A levelek ezer színben játszanak, az októberben még ott van a napfény melege.
A régi római év 31 napból álló, nyolcadik hónapja a latin „octo” (nyolc) szóból kapta nevét, és csak Julius Caesar óta - a január és február hónapok beszúrását követően - lett a tizedik a hónapok sorában. Mivel - a szökőévek kivételével - október elseje az év 274. napja, e hónap a hét ugyanazon napján kezdődik, mint a január.
Nálunk régen az októbert Mindszent havaként vagy Őszhóként ismerték.
Az októberi időjárás és egyéb jelek megfigyelése alapján az évszázadok során számos népi regula alakult ki. Az angolszász népek szerint, ha októberben sokat esik az eső, szeles és ugyancsak esős december várható; a meleg október, hideg februárt, a fagyos, szeles viszont enyhe januárt és februárt jelez. Ha az októberi telihold fagymentes, a következő holdtöltéig sem várható fagy. A következő év márciusának időjárása pont olyan lesz, mint amilyen az októberi volt. Ám nemcsak az októberi időjárás, hanem egyes vadon termő bogyók megfigyelése is segíthet az előrejelzésben. Minél fényesebben pirosló galagonyát és hecsedlit látni a sövényeken, annál több fagy és hó lesz az elkövetkező télen. A mi népi időjósaink az októberi kövér nyulakból hosszú télre, nagy hóra számítottak, a fákról nehezen lehulló falevelekből kemény hideget, s a következő évben sok hernyót és kevés gyümölcsöt jövendöltekA hónap ismertebb jeles napjai sorában október 4-e, a szegények pártfogójának, a ferences rendet megalapító Assisi Szent Ferenc ünnepe az első. Amikor rá emlékezik a keresztény világ, a vidéki emberek kotlóst ültetnek, s hogy a csirkék el ne pusztuljanak, a gonosz szellemek távol tartására nyírfaágat tesznek a fészekaljba. E nemes szenttől sokan remélnek vigaszt, patrónusa többek között a magányosan haldoklóknak, az állatoknak, a madaraknak, a környezetnek és a környezetvédőknek, a családoknak, a kárpitosoknak és tapétakészítőknek, valamint az állatkerteknek.
A hónap 6. napján a karthauzi rend alapítójára, a kölni Szent Brúnóra (1030 körül – 1101. október 6.) emlékezik a keresztény egyház. Brúnó már fiatalom papi pályára készült, felszentelése után a Reimsi Katedrális kanonokja és a káptalani iskola tanára lett. Igen széles körű egyházi és világi műveltségre tett szert, számos tanítványa volt, köztük a későbbi II. Orbán pápa is.
Október 11-e - mely a naptárreform előtt Szent Mihály napja volt - elsősorban a britek számára nevezetes, ugyanis a néphiedelem szerint ezen a napon a Sátán levizeli és összeköpködi a szederbokrokat, ezért október 10-e után a szeder már nem ehető. A legenda szerint a Lucifer haragját e növény iránt az váltotta ki, hogy amikor október 11-én Mihály arkangyal seregei a mennyei háborúban győzedelmeskedtek felette, a harc során egy szederbokorba esett, mely csúnyán összekarmolta őt.
A hónap közepén, 15-én van Avilai (Nagy) Szent Teréznek az ünnepe, aki a sarutlan karmelita rend reformátoraként kortársa és honfitársa volt Loyolai Szent Ignácnak, a jezsuita rend megalapítójának. Az anekdota szerint 1582-ben Alba de Tomes-ban halt meg az október 4-éről (a naptárreform miatt) október 15-ére virradó „hosszú” éjszakán. Szent Teréz napja nálunk hagyományosan a szüret kezdete. Ez a nap a Bácskában és a Bánságban egykoron dologtiltó nap volt, amikor az asszonyok nem moshattak, és kenyeret sem süthettek.
Három nappal később, 18-án Szent Lukács evangélistára emlékezik a katolikus világ. Őt tartják az Újtestamentum harmadik (Lukács evangéliuma) és ötödik (Az apostolok cselekedetei) könyve szerzőjének. A Biblia azt írja róla, hogy orvos volt, ezért a doktorok és a sebészek, valamint a kórházak és a gyógyfürdők védőszentjeként tisztelik. A keresztény hagyomány szerint o volt az első ikonográfus, lefestette Szűz Mária, Péter és Pál képeit, emiatt a művészek pártfogójának is tekintik.
Lukács neve napját Angliában helyenként „Kutyaverő nap”-nak nevezik, ugyanis - állítólag ezen a napon - a kutya megette a szentelt ostyát, ezért egyes helyeken, például Yorkban, büntetésként a kutyákat rendszeresen elverték. Ugyanakkor Velencében a „San Luca, El ton va te la zuca” mondás járta, vagyis az, hogy a „Tökök megposhadnak Szent Lukács napján.”
Nálunk, ha Vendel napján, október 20-án állatvész ütötte fel a fejét, régen azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. A 7. században élt ír királyfi, Szent Vendel az állattenyésztő gazdák és a pásztorok védőszentje.
Október 21-én a pogány hunok ellen vívott harcban, 383-ban Kölnben mártírhalált szenvedett, a középkorban nagy kultusznak örvendő, Szent Orsolyának és 11 szűz társnőjének van az ünnepe. Úgy tartják, hogy ha Orsolya napján szép az idő, akkor karácsonyig olyan marad, sőt az egész tél kellemes lesz.
Október 25-e a II. Vatikáni Zsinatig az ikerszentek - Crispin és Crispian - ünnepe volt. A legenda szerint a 287 körül Maximiar Hercules uralkodása alatt, Soissons városában vértanúhalált szenvedett szentek cipészként keresték kenyerüket. Noha a létezésükre nem találtak elegendő bizonyítékot, ezért 25-e ma már csak fekete betűs ünnep, mindazonáltal védőszentjükként tisztelik őket a foltozóvargák, bőrkesztyű- és cipőkészítők, a bőrdíszművesek és a takácsok.
Október 26-a régen időjárásjelző nap volt, a Dömötör napi hideg szélből, kemény telet jósoltak. Dömötört, a keleti egyház szentjét, a juhászok pártfogójának tartják.
Október 28-án Zelóta Simon és Júdás Tádé apostolokra emlékezik a katolikus egyház. Keveset tudunk róluk, a legrégebbi egyházi autoritások szerint e keresztény szentek halászok voltak, mások szerint viszont azok pásztorok, akiknek az Úr angyalai bejelentették Jézus megszületését. Legendájuk szerint a Zelóta Simon Júdás Tádéval együtt úgy lett vértanú, hogy kettéfűrészelték őket. Ezért Simont fűrésszel szokták ábrázolni, a favágók tekintik a védőszentjüknek. Szent Júdás napján régen Britanniában esős időre számítottak. Manapság hagyományosan gesztenyét esznek ezen a napon. Régi brit szokás szerint ezen a napon a hajadonok meghámoznak egy almát, gondosan ügyelve rá, hogy a lehámozott almahéj egybe maradjon. Miután végeztek a hámozással, leendő szerelmük nevének kezdőbetűjét tudakolva Júdáshoz és Simonhoz fohászkodva, jobb kezükben háromszor körbeforgatják, majd a bal válluk felett hátradobják az almahéjat. Ha szerencséjük van, az a dobást követően is egyben marad, és leesve a jövendőbelijük nevének a kezdőbetűjét rajzolja ki, ha viszont elszakad, nem várható házasság. Nálunk október 28-a, Simon és Júdás napja a Hegyalján a szüret kezdete.
A hónap utolsó harmadában (23-án) a Nap a Skorpió jegyébe lép. Az indiai szikhek hiedelme szerint a Skorpió uralkodása alatt, vagyis a nyolcadik holdhónapjukban született csecsemőt élete során rengeteg szerencsétlenség éri, ám ha a gyermek kora hajnalban jön a világra, ennek épp az ellenkezője várható. Az októberrel kapcsolatban felemás a magyar néphit megítélése is, hiszen aki ekkor lép házasságra, sok szeretetre számíthat, azonban a meggazdagodásra várnia kell. A románok pedig a horgászástól óvnak a hónap első holdtöltéjén, mivel ekkor nem hal, hanem egy vízbefúlt ember akad a horogra.
