fogyása a halált jelezte. A walesi mitológiában az évnek ezen a napján győzedelmeskedik Goronwy, a sötétség istene Llew a fény ura felett, s foglalja el helyét a világ trónján. Japánban az őszi napforduló idején hagyomány a családtagok sírjainak felkeresése, az emberek virágot visznek, ételt készítenek halottaiknak, és füstölőket égetnek.A néphagyomány szerint vetéskor a földekre menő mezőgazdasági gépeket vízzel locsolják le, a bő termés érdekében. Boros Szent Mihály havában kezdik a szüretelést, koszorút készítenek, szüreti bálokat rendeznek.

A Csízió szerint jót tesz éhgyomorra juh- vagy kecsketejet inni, az ételre vonatkozóan szeptemberben nincsenek korlátozások, ám nem árt a borsos tyúkhús fogyasztása. Ajánlott még a boros, szegfüves bor, gyógyitalként a zsályából, a sarlófűből vagy bojtorjánból készült tea, a hagyományos gyógymódok közül pedig az érvágás és a purgálás.

Az egyik őszi népszokás, a piros alma ünnepe, amikor a mosdóvízbe piros almát tesznek, mert aki ebben mosdik meg, az egész évben egészséges marad, és piros pozsgás arcú lesz, mint az alma. A következő esztendő időjárásának és terméshozamának megjövendöléséhez egy cserfagubát vágnak félbe. Ha a gubában pók leledzik, gyenge termés és rossz idő lesz; ha légy van benne, közepes év jön; ha féreg, bő esztendő lesz, ha viszont semmi sincs benne, annak nagyon rossz idő a jelentése. Ha sok guba termett, télen rengeteg hó és erős hideg várható. Ha a guba szép tiszta, ragyogó nyár következik, a búzából bő termés várható. Ha nedves belül a guba, csapadékos nyár jön, ha száraz, aszály várható.Szeptemberben a Nap a Mérleg jegyében jár, e hónap szülötteinek az olivin és a zafír viselése ajánlott, ezek a drágakövek ugyanis erősítik az agyat, megőrzik a gondolatok tisztaságát, ezáltal ellenszerei az elme megbetegedéseinek és a feltámadó haragnak.

Az őszkezdő, 8-án van Kisasszony napja

Az Egyház Szűz Mária születésnapját ünnepli ilyenkor.

Fecskehajtó kisasszony vagy fecske űző Boldogasszony napjának is hívják, mivel ilyenkor kezdenek gyülekezni - a fecskék vezetésével - a költöző madarak, mielőtt melegebb éghajlat felé indulnának.
Dologtiltó nap - főleg a fonás a tilos - ezért sokfelé ilyenkor búcsút tartanak. Mostanáig kellett összeszedni a tavaszig is elálló tyúktojásokat. Most kell a Mihály napig elvetendő gabonát megszentelni. A vetésre szánt diót is ilyenkor szentelik.  A legenda szerint Mária születésének az éjszakáján keletkezett a taligavirág, - más néven a hunyor - és gyökerének gyógyereje van.

Megérkezett szeptember - Őszelő-Szent Mihály hava

 Szeptember az első "emberes" hónap.  

A szeptember még nyár és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ az időjárástól. A meteorológusok Őszelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Földanya havának nevezik,    a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava. Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a Mérleg jegyébe s egyúttal az őszi napéjegypontba lép.

 

Egyed napján kezdik meg a búza és rozs vetését. Népi hiedelem: ha ezen a napon vetik el a búzát,akkor bő termésre számíthatnak a  gazdák. E naptól figyelték meg az emberek a szőlő érését. Csőszök vigyáztak a szőlőre, védték a madarak és a tolvajok ellen. 

Szeptember 5.

 Ha Lőrincz napján szép az idő, a népi megfigyelés szerint hosszú lesz az ősz. E nap után már ízetlen a dinnye - a hűvös, egyre hosszabb éjszakák miatt.

Szeptember 8.

Kisasszony napját tartotta a nép az ősz kezdetének.E napon született Mária, Jézus anyja. Az egész magyar nyelvterületen kedvelt búcsúnap.

Szeptember 12.

Mária napja, Szűz Mária nevenapja, máig kedvelt névünnep.

 Szeptember 21.

Máté napja, Máté apostol és evangélista nevenapja. Egyes vidékeken Máté napján vetik a búzát.

Szeptember 29.

Miháy napja. Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány ezt a napot "pásztor-ünnep"-nek nevezte, mert ekkor számoltak le a pásztorok a gazdáknak a rájuk bízott állatokkal, s adtak számot egész évi munkájukról.

Szeptember 29-én emlékezünk az 1848/49 szabadságharc híres ütközetére, a pákozdi csatára.

1552. szeptember első felében kezdődött meg Eger várának ostroma. 

Szeptember 8-án, Kisasszony napján megérik a dió.

Szeptember 23-a az ősz kezdőnapja, mert ettől kezdve rövidebbek a nappalok.

Szeptember 23-án a nappal ugyanolyan hosszú, mint az éjszaka.

Egyed napja szeptember 1.

  Egyedet patrónusuknak tekintették a pásztorok, bár főképpen a koldusok, a nyomorékok és a leprások védőszentje volt. Régente Egyed napján fogták hízóba a disznókat, kezdték jobban őrizni a szürethez közeledő szőlőt, az erdőkben pedig ekkor harsant fel a szarvasbikák bőgésére választ adó vadászkürtök hangja.

A néphagyomány szerint Egyed napján kell kezdeni az őszi búza és a rozs vetését. Azt tartják, hogy aki ekkor elveti a gabonát, az bő termésre számíthat. E nap időjárásából is jósoltak: a meleg, napsütéses időből hosszú, szép őszre lehet következtetni, míg az e napon hullott eső, hideg évszakot jelez. Egyes vidékeken a szőlővel kapcsolatos hiedelmek is elterjedtek. A gazdák ekkor különböző gonoszűző varázscselekményekhez folyamodtak. Virradat előtt meztelenül járták végig a szőlőt, a négy sarkán összekötötték a gallyakat, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák.
A népi kalendárium szerint, amilyen szeptember elseje, másodika, 11-e, és 21-e, olyan lesz a következő négy hét.

Szent Egyed (latinul: Aegidius, franciául: Saint Gilles, olaszul: Egidio) bencés szerzetes (Athén, 640 körül – Saint Gilles-du-Gard, 720 körül), apát. A kubikosok, lókereskedők, pásztorok, szíjgyártók védőszentje, bőrbaj, elmebaj, himlő, nehéz nyavalya, rák, vörheny, marhavész, szárazság, terméketlenség, tűzvész ellen kérik oltalmát. Ünnepe szeptember 1-jén van.                             

Élete, legendája:

Szülei halála után örökségét szétosztotta a szegények között, s Galliába ment, ahol Provence-ban remetéskedett.

Legendája szerint az Isten egy szarvastehenet küldött neki, hogy tejével táplálja őt. Wamba vizigót király egy vadászaton rálőtt a szarvasra, de Szent Egyed a testével fogta föl a nyílvesszőt. A király ezután Egyednek ajándékozta a remeteség területét, ahol ő kolostort alapított, melyet később róla neveztek el (Saint Gilles-du-Gard). A szent sírja a középkorban híres zarándokhely volt, ereklyéi ma Toulouse-ban vannak. Európa-szerte leginkább városok emeltek templomokat tiszteletére. 

Tisztelete Magyarországon :

Esztergomban már a 11. században őrizték koponyájának három töredékét. Tiszteletének másik hazai nyoma a Szent László király által 1091-ben alapított somogyvári Szent Egyed monostor volt, amelyet közvetlenül Saint Gilles-du-Gard bencés szerzeteseivel népesített be a király. Valószínűleg a bencés kapcsolatokkal függ össze, hogy 1209 óta a garamszentbenedeki apátság plébániája szintén Szent Egyedet tiszteli védőszentjeként.

 A hagyomány szerint Eger közvetlen szomszédságában, a felnémeti völgyben is állott valamikor Szent Egyedről elnevezett bencés apátság, bár ennek létezésére egyelőre nincs bizonyíték. A Vas megyében fekvő Peresznye község temploma szintén Szent Egyed tiszteletére van szentelve, mai formáját 1702-ben nyerte el. A felső-magyarországi szászok „cipszerek” (német: Zipser) által lakott városokban (Bártfa, Poprád, Ruszt) kialakult Szent Egyed tisztelet azonban már feltehetően nem bencés gyökerű, hanem közvetlen nyugati ihletésű, melyet a nyugatról a városokba érkező kereskedők, iparosok hoztak magukkal. A Kárpát-medencében több település is a szent nevére felszentelt templomáról kapta nevét (az egykori somogyi Szentegyed, a mai Illés Szlovákiában, az erdélyi Vasasszentegyed) és Vasasszentegyedivölgy.

Szeptember hónapra

 
Bornemissza Endre - Gesztenyék

A  gesztenyék már feslenek,
jönnek a hűvös estelek. 
esnek a csípős harmatok,
becsukódnak az ablakok.

S míg kinn a sétány szendereg,
hallatszanak halk, csöpp neszek,
gesztenye koppan földre hull,
levél és fű közt meglapul.

 

Kányádi Sándor - Szeptember

Fagyó mosolyú
délután:
sárguló alma
fönn a fán.

Borzongó lombok
reszketeg,
útra készülő
levelek.

Hóharmat színű
kikerics:
hűvösödnek
a vizek is.

Ezüst szakállú
holdvilág:
szigorodnak
az éjszakák.

Gyapjasodik a
kicsi őz:
észre se vettük,
itt az ősz.

Szeptember - Szent Mihály hava

Szeptember, a szentek hónapja, a szüreti előkészületek, betakarítások hava vagyis a legmunkásabb hónapé és az iskolakezdésé.

Idézet egy régi kalendáriumból: " Sarjúhordással az őszi esők megjövetele előtt végezni kell.
Kezdjük az őszi vetést, a burgonyaszedést. A kétnyíretű juhokat
másodszorra nyírjuk. Sertéseket makkra hajtsuk, a hízlalni valókat
kiszemeljük. A koránérő szőlőből már pénzelni lehet, rendbe hozzuk a
szüreti edényeket. Jó időt ígér, ha az éjjelek hidegek, ha a nap tisztán
 áldozik le, rosszat, ha a hernyók kibújnak a földből, ha a ganéjbogarak
 reggel repdesnek."

Szeptember az első "emberes" hónap.   Szent-Mihály hava Őszelő_Földanya hava-Tigris /Almaszüret/ hava

A szeptember még nyár és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ az időjárástól. A meteorológusok Őszelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Földanya havának nevezik,    a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava. Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a Mérleg jegyébe s egyúttal az őszi napéjegypontba lép.

A szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt ("septem" = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. A rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a görög hetes szó pedig a "hepo" igéből eredt, amelynek jelentése: "követni", "ujjal rámutatva követni, üldözni valakit". Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a mutatóujjal, a heptával lehetett valakit megigézni, rámutatva őt követni, üldözni. A hetes számjegy tehát voltaképpen azt jelenti, amire "rámutatunk", amit az ujjunkkal "követünk", "üldözünk".

E hónap (a hetedik hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba. Nálunk, Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be.

 

Jeles napok szeptemberben:Egyed napja (szeptember 01.)
Szent Lőrinc napja (szeptember 05.)
Kisasszony napja (szeptember 08.)
Mária napja (szeptember 12.)
Szentkereszt felmagasztalása (szeptember 14.)
Máté apostol emléknapja (szeptember 21.)
Szent Mihály napja (szeptember 29.)

 

 

Egyed napján kezdik meg a búza és rozs vetését. Népi hiedelem: ha ezen a napon vetik el a búzát,akkor bő termésre számíthatnak a  gazdák. E naptól figyelték meg az emberek a szőlő érését. Csőszök vigyáztak a szőlőre, védték a madarak és a tolvajok ellen. 

Szeptember 5.

 Ha Lőrincz napján szép az idő, a népi megfigyelés szerint hosszú lesz az ősz. E nap után már ízetlen a dinnye - a hűvös, egyre hosszabb éjszakák miatt.

Szeptember 8.

Kisasszony napját tartotta a nép az ősz kezdetének.E napon született Mária, Jéus anyja. Az egész magyar nyelvterületen kedvelt búcsúnap.

Szeptember 12.

Mária napja, Szűz Mária nevenapja, máig kedvelt névünnep.

 Szeptember 21.

Máté napja, Máté apostol és evangélista nevenapja. Eyes vidékekeken Máté napján vetik a búzát.

Szeptember 29.

Miháy napja. Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány ezt a napot "pásztor-ünnep"-nek nevezte, mert ekkor számoltak le a pásztorok a gazdáknak a rájuk bízott álatokkal, s adtak számot egész évi munkájukról.

Szeptember 29-én emlékezünk az 1848/49 szabadságharc híres ütközetére, a pákozdi csatára.

1552. szeptember első felében kezdődött meg Eger várának ostroma. 

Szeptember 8-án, Kisasszony napján megérik a dió.

Szeptember 23-a az ősz kezdőnapja, mert ettől kezdve rövidebbek a nappalok.

Szeptember 23-án a nappal ugyanolyan hosszú, mint az éjszaka.

Búcsúzik a szeptember

Szeptember

Szent István után elmennek a gólyák, a Nap bágyadtabban sűt, de lehetnek még forró napok.

Szeptember az első "emberes" hónap.   Szent-Mihály hava Őszelő_Földanya hava-Tigris /Almaszüret/ hava

A szeptember még nyár és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ az időjárástól. A meteorológusok Őszelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Földanya havának nevezik,    a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava. Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a Mérleg jegyébe s egyúttal az őszi napéjegypontba lép.

A szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt ("septem" = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. A rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a görög hetes szó pedig a "hepo" igéből eredt, amelynek jelentése: "követni", "ujjal rámutatva követni, üldözni valakit". Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a mutatóujjal, a heptával lehetett valakit megigézni, rámutatva őt követni, üldözni. A hetes számjegy tehát voltaképpen azt jelenti, amire "rámutatunk", amit az ujjunkkal "követünk", "üldözünk".

E hónap (a hetedik hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba. Nálunk, Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be.

korán útra kelnek, akkor hamarosan megérkezik a hideg idő

Jeles napok szeptemberben:Egyed napja (szeptember 01.)
Szent Lőrinc napja (szeptember 05.)
Kisasszony napja (szeptember 08.)
Mária napja (szeptember 12.)
Szentkereszt felmagasztalása (szeptember 14.)
Máté apostol emléknapja (szeptember 21.)
Szent Mihály napja (szeptember 29.)

Szeptembert repülő, nevető ifjú személyesítette meg, bíborruhában, fején köleskoszorúval. Jobbjában Mérleggel, a hónap jelével, baljában szőlővel és más gyümölccsel teli bőségszaru. Az ifjút szőlő koszorúzta Ceres is helyettesítheti. A bíborruha – Cesare Ripa magyarázata szerint – a „királyi” hónapnak járó viselet. E címet pedig azért kapta, mert bőkezűbb, mint társai (az ötletet a pirosodó lombok adhatták, a vörös szín majd mindenütt hagyományosan az ősz színe). Elsősorban szüret ideje lévén, a szeptembert szüretelő alakok is jelképezhetik: szőlőt szedő, szőlőkoszorús, teli puttonyos, meztéláb szőlőt taposó parasztok.
A hónap régi magyar nevei: Mérleg hava, Szent Mihály hava. Az előbbi a Mérleg jegy szeptember utolsó dekádjában kezdődő uralmára utal (időszámításunk kezdetéig az őszpont a Mérleg csillagképbe esett), Szent Mihály arkangyal viszont a szeptember utolsó, és a Mérleg első dekádjának legrangosabb szentje.

 

 

Egyed napja szeptember 1.

A szeptember még nyár és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ az időjárástól. A meteorológusok Őszelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Földanya havának nevezik, eleink  a Tigris (Almaszüret) hava elnevezést használták szeptemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava. Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a Mérleg jegyébe s egyúttal az őszi napéjegypontba lép.

Népi mondóka
Amilyen az Egyed-nap,
olyan az egész hónap.
Az időt Kisasszonynapja,
négy hétre előre szabja.
Mihálykor az észak s keleti szél,
sok havat és kemény telet ígér.