Hétfőn kezdődik a csillagászati ősz

Ebben az évben szeptember 23-án ünnepelhetjük az őszi napéjegyenlőséget. 

   Őseink ilyenkor hálát adtak a természet bőkezű ajándékaiért, a termények sokaságáért.

  A Nap éppen 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka is ugyanolyan hosszúságú ezen a napon.

2019. szeptember 23-án elkezdődik a csillagászati ősz.

Őszi falevelek

A levélhullás (abszcisszió) komplex fiziológiai változások eredménye. A fotoszintézis folyamata csökkenti a levélzetben található klorofill mennyiségét; a növények ezt a nyári hónapokban visszapótolják. Amikor a nappalok rövidülni, az éjszakák pedig hűvösödni kezdenek, vagy a száraz évszak hatásai érződni kezdenek, a lombhullató növények klorofillpigment-termelése visszaesik, így a levelekben jelen lévő egyéb festékanyagok láthatóvá válnak: megjelennek a levelek őszi színei. Ezen festékanyagok közé tartoznak a sárga, barna és narancs színeket adó karotinoidok. Az antocián pigmentek a leveleket vörösre és lilára festik; ezek nem mindig vannak jelen a levelekben, csak késő nyártól, amikor a cukrok a levélben maradnak az abszcisszió megkezdődése után. A gyönyörű őszi tájképek a világ olyan részein láthatók csak, ahol a rövidülő nappalok és hideg éjszakák előfordulnak. Máshol a lombhullató fák levelei egyszerűen leesnek, az antocián felhalmozódásából adódó ragyogó színek beállása nélkül.

Ősz kezdete - hova repülnek a füsti fecskék?

Az állatvilág legbámulatosabb vándorai a madarak.

Az őszi hónapok, különösen a szeptember átlagos hőmérséklete szerint maradnak, illetve távoznak tőlünk költöző madaraink.Radarmegfigyelések alapján tudják a tudósok, hogy évente körülbelül kétmilliárd énekes- és kismadár indul útnak Európából, és repül át a Földközi-tengeren és a Szaharán. A madarak előrelátóan, energiatartalékokkal felszerelve indulnak el a hosszú utazásra. A legfontosabb feltétel ahhoz, hogy a repülést bírják az, hogy a leggazdaságosabb sebességet választják. Ha túl lassan repülnének, akkor túl sok energiát kellene elpazarolniuk, hogy egyáltalán fenn maradjanak.Ha viszont túl gyorsan repülnének,rengeteg  energiát kellene elhasználniuk, hogy legyőzzék a levegő súrlódását.A kettő között van az a bizonyos energiatakarékos repülési sebesség, amely minden madárnál a test felépítésétől függően más és más, de amelyet minden madár pontosan betart.
Minden repülő madár légörvényt hoz létre a szárnyai mögött, mindkét oldalon. A nyomában repülő másik madár így egyszerűen csak  viteti magát az előtte repülővel. Igy az ék alakzatban repülő madarak sok energiát képesek spórolni. Mivel az élen repülő madárnak a legnehezebb a dolga, ezért azt társai gyakran le is váltják.









 A füsti fecskék háta fekete, feje eleje vörös, hasa fehér és villás farokkal rendelkeznek. Május elején érkeznek Afrikából. Hazánkban párt választanak és fészket raknak. Általában a házfalak felső részébe, istállókba tapasztják fészküket, mely sárból, saját nyálukból készítenek.
Szeptember elején kezdenek gyülekezni nagyobb csoportokban villanydrótokon, fákon. Ilyenkor eszmélünk, hogy elmúlt a nyár. Szeptember végén indulnak dél felé százas csoportokban, de a későket még október közepe-vége felé is lehet látni.

Jövő tavasszal pedig újra útra kelnek, hogy május elején, a nyár hírnökeként, csivitelve megérkezzenek

A magyar néphit szerint a fecskék ősszel a nádasokba húzódnak, s télire halakká változnak. Tavasszal újra fecske lesz belőlük. Hasonló hiedelem él a kínaiak körében is, szerintük a telet a tengerben kagylóként vészeli át, és minden tavasszal visszaváltozik eredeti formájába. A fecske a gólyához hasonlóan, szerencsét és boldogságot hozó madár. Azt mondják, akiknek ereszük alatt fecske fészkel, szerencsések lesznek. Ha beteg ember házába száll a fecske, gyógyulást, ha a fiatal házasokéba, boldogságot jelent.


Kányádi Sándor:    Ősz eleji kívánság

A vadludak és a darvak
már az égre ékelődnek;
hosszú őszt a maradóknak,
jó utat az elmenőknek.

A fecskék is készülődnek,
sürgönydróton sorakoznak;
jó utat az elmenőknek,
hosszú őszt a maradóknak.

Az árnyékok vékonyodnak,
a patakok hűvösödnek;
hosszú őszt a maradóknak,
jó utat az elmenőknek.

Őszi séta

Ilyenkor ősszel érdemes nyitott szemmel járni erdőt-mezőt, hiszen a természet tárháza ekkor gazdag csak igazán. Az őszi bőség sokféle dekorációs alapanyagot tartogat számunkra: aranybarna, bordó, élénksárga, narancs, zöld vagy éppen vörös színekben pompázó faleveleket, különféle formájú, fajtájú és színű terméseket, terményeket és pompázatos virágokat, melyek mind-mind otthonunk méltó díszítőivé válhatnak. Csak egy kis fantáziára van szükség, és máris pazar színkavalkádot varázsolhatunk lakásunk falai közé  

 

Itt van az ősz, itt van újra...

Az ősz az elmúlás évszaka. A "legszomorúbb" évszak, mert utána a tél jön.  Mégis meg vannak a maga szépségei: a természet utolsó fellobbanása a nagy pihenő előtt. A fák lombjai ezer színben pompáznak mielőtt lehullanak. Az ősz az aratás és a szüret ideje is.

Mi a jelentősége az ősznek?

 Mindennek megvan a maga ciklusa. Semmi sem maradhat kiteljesedett állapotban. Ami megszületik, létrejön az el is múlik, meghal. A természet is gyönyörűen visszatükrözi ezt a körforgást. Elmúlt a nyár, elkezdődik az iskola, a munka visszazökken a megszokott tempójába és a növények és álltok is levetik színpompás ruhájukat.

Ez az időszak fontos energiatároló időszak. Minden nyári, felfokozott élményünket érdemes elraktározni és kihasználni az időt még arra, hogy kirándulások vagy más szabadtéri tevékenységek is adjanak ehhez a energia többlethez. A testünknek is kezdi feldolgozni a nyári gyümölcsök életerejét és annyit raktároz belőle amennyit csak tud. Ebben az időszakban érik a legtöbb alma és körte fajta, valamint a csonthéjas magvak. Aki teheti gyűjtsön csipkebogyót a kirándulások alatt. Sokáig el lehet  egy hegyoldalon üldögélve figyelni a rozsdásodó erdőt ,  és elmélkedni életünk kisebb. nagyobb dolgain.





A Föld északi féltekéjén szeptember, október és november, míg a Föld déli féltekéjén március, április és május az ősz hónapjai.

  

Vers vasárnapra

Szabó Lőrinc:  Ősz

Este van és ősz ... És megállok:

oly hihetetlen ez az ősz!

A régit még szinte elérem,

oly közel van, oly ismerős.

Mint a ma reggel, oly közel van

a régi ősz, a tavalyi ...

Egy év telt el reggeltől estig

és alig  történt valami.

Egy egész év és nyoma sincsen -

az idő egyre rövidebb;

lehunytam szemem: reggel volt,

kinyitom újra: este lett!

 

 

Kezdet s vég egybefut ... Óh, hogy

zuhan az élet! hogy zuhan!

Egy perc, és minden összecsap, és

még egy s mindennek vége van.

Este van és ősz… És megállok: oly hihetetlen ez az ősz! A régit még szinte elérem, oly közel van, oly ismerős. Mint a ma reggel, oly közel van a régi ősz, a tavalyi… Egy év telt el reggeltől estig és alig történt valami. Egy egész év és nyoma sincsen – az idő egyre rövidebb; lehúnytam a szemem: reggel volt, kinyitom újra: este lett. Kezdet s vég egybefut… Óh, hogy zuhan az élet! hogy zuhan! Egy perc, és minden összecsap, és még egy s mindennek vége van.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

Szeptember 29. Mihály napja

  A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal, más néven Michael arkangyal) egyike a 7 arkangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja szeptember 29. (a 6. századtól tartják).


A haldoklókat Mihály oltalmazza, s lelkük kísérõtársa, amikor az
ember a túlvilágra költözik.
A halottat „Szent Mihály lován” viszik utolsó útjára, a temetõbe.
 
Szent Mihály az ember bírája, amikor Isten elé áll. Õ teszi mérlegre jócselekedeteinket és gonoszságainkat.

Világszerte hegyeket, várakat, várkápolnákat, templomokat, városkapukat
neveztek el róla, hogy tartsa távol a gonoszt, a járványokat és a betegséget.




Őszi évnegyedelő nap. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. Bérfizető, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját.

„Kikeletkor, Szent György napkor
Minden ember lehet pásztor,
De már ősszel, számadáskor
Az az ember, ki beszámol.”
Farkasünnep a hegyi pásztoroknál, a télre mutató nap az időjárás-megfigyelés szerint. A pásztorok úgy tartják:
ha Mihály nap éjszakáján összefekszik, egymást melegítve a birkanyáj, kemény lesz a tél, ha egymástól távolabbra feküsznek, enyhe telet várhatunk.
Megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak a víz fenekére húzódnak.
A mihály napi égdörgés szép őszt, de kemény telet jelent.

Mihály – napi népszokások:

Szent Mihály a templomok védőszentje, ezért sok falu és város búcsút tart a templomban szeptember végén.
Több helyen /főleg az Alföldön/ ezen a napon járt le a pásztorok szolgálati ideje, ekkor fizették ki a bérüket.
Ez az időszak a híres vásárok ideje, ahol a falusi emberek kereskedtek portékáikkal.
Szent Mihály napján kezdődik a kisfarsang, az őszi lakodalmak tartásának időszaka valamint:
- a gazdasági év fordulója;
- a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének, ünnepi lakomáinak ideje;
- vásárnap;
Ehhez az időszakhoz sokféle időjáráshoz kapcsolódó szólás és közmondás tartozik.
 
/O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások/
Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér: szólás,  ami azt jelenti, hogy a keleti szél fagyos telet hoz.
Aki Szent Mihály - nap után gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni:
közmondás, ami azt jelenti, hogy aki Szent Mihály napja(szeptember 29.)
után is úgy öltözködik, mint ahogyan nyáron szoktak, az nem lehet okos ember.
Szent Mihály nap után akármerről fúj a szél, hideg az:közmondás, jelentése az, hogy késő ősszel már csak hideg szél szokott fújni.

Szőlő - az ősz szimbolikus gyümölcse

A szőlő évmilliók óta jelen van a Földön.



A szőlőtermesztés végigkíséri az emberiség történetét. A szőlőtermesztés Homérosz Iliászában és Odüsszeiájában többször előfordul. A görög épületdíszek szőlőindát mintáznak.
Szinte minden európai nép történetében van néhány szőlővel kapcsolatos monda, mese vagy rege.

A görög mitológiában Dionüszosz, a rómaiban Bacchus volt a szőlő és bor istene.A lakomák elképzelhetetlenek voltak e nemes gyümölcs és nedű nélkül.

Különlegesen értékes gyümölcs, mert magas víztartalma segíti a folyadékpótlást, a benne található rostok jótéoknyak a bélműködésre. Mindemellett szépségápoló is. A benne rejlő C- vitamin és szilicium gondoskodik arról, hogy bőrünk feszesnek tűnjön és megfiatalodjon.

A szőlő értékes bogyói teljes értékű tápláléknak számítanak, mivel minden megtalálható bennük, ami a szervezetünknek fontos. A húsa, a héja, a magja mind telis-tele van értékes tápanyagokkal. A szőlő héjában és magjában antioxidánsok, gyógyító erejű ásványi anyagok találhatók, mint például a kálium és a szelén. A kálium helyreállítja a szervezetünk sav-bázis egyensúlyát, továbbá jó vízhajtó, így segíti a vese kiválasztómunkáját. A szelénről tudjuk, hogy antioxidáns, tehát nagymértékben támogatja a sejtek öregedése elleni küzdelmet. A héjában lévő vegyületek ezenkívül a vírusokat, mint például a herpeszvírust is hatékonyan semmisítik meg. Maga a gyümölcshús, illetve -lé is rendkívül gazdag tápanyagforrás. Linolsavtartalma az általános életerő javítására alkalmas. A B-vitaminoknak és a magnéziumnak köszönhetően idegerősítő hatása is kiemelkedő. Gazdag vas- és folsavtartalma a vérképzésben fontos, ezért a vérszegénység ellenszereként is számon tartják. Fáradékonyság esetén is hatékonyan alkalmazható, mivel a szénhidrát szőlőcukor formájában van jelen, melyet a szervezet közvetlenül energiává tud alakítani. Magas A-, C-vitamin- és szeléntartalma miatt pedig immunerősítőként is megállja a helyét, E-vitamin-tartalma pedig késlelteti a sejtek öregedését. A szőlőmagolaj is igen értékes: segít megvédeni az agyat és az idegrendszert a károsodástól, erősíti az érfalakat és megelőzi az érelmeszesedést. Jó hatású lehet azok számára is, akiknek valamilyen allergiájuk, ízületi gyulladásuk vagy visszértágulatuk van.

A szőlő egyik alkotóeleme a kvercetin nevű flavonoid, amely antioxidáns, gyulladáscsökkentő hatásáról ismert. A kvercetin szerepet játszik a rosszindulatú daganatok kialakulásának megelőzésében, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást. Védi érrendszerünket a káros lerakódásoktól, illetve ennek következményétől, vagyis az erek beszűkülésétől, az infarktustól és az agyvérzéstől. A vegyület a legnagyobb mennyiségben a vörös szőlő levében és a vörösborban található meg. A kvercetin a szőlőn kívül előfordul még a vörös- és a lila hagymában.

Vers vasárnapra

Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom,
alszik a pókháló közelében a légy a falon;
csönd van a házban, az éber egér se kapargál,
alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,
kasban a méh, rózsában a rózsabogár,
alszik a pergő búzaszemekben a nyár,
alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;
fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.
 
/Radnóti M./

Vers vasárnapra

Aranyosi Ervin: Színes cseppek…

 

Pár csepp sárga, pár csepp piros,
csepegteti szerte-széjjel.
Színnel telik a “papiros”,
ahogy fest a lenge széllel.
A nyár zöldjét felcserélte,
itt az őszi új ruhája.
Csak az ősz napjait élte,
s benne búja és a bája.

Őszi díszek a lakásban

Ilyenkor őszidőben a természet pompázatos színkavalkádja, a különféle formájú, fajtájú terméssel, a lehulló levelek és az ilyentájt nyíló  virágok egytől egyig otthonunk méltó díszeivé válhatnak.

Az őszi színeket kombinálva, cserepes, vagy vágott virággal, néhány terméssel igazán szép őszi hangulatunk lesz!

Három falevél

Lehullott három falevél
észrevétlen az őszi ágról.

És jött a szél, a messzi szél,
egy messzi, másik, új világból -

Elröpült három falevél

Az egyik magasba vágyott:
talált a felhők közt új világot,
emelte, emelte a szél.

A másik rohanni vágyott:
magasba hágott és mélybe szállott,
sodorta, sodorta a szél.

Harmadik szédülni vágyott:
szemét lehúnyta, semmit se látott,
kavarta, kavarta a szél.

Lobogott három falevél.

--------------------------

Lehullott három falevél
tehetetlenül a világból.

Ott lenn a sár, fekete, mély -
ki emel fel az őszi sárból,

ti szegény három falevél?

 /Weöres Sándor/

Ősz van - gondolatok

Amikor egy falevél lehull a fáról, vajon úgy érzi-e, hogy legyőzte a hideg? A fa azt mondja a levélnek: "Ez az élet körforgása. Talán azt hiszed, hogy meghalsz, de valójában bennem élsz tovább. Neked köszönhetem, hogy élek, hiszen általad lélegeztem. Azt is neked köszönhetem, hogy szerettek, mert árnyékot tudtam adni a fáradt vándornak. A te nedved az én nedvem: mi egyek vagyunk."

Paulo Coelho

Wass Albert: Megjött az ősz

 
Ma igazán itt az ősz. Ugye:
ma nem találsz szívedben nyári dalt?
Az én szívemből minden dal kihalt.

Ma búcsuszóban elérkezett az ősz.
Ma búcsuszóval messze ment a párom…
és a szívem ma üres lett nagyon:
deresre sápadt minden, minden álom.

A hervadásban, itt, mit is keressek:
várjam amig a holt avar kihajt?
Mert most igazán itt az ősz. És érzem:
ma a szívemből minden dal kihalt.

Október 1.

Itt van újra

Hurrá itt az Ősz! Ez az a mondat, amit nem túl nagy gyakorisággal hallunk. Helyette a már szomorkás, monoton ismétlődő „Itt van az Ősz, itt van újra” sort szoktuk mormolni kellő elszontyolodással, pedig Petőfi versében pont az Ősz szépségeit emeli ki.

Mi az, ami ennyire lenyomhat bennünket ebben az évszakban? Orvosilag bizonyított tény, hogy a hőmérséklet változás, a lehűlés és az egyre rövidebb nappalok furcsa hatással vannak szervezetünkre. Érzékeljük az elmúlást, ha másként nem, a folyamatosan változó természetképből. Hajlamosak vagyunk inkább elmerülni a lehulló levelek melankóliájában, mintsem átértékelni a változás fogalmát. Ehelyett begubózunk. Érthető okai vannak, hiszen kevés az az ember, aki egy nyirkos hétfő reggelen kihívásként tekint egy hideg szeles, esernyőkifordítós bugyborékoló pocsolyákon átgázolós napnak. Ilyenkor a paplan alatti felmelegített vackunk vonzereje jelenti a legnagyobb kihívást és mivel nem maradhatunk ott, lehangoltak, alulmotiváltak, kedvetlenek leszünk, mert már megint itt van az Ősz, már megint itt van újra. Egy valamit viszont érdemes szem előtt tartani. Minden évszaknak meg vannak a maga szépségei és kiaknázatlan lehetőségei. Ha a természet nem áll le, akkor nekünk sem kell.

Mit lehet tenni az őszi levertség ellen? Ha nem vagyunk túlságosan szkeptikusak, szemezgethetünk a különféle lehetőségek között. Az őszi fáradtság remek ellenszere lehet, a mozgás (Esőben?), a különböző kreatív feladatok (Semmihez sincs kedvem…) olvasás, filmnézés (Unalmas, mindet láttam). Ez az évszak remek alkalmat ad arra, hogy kicsit jobban odafigyeljünk magunkra .

Érvek és ellenérvek sorakoznak fel előttünk. Kultúránk leválaszthatatlan hozadéka a túlzott elkényelmesedés, habár néhány évtizeddel ezelőtt nagyszüleink, dédszüleink még másként élték meg a nyár utáni időszakot. Nem volt szükségük semmiféle érvre ahhoz, hogy ősszel is ugyanolyan aktivitással éljenek, mint a nyári időszakban. Tény, hogy sokkal természet közelibb volt az életük. A gazdálkodó életmód szinte leköveti a természet átalakulását és az ezzel foglalkozó emberek az év bármely évszakában tudják azt, hogy mi az aktuális teendő.

Vegyük kicsit szemügyre a régi, népi hagyományokat, népszokásokat és állítsuk párhuzamba mindennapjainkkal! Nem arra gondolok, hogy szó szerint át kell venni ezeket, csupán bővítsük kicsit látókörünk horizontját azzal, hogy megnézzük mivel foglalkoztak és mivel ütötték el az időt elődeink!

Jellegzetes őszi, októberi népszokás volt, a kukoricafosztás, vagy más néven kukoricatörés. A termények betakarítása, a következő gazdasági év előkészítése komoly feladatot jelentett a földművesek számára, de emellett ápolni való hagyományokkal gazdagította kultúránkat. Az előbb említett kukoricafosztás például egy abszolút társas tevékenység volt. Olyannyira, hogy amikor egy háznál elérkezett a hántás ideje egy zöld gallyat tűztek a kapura ezzel jelezve, hogy a háznál munka folyik, és akinek úgy tartja kedve, térjen be segíteni. Ha úgy tetszik, régi népi üzenőfalként is funkcionálhatott a jelzés. Mint minden csoportosan végzett munkát, ezt is illendő volt viszonozni. Így hát amikor befejezték a hántást, jöhetett az áldomás és a mulatozás.

Októberben több szüretkezdő napot is ismerünk, mint például Ferenc, Teréz, Orsolya, avagy Simon-Júdás napja. Szüret után a legjobb szedőket megjutalmazták és bált tartottak, ahol ismerősök barátok együtt mulatoztak. Jellegzetes őszi tevékenység volt még a borospincék kitakarítása, rendbe hozása, a ház és a háztájék csinosítása. Az asszonyok a leszedett őszi gyümölcsökből lekvárt főztek, vagy megaszalták a terméseket. Mindenkinek volt feladata, és ha csak nagyszüleim történeteire gondolok, akkor nem hiszem, hogy nagyon unatkoztak, vagy rosszul érezték volna magukat.

Egy szó mint száz, ne legyünk restek törődni a környezetünkkel és magunkkal ősszel sem, hiszen a népi hagyományaink is azt mutatják, hogy az elmúlással együtt valaminek az előkészítése is folyamatban van, ami a jövőben pozitív hatással lesz ránk.

Nyugodtan menjünk ki sétálni akkor is, ha már nem olyan kellemes az idő, mint néhány hete volt, hiszen az őszi levegő jótékony hatással lehet ránk, a mozgás pedig felfrissít és karbantart. Ne hagyjuk, hogy a levertség úrrá legyen rajtunk, hiszen egy csomó értékes pillanatról lemaradhatunk! Használjuk ki az ősz adta lehetőségeket! Fogyasszunk az őszi gyümölcsökből, törődjünk magunkkal és csodáljuk a természet változékonyságát, hiszen: „Az ősz egy második tavasz, amikor minden levél virággá változik.”

 

Ilyenkor ősszel érdemes nyitott szemmel járni erdőt-mezőt, hiszen a természet tárháza ekkor gazdag csak igazán. Az őszi bőség sokféle dekorációs alapanyagot tartogat számunkra: aranybarna, bordó, élénksárga, narancs, zöld vagy éppen vörös színekben pompázó faleveleket, különféle formájú, fajtájú és színű terméseket, terményeket és pompázatos virágokat, melyek mind-mind otthonunk méltó díszítőivé válhatnak. Csak egy kis fantáziára van szükség, és máris pazar színkavalkádot varázsolhatunk lakásunk falai közé

A gyönyörű fényes csipkebogyókat piros cérnára felfűzve igazi asztal vagy ajtódekoráció készülhet.

Egyperces ötlet: üvegvázába, vízbe teszünk néhány levágott csipkebogyó ágacskát és az asztalra rakva, már teríthetünk is kávézáshoz a váratlan vendégeknek

.

Vers vasárnapra

Aranyosi Ervin: Őszi szél

Eljött az Ősz, eljött megint,
a Nyár, mint vándor búcsút int,
átadja most kihűlt helyét.
Kitöltötte az idejét.
Elsápadnak a levelek,
kis életük most lepereg,
színük fakul s kitudja, tán
egy sem marad ott fenn a fán.

Rajtuk tapos az őszi szél,
körtáncba kezd pár holt levél,
s ahogy a bús, vén ősz fütyül,
táncot ropnak a fák körül.
Az útra szép szőnyeg kerül,
amint az avar szétterül.
Süvítve fut a szél tovább,
s hajbókolnak az őszi fák.

Az őszi szél, bizony nagyúr,
hol elcsitul, hol megvadul.
Néha felhőket tol fölénk,
lucskos esőt loccsant közénk,
néha még langyan simogat,
vagy napokon át sír sokat.
Mikor kifárad megpihen,
fodrot simítva a vízen.

A sütőtök

A sütőtök őshazájaként egyes források Észak-Amerikát, mások Közép- és Dél-Amerika trópusi vidékét említik.

A szó angol megfelelője „pumpkin”, amelynek gyökere a görög „pepon” (jelentése: nagy dinnye) kifejezés. Ezt a franciák „pompom”-á, majd az angolok „pumpion”-ná alakították, míg végül az amerikai gyarmatosítók honosították meg a mai „pumpkin” elnevezést. A magyar nyelvjárások is tartogatnak meglepetéseket, ha azt halljuk: dinkatök, tamburatök, bosztán, olasztök, döblec, a sütőtök népies megnevezéseivel van dolgunk.

Európába az első sütőtök magokat a spanyol hódítók hozták. Magyarországon a 19. században vált kedvelt zöldséggé a sütőtök, amelynek termesztési hely szerint legismertebb hazai változatai a nagydobosi, a kiszombori és az óvári sütőtök.

A sütőtök a kabakosok vagy tökfélék családjába tartozik, mint pl. a főzőtök, laskatök, cukkini, patisszon, görögdinnye, uborka. A növénnyel kapcsolatos érdekességek, hogy 90%-a víz, létezik fehér, szürke, kék, piros és zöld színben is, illetve húsán és magján kívül virága is ehető, ami sülve különleges csemegének számít.

 

A sütőtök kedvező élettani hatásait már az indiánok is ismerték, kígyómarást kúráltak a segítségével és szeplő eltüntetésére is használták.

 

Napjainkban tudományos kutatások támasztják alá, hogy a sütőtök kalcium, cink, mangán, réz, vas, foszfor, C-vitamin, karotin, biotin, niacin, pantoténsav, A, B1, B2, B6 vitaminok és folsav tartalmának köszönhetően egészségmegőrző, gyógyító hatással bír. A sütőtök alkalmas gyulladásos betegségek kezelésére, különösen nagy hatékonyságot mutat megfázásos, meghűléses megbetegedések esetében, de alkalmazható tüdőgyulladás és egyéb tüdőkárosodások kezelésére is. A sütőtök enyhíti az allergikus köhögést, tüsszögést, csökkenti az asztma rohamokat.

Fogyasztása szebbé teszi bőrünket, különösen a pattanások kezelésében jelenthet nagy segítséget. A népi gyógyászatban hashajtóként és béltisztítóként használták. Fogyasztása jótékony hatást eredményez az emésztési gondokkal küszködőknek. A sütőtök serkenti a máj működését, segít a szív és koszorúér problémák megelőzésében, fogyasztásával csökkenthető a prosztatarák és a szürkületi vakság kialakulásának kockázata. 

A sütőtök alacsony kalóriatartalma révén fogyókúrázóknak is ideális!

 

Forrás: sütőtök

Darufesztivál

A daru a Hortobágyi Nemzeti Park jelképe, és egyben az egyik legféltettebb természeti kincse.

A világ egyik legszebb természeti jelensége az őszi daruvonulás, amikor az Európa északi mocsaraiban fészkelő darvak az észak-afrikai telelőterületükre tartó újuk során egy-másfél hónapra minden ében megállnak pihenni a hortobágyi tavakon. A százezernyi madár naponta kétszer rendkivűl látványosan szárnyra kel: hajnalban a táplálkozó-területükre tartva elhagyják a tavi éjszakázóhelyeket, este pedig visszatérnek ide.

Október21-23 közötti hétvégén darufesztivált szerveznek a településen.

Frissüljünk birsalmával!

 

Egy elmélet szerint a legtöbb ókori szövegben, így a Bibliában és az ókori görög mondákban is, az almának fordított gyümölcs valójában a birsalma volt. Ha ez igaz, akkor nemcsak az Énekek Énekének termékenységi szimbóluma, de az alma, melyet Párisz herceg Aphrodítének adott, kirobbantva a trójai háborút, szintén birsalma lehetett, így aztán biztos, hogy a kezdetek kezdete óta rendkívül fontos, nagy becsben tartott gyümölcsről van szó. Plütarkhosz krónikái megemlítik, hogy az esküvő előtt álló menyasszonnyal birsalmát etettek, nehogy rossz lehelete miatt az első csók kellemetlen élménnyé váljon.

A birs első magyarországi említése 1395-ből maradt fenn. Már a XVII. században is megtalálható kétféle változata: a birsalma és a birskörte, amelyet Melius Juhász Péter 1578-ban gyógyító hatásai miatt is említ. A magyar nemesi konyhában a XVII. századtól húsok mellé adták; a XVIII. századi kalendáriumok októberi háziasszonyi munkaként javasolták a birsalmasajt főzését.

A birsalma egyaránt gazdag vitaminokban, A, B1, B3, C  és E vitamin - és ásványi  anyagokban, - réz, vas, kálium foszfor- . Savas kémhatásának köszönhetően megmozgatja az emésztőrendszert, és segíti a gyomor működését. Sok C-vitamint tartalmaz, de mivel nyersen nemigen fogyasztják, ennek jelentős része tönkremegy.   Minden gyümölcs között legmagasabb a pektintartalma, amely az emberi szervezet számára igen fontos; ez laktatóvá teszi az ételeket, kiegyensúlyozza az anyagcserét, közvetett úton rendben tartja a vér koleszterinszintjét, és megköti a káros anyagokat.

Ha almaszószokhoz, mártásokhoz, almás töltelékhez adjuk, különleges plusz ízt és illatot ad neki és megsokszorozza annak természetes aromáját anélkül, hogy elnyomná eredeti karakterét.

 Ha a magjait megfőzik, a maghéj megduzzad és nyálkás lesz; főzetét a magyar népi gyógyászatban fájdalomcsillapításra használták, de leginkább görcs - oldóként ismerik. A jobb hatás érdekében eleink a levét kipréselték, és nyersen – mézzel keverve – fogyasztották.

A rostos birsivólé minden régi receptkönyvben szerepel. Úgy készítették, hogy a cukorral, fahéjjal és szegfűszeggel megfőtt birset átpasszírozták, majd lehűtötték. A birsnek számos magyar nemesített fajtája ismert; például a Bereczky birs, amelyet Bereczky Máté tábornok nemesített 1883-ban. Ismert nemesített magyar fajta még a leskováci birs, a konstantinápolyi birs, az angersi birs, a Champion birs és a mezőtúri birs. A birsből – jó magyar szokás szerint – lekvárt és likőrt is készítenek.

 
Nem csak nálunk
A török és a marokkói konyha fahéjjal, gyömbérrel ízesíti és sós-húsos ételeket készít belőle, például báránnyal vagy csirkével. A britek zselé és lekvár formájában is szeretik, vagy konyakba rétegzik és karácsonyi likőrként tálalják.

Szeptember 29. Mihály napja

Szent Mihály fõangyal, arkangyal, õ a mennyei seregek fejedelme. Mihály és angyalai támadták
meg a Mennyben a sárkányt, és letaszították õt onnan a romlott angyalokkal együtt.

A haldoklókat Mihály oltalmazza, s lelkük kísérõtársa, amikor az
ember a túlvilágra költözik.
A halottat „Szent Mihály lován” viszik utolsó útjára, a temetõbe.

A temetési harangszó a gyászolók lelkét az égig emeli, kísérik a halottat, akinek
lelkét Szent Mihály vezeti.
Szent Mihály az ember bírája, amikor Isten elé áll. Õ teszi mérlegre jócselekedeteinket és gonoszságainkat.

Világszerte hegyeket, várakat, várkápolnákat, templomokat, városkapukat
neveztek el róla, hogy tartsa távol a gonoszt, a járványokat és a betegséget.




Őszi évnegyedelő nap. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. Bérfizető, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját.

„Kikeletkor, Szent György napkor
Minden ember lehet pásztor,
De már ősszel, számadáskor
Az az ember, ki beszámol.”
Farkasünnep a hegyi pásztoroknál, a télre mutató nap az időjárás-megfigyelés szerint. A pásztorok úgy tartják:
ha Mihály nap éjszakáján összefekszik, egymást melegítve a birkanyáj, kemény lesz a tél, ha egymástól távolabbra feküsznek, enyhe telet várhatunk.
Megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak a víz fenekére húzódnak.
A mihály napi égdörgés szép őszt, de kemény telet jelent.

Mihály – napi népszokások:
Szent Mihály a templomok védőszentje, ezért sok falu és város búcsút tart a templomban szeptember végén.
Több helyen /főleg az Alföldön/ ezen a napon járt le a pásztorok szolgálati ideje, ekkor fizették ki a bérüket.
Ez az időszak a híres vásárok ideje, ahol a falusi emberek kereskedtek portékáikkal.
Szent Mihály napján kezdődik a kisfarsang, az őszi lakodalmak tartásának időszaka valamint:
- a gazdasági év fordulója;
- a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének, ünnepi lakomáinak ideje;
- vásárnap;
Ehhez az időszakhoz sokféle időjáráshoz kapcsolódó szólás és közmondás tartozik.
 
/O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások/
Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér: szólás,  ami azt jelenti, hogy a keleti szél fagyos telet hoz.
Aki Szent Mihály - nap után gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni:
közmondás, ami azt jelenti, hogy aki Szent Mihály napja(szeptember 29.)
után is úgy öltözködik, mint ahogyan nyáron szoktak, az nem lehet okos ember.
Szent Mihály nap után akármerről fúj a szél, hideg az:közmondás, jelentése az, hogy késő ősszel már csak hideg szél szokott fújni.

Őszi óraátállítás

2015. Október 25. vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára,egy órával vissza kell állítani az órákat, ezzel elkezdődik a téli időszámítás. Jelenleg a kutatók megosztottak abban a kérdésben, hogy a számok alapján van-e értelme az óraátállításnak. Az emberek közérzete általában rosszabb lesz a téli időszámítás kezdetekor, mivel innentől kezdve tudatosul bennünk, hogy vége a nyárnak és jönnek a hideg, borongós téli hónapok.  Az őszi óraátállítással térünk vissza a csillagászatilag indokolt időszámításhoz, amit az órák tavasszal történő előreállítása miatt vesztünk el.