"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csillaghullás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csillaghullás. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. október 22., hétfő

Csillaghullás

Nem csak augusztusban, hanem akár október végén is láthatunk hulló csillagokat.

Vasárnap hajnalban érkeztek  az Orionidák
 

A meteorraj a Halley-üstökösből származik. Ily módon, amikor egy ilyen meteor "lángra lobban" bolygónk légkörében, valójában a Halley-üstökös egy-egy darabkáját látjuk elégni. A raj tavaszi párja a májusi Éta Aquaridák, az üstökös pályája ugyanis kétszer is metszi a Föld pályáját. A meteorrajt 1839-ben fedezte fel Edward C. Herrick, de csak a Halley 1910-es visszatérése után, egy 1911-es tanulmány vetette fel az Éta Aquaridákkal való kapcsolatát.
Mivel a Halley-üstökös retrográd irányba kering, a meteorokat szemből kapjuk, így légkörbe érkezési sebességük igen nagy, átlagosan 60 kilométer másodpercenként.

forrás:www.időkép.hu

2012. január 4., szerda

Januári hullócsillagok

Fagyos, de látványos meteorhullás várható a héten. Keddről szerdára virradó éjszaka tetőzik a Quadrantida meteorraj, és szerdán napkelte előtt óránként több tucat hullócsillagot is adhat.


Az év első és egyben egyik leghidegebb csillaghullása keddről szerdára virradó éjszaka várható. Derült égbolt esetén hajnalban óránként akár több tucat hullócsillag is megfigyelhető lesz. Ekkor tetőzik ugyanis a Quadrantida meteorraj, melynek tagjai december 28. és január 12. között tűnnek fel az égen.

A maximum január 4-én reggel 8-kor várható, ennek megfelelően a legtöbb meteor szerdán napkelte előtt figyelhető meg.

A meteorrajok űrben keringő törmelékáramlatok, amelyeket üstökösök vagy kisbolygók szórnak szét pályájuk mentén. A Föld Nap körüli keringése során minden év januárjában találkozik a Quadrantida meteorrajjal. Ennek szemcséi a légköri atomoknak és molekuláknak ütköznek, a súrlódás miatt saját anyaguk is 1000 Celsius-fok fölé hevül, így sugározni és darabolódni kezd, és az égen gyorsan áthaladó szemcse útja mentén fénycsíkot húz. A jelenség csak néhány tizedmásodpercig látható, közben a test anyaga elfogy, és a meteor hullócsillag kialszik.



A Quadrantida meteorraj tagjai közepesen gyorsak, a Földhöz viszonyítva 45 kilométer/másodperces átlagsebességgel mozognak. A kékesefehér meteoroknak közel tizede után marad vissza néhány tizedmásodpercig vagy tovább is megfigyelhető nyom az égen.

forrás:origo/Kereszturi Ákos