Vallások - ünnepek

Megkezdődött a hanuka. 

 A hanuka szó jelentése: megszentelés, megtisztítás. Az egyik legnagyobb, nyolc napig tartó zsidó ünnep .
 

A Hanuka története

Időszámításunk előtt 167-ben Izrael görög uralom alatt volt és a görög helyhatóságok sok zsidó szokást eltiltottak. A jeruzsálemi nagytemplomot kiközösítették és a görög isteneknek állítottak fel szentélyeket benne. Rövidesen egy forradalom tört ki, aminek a vezetője Mattatiás volt. Neki öt fia is volt és az egyik fia, Judás, a Makkabeus, vette át a hadak vezetését. Ezután a követőit is makkabeusoknak hívták, ami kalapácsosokat jelent. Judás nagyon ügyes vezér volt és egy sor kemény csata után, amit a görög király erős csapatai ellen kellett vívjanak, sikerűlt visszafoglalniuk a Moria hegyén álló jeruzsálemi Szent Templomot.

I.e. 165-ben, kiszlev hónap 25-ik napján foglalták vissza a csapatok a Templomot a görögöktől, és azonnal fel szerették volna szentelni. Az egyik legfontosabb tartozék az örökmécses volt, de csak egyetlen napra való olajat találtak hozzá egy sarokban. Azonnal kiadták a kérelmet, hogy hozassanak frissen préselt olajat, de a friss olaj csak nyolc nap múlva érkezett meg. Ennek ellenére az újonnan felszentelt örökmécses végig égett a nyolc napon át, hiába volt csak egy napra való olaj benne!





Hogyan ünneplik a Hanukát?

Úgy emlékeznek meg a csodáról, hogy egy speciális hanukai gyertyatartóban, a menorában gyertyát gyújtanak nyolc napon át minden este. A menorának kilenc ága van, nyolc napnak megfelelő nyolc tartó, és egy kilencedik, amibe a sámás, vagyis a szolga ül: ez az a gyertya, amivel a többit gyújtják meg. Vagyis első nap a sámással csak egyet, második nap kettőt gyújtanak meg, utolsó este pedig mind a nyolc (a sámással együtt kilenc) fog égni.

A családok összegyűlnek ilyenkor, hogy naplementekor meggyújtsák a gyertyákat és így "ujjáavassák" magukat a hitükben, valamint, hogy közösen elfogyasszanak egy finom, tradicionális vacsorát. Áldások és imák hangzanak el, ahogy a gyertyák meggyúlnak.

Az étkezéskor olajban sűlt dolgokat illik tálalni, ami szintén a csodára emlékezteti az ünneplőket. A leggyakoribb hagyományos étek a látke, azaz burgonyaérmék. De a fánk is szivesen látott vendég.

Nyolc napon keresztűl tart az ünneplés, vendégeskedéssel, énekléssel, olvasmányokkal és ajándékokkal. A gyerekek ilyenkor egy speciálisan erre az ünnepre jellemző társasjátékot játszanak egy pörgettyűvel, amit dreidelnek hívnak. Négy, lapos oldala van, minden oldalon egy héber betüvel, amelyek a következő mondás első betűi: Nagy Csoda Történt Itt.

 .

Pünkösd jön...

Pünkösd napján - a húsvétot követő hetedik vasárnap, vagyis a Jézus feltámadása utáni ötvenedik napon - a Szentlelket és keresztény egyház megszületését ünnepli a katolikus világ. A Jelenések Könyve szerint - vihar és lángnyelvek kíséretében - ekkor szállt le a Szentlélek a Krisztus mennybemenetele (Áldozócsütörtök) után elbizonytalanodott apostolokra, hogy elárassza lelküket, és az evangélium hirdetéséhez szükséges hitet, bátorságot és a nyelvek beszélésének képességét adja nekik.

Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész („ötvenedik”) szóból származik, mely a szórványban élő kisázsiai zsidóság révén terjedt el, ugyanis a Pészachot (zsidó húsvétot) követő ötvenedik napra esik a Sávout (hetek ünnepe), melyen a zsidók az aratást, a tízparancsolatot és a függetlenné válásukat ünneplik. A pentekosztész tehát eredetileg a Sávout görög neve volt, miként az Új Testamentum is zsidó fesztiválként hivatkozik rá, és csak az evangelizációval, a kereszténység terjedésével vált katolikus ünneppé. A zsidó Sávout és a keresztény Pünkösd között nemcsak a történelmi gyökerek teremtenek kapcsolatot, hanem az eszmeiségük is szimbolikus rokonságot mutat: a zsidók aratás ünnepükön a föld ajándékait, a keresztények pedig pünkösdkor a lélek első gyümölcseit köszöntik.Noha – miként azt St. Irenaeus és Tertullian püspökök munkáiból tudjuk – a pünkösd már az 1. század óta önálló katolikus ünnep, a Szentlélek alászállásának megünneplése Európában csak három évszázaddal később, a keresztények vallásszabadságát elismerő Nagy Konstantin római császár uralkodását követően, a katolikus tanok térhódításával kezdett elterjedni.

Pünkösdvasárnap – a húsvét időpontjához igazodva – mindig május 10-e és június 13-a közé esik. A római egyház papjai pünkösdkor piros miseruhát öltenek, amely a Szentlélek színe. Itáliában a Szentlelket hozó lángnyelvek felidézésére a templomok tetejéről rózsaszirmokat szórnak alá. E hagyomány, valamint a pünkösdkor hordott piros öltözék miatt - elsősorban Szicíliában (de sokfelé másutt is) - ’Pasqua Rossa’ (Piros Húsvét) az ünnep neve.

A középkor idején a templomokban a liturgia része volt a bibliai esemény megjelenítése, a későbbi időkben galambot engedtek szabadon, vagy égő kóccsomókat dobáltak szét a „tüzes lángnyelvek emlékére”. A reformátusoknál pünkösdkor vesznek részt először az úrvacsorán a gyülekezet újonnan konfirmált tagjai. Az evangélikus egyház a pünkösdöt ugyancsak a fő ünnepei közé sorolja.
Pünkösd napján egykoron a balti államokban is elsősorban a termékenységet, tavaszi betakarítást, a nyári munkák megkezdését ünnepelték. Az ünnep legsajátosabb vonása természet tisztelete volt. Pünkösd előestéjén a falusi lányok kirajzottak az erdőkbe, mezőkre, virágokat és zöldeket gyűjtöttek, melyekből koszorúkat fontak. A legények pedig nyírfaágakat téptek, melyekkel az ajtókat, kapukat, boltíveket és a házak nappali szobáit díszítették. A természet erejét ugyanis a fiatal, zöld nyírfákban vélték megtestesülni, és úgy képzelték, hogy a nyírfa ezt embernek, állatnak egyaránt képes átadni, megvédve őket a betegségektől és a rossz szellemektől. A nyírfaágak gyűjtésének másik oka az volt, hogy legyen hol megpihenniük a pünkösdkor hazalátogató holt lelkeknek.

. A pünkösdi harmatnak varázserőt, jó szerencsét tulajdonítottak: áldást nyert, aki hajnalban a mise előtt mezítláb végigsétált a harmatos kaszálón, az összegyűjtött harmatcseppeket pedig gyógyításra használták.

Nálunk régi népszokás volt e napon a pünkösdi királyválasztás. A királyt a versenyjátékokon - elsősorban lóversenyen, bikahajszán vagy kakaslövésen - elért eredményeik alapján választották meg, a fiatalabbak bothúzásban mérték össze erejüket. A választott király és a rózsakoszorúval megkoronázott királyné, dicső uralkodása rövid ideig tartott, mindössze a következő év pünkösdjéig. Viszont a megválasztott pünkösdi királyt nagy becsben tartották, tiszteletére díszfelvonulást rendeztek, egy évig nem kellett részt vennie a közmunkában, a legények tisztelettel tartoztak neki, és a kocsmaszámlát sem kellett kifizetnie.

Az Alföldön elterjedt hagyomány volt a gyerekek faluköszöntő pünkösdölése, vagy a kislányok mágikus termékenységvarázslást szolgáló pünkösdi királynéjárása. E nap reggelén a nagyobb lányok körbefogtak egy négy-öt esztendős kislánykát, akit miután szép ruhába öltöztették, fátyollal felcicomázták, fejére rózsakoszorút tettek, kendővel letakarták, kinevezték pünkösdi királykisasszonnyá, majd körbevitték a faluban. Házról-házra járva énekelték, hogy „Elhozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk a király kisasszonykát (…)” Miután mindenhol megfordultak, a gyereksereg táncra penderült, s hogy a varázslat beváljon, a király kisasszonykát magasra emelve azt kiáltották: „Ekkora legyen a kendtek kendere!”

Pünkösdkor az asztalra pünkösdi csirke, kakas vagy bárány kerül, a hús mellé köretnek újkrumpli és friss saláta jár. Van, ahol sárga színű édes tésztákat esznek, hogy sárga legyen a kenderük. A barátok egymásnak pünkösdi hímes tojást, vagy koszorúba font kalácsot adnak ajándékba egymásnak. Elterjedt ilyenkor is a komatál, melyet letakarva, mondóka kíséretében, ünnepélyesen adtak át. Kiskomáromban pünkösdi szokás volt az ősszel koszorúba font gesztenyét a ház előtt vagy az utcán elfogyasztani.

Az időjósok megfigyelték, hogy a pünkösd napján hulló eső nem hoz hasznot, sőt olyan vélekedés is volt, hogy rossz búzatermés várható, ha pünkösdkor esik az eső.

Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szívek megnyílnak.

/ Reviczky Gyula: Pünkösd /

Mi van ma, mi van ma,

Piros pünkösd napja,

Holnap lesz, holnap lesz,

A második napja.

Jó legény, jól megfogd

Lovadnak kantárját,

Hogy le ne tapossa

A pünkösdi rózsát!

          -

A pünkösdi rózsa

kihajlott az útra,

szedje fel a menyasszony,

kösse koszorúba.

           -

”Pünkösdi köszöntő”

Víg a Noé kis galambja

megtért az özönvíz habja.

Zöld ágat viszen a szájába,

nyugvást tére le bárkába.

Én is most mint e zöld ággal,

e pünkösdi királynéval

beköszöntök kiáltással:

légyen az Isten e házzal.

Szívemből kívánom!

Augusztus - 2012

Magyarok Országos Gyűlése Bösztörpusztán.

A Magyarok Országos Gyűlése  négy napig, augusztus 17-20-ig tartott a  Kunszentmiklós melletti Bösztörpusztán.  A helynek, ahol ötödször találkozott a magyar nemzet az idei mottója: “Nemzetegyesítés a lélek által!” volt.
 

Jöttek a Kárpát-medence minden részéből a Történelmi Élőképhez a  hagyományőrzők, íjászok, lovasok és barantások, az ősi magyar harcművészet képviselői. A magyarországi kézműves hagyományok őrzői mellett kiállították és árulták termékeiket a székelyföldi és más területen élők is.










 forrás: Cserép Anikó

Tűzijáték  augusztus 20. Budapest



Debreceni Virágkarnevál


A több évszázados hagyományt felelevenítve idén is a Mesterségek Ünnepén a táncosok és mesterek díszes aratókoszorús felvonulásával és ünnepélyes kenyérszenteléssel köszöntötték  Szent István ünnepét.

Október hónap

A legszebb őszi hónap az október. A levelek ezer színben játszanak, még javában járható az erdő, hogy gomba,vagy gesztenye után kutassunk. Az októberben  még ott van a napfény melege.

Az európai népek körében az október - hasonlóan a szeptemberhez - elsősorban a betakarítás, a szüret időszaka, de számos egyéb mezőgazdasági tevékenységre is ilyenkor kerítenek sort.
A régi római év 31 napból álló, nyolcadik hónapja a latin „octo” (nyolc) szóból kapta nevét, és csak Julius Caesar óta - a január és február hónapok beszúrását követően - lett a tizedik a hónapok sorában. Mivel - a szökőévek kivételével - október elseje az év 274. napja, e hónap a hét ugyanazon napján kezdődik, mint a január.

Nálunk régen az októbert Mindszent havaként vagy Őszhóként ismerték. Az évnek ebben a szakában a Csízió meglehetősen engedékeny volt: elődeink szabadon ehettek, ihattak minden kedvükre valót, különösen sülteket, borokat, mustot, kecsketejet és juhtejet. Gyógymódként pedig az érvágást és a hashajtást ajánlották.

Az októberi időjárás és egyéb jelek megfigyelése alapján az évszázadok során számos népi regula alakult ki. Az angolszász népek szerint, ha októberben sokat esik az eső, szeles és ugyancsak esős december várható; a meleg október, hideg februárt, a fagyos, szeles viszont enyhe januárt és februárt jelez. Ha az októberi telihold fagymentes, a következő holdtöltéig sem várható fagy. A következő év márciusának időjárása pont olyan lesz, mint amilyen az októberi volt. Ám nemcsak az októberi időjárás, hanem egyes vadon termő bogyók megfigyelése is segíthet az előrejelzésben. Minél fényesebben pirosló galagonyát és hecsedlit látni a sövényeken, annál több fagy és hó lesz az elkövetkező télen. A mi népi időjósaink az októberi kövér nyulakból hosszú télre, nagy hóra számítottak, a fákról nehezen lehulló falevelekből kemény hideget, s a következő évben sok hernyót és kevés gyümölcsöt jövendöltekA hónap ismertebb jeles napjai sorában október 4-e, a szegények pártfogójának, a ferences rendet megalapító Assisi Szent Ferenc ünnepe az első. Amikor rá emlékezik a keresztény világ, a vidéki emberek kotlóst ültetnek, s hogy a csirkék el ne pusztuljanak, a gonosz szellemek távol tartására nyírfaágat tesznek a fészekaljba. E nemes szenttől sokan remélnek vigaszt, patrónusa többek között a magányosan haldoklóknak, az állatoknak, a madaraknak, a környezetnek és a környezetvédőknek, a családoknak, a kárpitosoknak és tapétakészítőknek, valamint az állatkerteknek.

A hónap 6. napján a karthauzi rend alapítójára, a kölni Szent Brúnóra (1030 körül – 1101. október 6.) emlékezik a keresztény egyház. Brúnó már fiatalom papi pályára készült, felszentelése után a Reimsi Katedrális kanonokja és a káptalani iskola tanára lett. Igen széles körű egyházi és világi műveltségre tett szert, számos tanítványa volt, köztük a későbbi II. Orbán pápa is.

Október 11-e - mely a naptárreform előtt Szent Mihály napja volt - elsősorban a britek számára nevezetes, ugyanis a néphiedelem szerint ezen a napon a Sátán levizeli és összeköpködi a szederbokrokat, ezért október 10-e után a szeder már nem ehető. A legenda szerint a Lucifer haragját e növény iránt az váltotta ki, hogy amikor október 11-én Mihály arkangyal seregei a mennyei háborúban győzedelmeskedtek felette, a harc során egy szederbokorba esett, mely csúnyán összekarmolta őt.

A hónap közepén, 15-én van Avilai (Nagy) Szent Teréznek az ünnepe, aki a sarutlan karmelita rend reformátoraként kortársa és honfitársa volt Loyolai Szent Ignácnak, a jezsuita rend megalapítójának. Az anekdota szerint 1582-ben Alba de Tomes-ban halt meg az október 4-éről (a naptárreform miatt) október 15-ére virradó „hosszú” éjszakán. Szent Teréz napja nálunk hagyományosan a szüret kezdete. Ez a nap a Bácskában és a Bánságban egykoron dologtiltó nap volt, amikor az asszonyok nem moshattak, és kenyeret sem süthettek.

Három nappal később, 18-án Szent Lukács evangélistára emlékezik a katolikus világ. Őt tartják az Újtestamentum harmadik (Lukács evangéliuma) és ötödik (Az apostolok cselekedetei) könyve szerzőjének. A Biblia azt írja róla, hogy orvos volt, ezért a doktorok és a sebészek, valamint a kórházak és a gyógyfürdők védőszentjeként tisztelik. A keresztény hagyomány szerint o volt az első ikonográfus, lefestette Szűz Mária, Péter és Pál képeit, emiatt a művészek pártfogójának is tekintik.
Lukács neve napját Angliában helyenként „Kutyaverő nap”-nak nevezik, ugyanis - állítólag ezen a napon - a kutya megette a szentelt ostyát, ezért egyes helyeken, például Yorkban, büntetésként a kutyákat rendszeresen elverték. Ugyanakkor Velencében a „San Luca, El ton va te la zuca” mondás járta, vagyis az, hogy a „Tökök megposhadnak Szent Lukács napján.”

Nálunk, ha Vendel napján, október 20-án állatvész ütötte fel a fejét, régen azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. A 7. században élt ír királyfi, Szent Vendel az állattenyésztő gazdák és a pásztorok védőszentje.

Október 21-én a pogány hunok ellen vívott harcban, 383-ban Kölnben mártírhalált szenvedett, a középkorban nagy kultusznak örvendő, Szent Orsolyának és 11 szűz társnőjének van az ünnepe. Úgy tartják, hogy ha Orsolya napján szép az idő, akkor karácsonyig olyan marad, sőt az egész tél kellemes lesz.

Október 25-e a II. Vatikáni Zsinatig az ikerszentek - Crispin és Crispian - ünnepe volt. A legenda szerint a 287 körül Maximiar Hercules uralkodása alatt, Soissons városában vértanúhalált szenvedett szentek cipészként keresték kenyerüket. Noha a létezésükre nem találtak elegendő bizonyítékot, ezért 25-e ma már csak fekete betűs ünnep, mindazonáltal védőszentjükként tisztelik őket a foltozóvargák, bőrkesztyű- és cipőkészítők, a bőrdíszművesek és a takácsok.

Október 26-a régen időjárásjelző nap volt, a Dömötör napi hideg szélből, kemény telet jósoltak. Dömötört, a keleti egyház szentjét, a juhászok pártfogójának tartják.

Október 28-án Zelóta Simon és Júdás Tádé apostolokra emlékezik a katolikus egyház. Keveset tudunk róluk, a legrégebbi egyházi autoritások szerint e keresztény szentek halászok voltak, mások szerint viszont azok pásztorok, akiknek az Úr angyalai bejelentették Jézus megszületését. Legendájuk szerint a Zelóta Simon Júdás Tádéval együtt úgy lett vértanú, hogy kettéfűrészelték őket. Ezért Simont fűrésszel szokták ábrázolni, a favágók tekintik a védőszentjüknek. Szent Júdás napján régen Britanniában esős időre számítottak. Manapság hagyományosan gesztenyét esznek ezen a napon. Régi brit szokás szerint ezen a napon a hajadonok meghámoznak egy almát, gondosan ügyelve rá, hogy a lehámozott almahéj egybe maradjon. Miután végeztek a hámozással, leendő szerelmük nevének kezdőbetűjét tudakolva Júdáshoz és Simonhoz fohászkodva, jobb kezükben háromszor körbeforgatják, majd a bal válluk felett hátradobják az almahéjat. Ha szerencséjük van, az a dobást követően is egyben marad, és leesve a jövendőbelijük nevének a kezdőbetűjét rajzolja ki, ha viszont elszakad, nem várható házasság. Nálunk október 28-a, Simon és Júdás napja a Hegyalján a szüret kezdete.

A hónap utolsó harmadában (23-án) a Nap a Skorpió jegyébe lép. Az indiai szikhek hiedelme szerint a Skorpió uralkodása alatt, vagyis a nyolcadik holdhónapjukban született csecsemőt élete során rengeteg szerencsétlenség éri, ám ha a gyermek kora hajnalban jön a világra, ennek épp az ellenkezője várható. Az októberrel kapcsolatban felemás a magyar néphit megítélése is, hiszen aki ekkor lép házasságra, sok szeretetre számíthat, azonban a meggazdagodásra várnia kell. A románok pedig a horgászástól óvnak a hónap első holdtöltéjén, mivel ekkor nem hal, hanem egy vízbefúlt ember akad a horogra.

Október születési köve a reményt szimbolizáló opál, de csak azoknak, akik ebben a hónapban születtek, mások számára viselése balszerencsét hoz. Az angolok szerint az októberi gyerek szomorúságra született, és megismeri az élet viszontagságait, ám eloszlanak a gondjai, bajai, ha opált visel a mellén.

Szeptember 29.

Gergely naptár szerint szeptember 29-én - a gyakorlatban már szeptember 28-án napszálltakor - köszönt be a zsidó újév, a Rós Hásáná. A zsidó naptár szerint 5772. tisri hónap elseje és másodika a zsinagógai újév, a világ és az ember teremtésének évfordulója, amikor az ember teremtett voltára és Istentől való függőségére is emlékeznek.

Ez a lelki számvetés, önvizsgálat, az ima időszaka, amikor a Talmud szerint minden élőlény elvonul Isten előtt, aki megítéli őket a következő esztendőre.

A zsinagógában áldást mondanak, majd megfújják a sófárt (ez eredetileg kosszarv, amely az Ábrahám által feláldozni kívánt fia helyett kapott kosra emlékeztet). A hagyomány szerint a sófár hangja hallatszott a sínai kinyilatkoztatás alkalmával, és ez jelzi majd a Messiás eljövetelét.
A Rós Hásánát megelőző hónap már a megtérés jegyében telik, szokás ilyenkor jókívánságokat küldeni és az év közben tett fogadalmakat feloldani. A nap előestéjén fehér ruhákba öltöznek, a zsinagógában is a fehér szín az uralkodó. A zsidó újévi asztalon datolya, gránátalma, tök, csicseriborsó és póréhagyma található, mert ezek a termékeny és gyorsan fejlődő növények a kabbala szerint a szerencse jelképei. Nem hiányozhat a hal sem fejével együtt, továbbá a mézes alma, amely kellemes és vidám évet hozhat. A máskor sós és hosszúkás kalács (barhesz) is kerek és édes.
Rós Hásánát sok helyen olyan dologgal töltik, amelyet egész évben végezni akarnak, így éjszaka nem alszanak (nehogy elaludják a szerencséjüket), hanem imák és vallásos énekek hangzanak fel. Közép-Európában, így Magyarországon is elterjedt Rós Hásáná első napjának délutánján - vagy ha az a nyugalomnapra esik, akkor a következő nap - a Táslich szertartás. A kenyérmorzsát összegyűjtik és beleszórják egy folyóba - így szimbolikusan vízbe vetik a bűneiket, ezáltal tisztán kezdhetik meg az új esztendőt.

Véget ért ramadan, a böjti hónap

A ramadán csillagászati és naptári érdekességei

Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok vallási szokásai közül talán leginkább a böjti hónapot ismerjük,.  . A Hidzsra naptár 9. hónapja a ramadán, vagyis a böjti hónap. De mit is érdemes erről tudnunk?    Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok számára a Hidzsra naptár 9. hónapja a ramadán, vagyis a böjti hónap. A naptár elkészítése mindig a csillagászok feladata volt, az ma is, ismerkedjünk meg most ennek érdekességeivel.    A Hidzsra-naptár (tévesen hívják egyesek „Mohamedán” naptárnak!), a Hold Föld körüli keringését használja fel az idő mérésére. Ez rövidebb a mi általunk használt napévnél, vagyis, attól az időtartamtól, amennyi idő alatt a Föld megkerüli csillagunkat, a Napot. Ezért van az, hogy egy Hidzsra év kb. 10–11 nappal rövidebb a napévnél. Ebből adódik egy furcsa helyzet: ha egy muszlimtól megkérdezzük, hogy hány éves, tisztázni kell, hogy melyik naptár szerint adja meg a választ, mert 33 napév 34 Hidzsra év! (Például: a 2005. év Hidzsra évben = 1426. év)    De mi is a ramadán?  Az iszlám vallás, öt alapvető törvényt ír elő, melyek közül az egyik, a nagy megpróbáltatást jelentő szabály a ramadán hónapi böjtölés megtartása. A Hidzsra naptárban a hónap elején az újhold utáni naptól, a következő újholdig tart egy holdhónap. A ramadán a Hidzsra-naptár 9. hónapja, és ebben a hónapban napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni, és szexuális életet élni az igazhívő muszlimnak. Ezt a hónapot azért ünneplik meg, mert a hagyomány szerint ekkor érkezett Allahtól – Gábriel arkangyal segítségével Mohamedhez – az iszlám szent könyve, a Korán. A ramadán havi böjt alól mentesül az, aki utazik, beteg vagy az egészségét veszélyeztetné a szigorú megpróbáltatás.    Amennyiben bizonyos ok miatt a böjt nem tartható meg, az elvesztett napokat pótolni kell, tehát a hónap elmúltával, annyival több napig kell böjtölni, ahány napot elvesztett a hívő. A böjt megváltható szegény emberek étkeztetésével. A böjtnek két lényeges célja van: az egyik cél, hogy a vallásgyakorló bizonyítsa Allah előtt, hogy a lelke erősebb a test vágyánál és felül tud kerekedni a test földi megpróbáltatásain, tehát például le tudja győzni az éhségérzetét, amíg a Nap le nem nyugszik. A másik célja, hogy a böjt alatt egy teljes hónapig a jómódban élők is átérezzék az éhezés gyötrelmeit és így a szegény emberek problémáit!    A ramadán végén úgymond „lelövik” a böjtöt, ez akkor következik be, amikor vége van a holdhónapnak, majd a  fiatal, egészen piciny keskeny holdsarló megpillanthatóvá válik. Ramadán hónap után shavvál hónap következik, mely első 3 napján tartják a böjt megtörésének ünnepét (kis bajrám). A böjt rendkívüli megpróbáltatás akkor, amikor a ramadán a nyári hónapokra esik, hiszen ilyenkor nagyon meleg van, valamint a napkelte és a napnyugta közötti időtartam hosszabb Mit esznek a muszlimok böjt idején? ! Böjt idején reggel és este is bőségesen étkeznek, de ne higgyük, hogy ilyenkor az egész napi ételt egyszerre veszik magukhoz. Reggelire (suhur) friss lángost, kenyeret, tejtermékeket, sajtot, datolyát, olajbogyót fogyasztanak, de gyakoriak a babos, lencsés fogások is. A nőknek nagyon nehéz a délutánt éhesen a konyhában tölteni, és elkészíteni a finom vacsorát. A böjt végét, a vacsorát (futuur vagy iftár) egy nagy pohár vízzel várják. Egyes helyeken az első dolog a datolya fogyasztás, majd következhet tejeskávé, főtt tojás, sok helyen lencse- vagy csicserilevest fogyasztanak (Marokkóban például harirát), majd húsokat, salátákat, kenyeret, gyümölcsöket és süteményeket. Az iszlám gasztronómiában fontosak a sütemények, és ramadán éjszakáin is több fogy belőlük. Grízzel, mézzel, mandulával, szezámmal készülnek. Fűszerek Egyiptomból A filtri: a ramadán vége, a étek ünnepe A ramadán vége óriási, háromnapos fieszta, melyet találóan az étek ünnepének neveznek. A családok, barátok esznek, ünnepelnek, szórakoznak, meglátogatják szeretteiket a temetőben. Tűzijátékok és utcai ünnepségek zajlanak

RAMADAN

Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban, Kuvaitban, Jemenben, Egyiptomban és Tunéziában egyaránt hétfőn kezdődik a ramadán, amely a holdállástól függően 29, illetve 30 napos lehet.

A muzulmán országokban különböző időpontban kezdődik az ünnepség, akkor, amikor a Hold a következő holdhónapban először tűnik fel az égbolton. Marokkóban például idén kedden kezdik el a böjti hónapot.

Az iszlám öt oszlopa a hitvallás, az ima, a böjt, a zarándoklat és az alamizsna a szegények számára. A testet és lelket erősítő harmincnapos böjt a ramadán hónapra esik, mert a hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni.

Az iszlám hit szerint ramadán idején a pokol kapui zárva, a démonok le vannak láncolva, így e hónap a sanyarú nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka. A hívőknek ilyenkor napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, a zenehallgatástól, a házasélettől és a test egyéb örömeitől, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát.

Mivel a böjt a nap járásától függ, egyes országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak. A böjti előírások azonban hagynak kibúvókat, például az önéheztetés szegény emberek étkeztetésével megváltható.

Ramadán idején mindenki igyekszik napkelte előtt felkelni és enni - ezt hívják szuhurnak. Az élet az éjszakai órákban élénkül meg: a nap leszálltakor kezdetét veszi az iftár, a lakoma, a szent helyeket kivilágítják, a boltok kinyitnak. A böjt befejeződésekor háromnapos nagy ünnepet csapnak, a Kis Bajrámmal tér vissza az élet a rendes kerékvágásba.

Ízek - arab konyha

Az arab kenyér nagy előnye, hogy különböző sűrű mártásokkal megtöltve, melegen vagy hidegen, előételnek is adható. Legalább 5-6 féle – kistányérokban lévő – fűszer is szerepel az ételek mellett (pirított szezámmag, őrölt kömény, fahéj, friss és száraz mentalevél, petrezselyem, kapor). A vacsora befejező fogása az arab kávé. Az arab ételek Algériától Iránig egy zártabb gasztronómiai világot alkotnak. Ebből ízelítőt nyújtani nem is könnyű feladat, hiszen az arab konyhakultúra szorosan összefügg a sokarcú, ellentmondásos arab világ történetével, fejlődésével. A Korán, a muszlimok bibliája már kezdettől biztat a jó ételek élvezetére, s tilt a tisztátalan ételektől, erősen befolyásolva ma is az iszlám étkezési szokásokat. A Korán szerint napjainkban is tilos például a disznóhús. Ez – bár vallási oka van – mégis inkább a higiéniai szempontokat, a meleg éghajlati körülmények miatt a sertések révén terjedő betegségek nagyobb kockázatát jelenti. Az iszlám konyha legfőbb húsétele a birka. Halakat, halételeket elsősorban a tengerparton vagy a folyók mentén esznek.

Sárgarépás kuvaiti narancssaláta

Hozzávalók: 3 reszelt sárgarépa, 2 kicsi gerezdekre szedett, lehártyázott narancs, 0,5 citrom leve, 1,5 tk. porcukor, csipet gyömbér, késhegynyi fahéj. Elkészítés: keverjük össze a citromlevet, cukrot, gyömbért. Tegyük a répát kúp alakban egy tál közepére, rakjuk köré a narancsot. Öntsük rá az öntetet. Szórjuk be fahéjjal.

Kuvaiti töksaláta

Hozzávalók: 1 liter sós vízben megfőzött, kis méretű, hosszúkás újtök, 2 ek. olívaolaj, 1 ek. citromlé, csipet cukor, késhegynyi zúzott gyömbér, 1 ek. paradicsompüré, só, 4 ek. víz. Elkészítés: vágjuk a megfőzött tököt 1 cm-es karikákra. Tegyük serpenyőbe a többi hozzávalót. Lassú tűzön, lefedve pároljuk 5 percig. Öntsük a tökkarikákra. Kihűlve, sült húsok mellé való.

Joghurtos kuvaiti uborkaleves

Hozzávalók: apróra vágva 5 uborka, 3 gerezd fokhagyma, 1 tk. kapor, 1 ek. petrezselyem, 1 ek. citromlé, csipet cukor, késhegynyi fehér bors, só, 2 ek. salátaolaj, 8 dl joghurt, 12 jégkocka. Elkészítés: a petrezselyem és a jégkocka kivételével keverjünk mindent össze. Öntsük hűtött poharakba. Tegyük bele a jégkockát, és szórjuk meg petrezselyemmel.

kenyér, Zatta

Hozzávalók: 1 dkg élesztő, csipetnyi porcukor, 3 dl langyos víz, 0,5 kg 2-szer szitált sima liszt, 2 mk. só, 1,5 ek. olaj, 1 ek. szezámmag. Elkészítés: keverjük el a cukrot, élesztőt 0,5 dl langyos vízzel. Tartsuk melegen. Ha megkelt, adjuk hozzá a lisztet, sót, a maradék langyos vizet, öntsük lassan hozzá az olajat, közben dagasszuk 15-20 percig. Fedjük le, kelesszük duplájára. Készítsünk belőle zsemlényi gombócokat, nedves ruhával fedjük le, tegyük meleg helyre 1,5 órára. Nyújtsuk ki kerek, 0,5 cm-es vastagra. Kissé kiolajozott tepsibe tegyük. Fedjük le ismét nedves ruhával, hagyjuk kelni 20-25 percig. Kenjük be sós vízzel, szórjuk be szezámmaggal. Tegyük forró sütőbe, süssük 10-15 percig. Ha szezámmag nélkül készül Khubz Arabi a neve.

Arab kávétorta

Hozzávalók: 25 dkg cukor, hat tojás, fél csomag vaníliacukor, egy szelet reszelt csokoládé, 20 szem finomra tört pörkölt kávé, fél csomag sütőpor, egy kanál liszt. Töltelékhez: 15 dkg porcukor, 8 tojás sárgája, 1 egész tojás, fél csomag vaníliás cukor, két dl tej, 2 ek. erős feketekávé, fél szelet főzőcsokoládé. Elkészítés: a cukrot a tojássárgákkal és a vaníliacukorral habosra keverjük, és hozzáadjuk a reszelt csokoládét, a finomra tört pörkölt kávét, a sütőport, a lisztet és legvégül a hat tojás fehérjének kemény habját. Vajazott, lisztezett tortaformában közepes tűznél sütjük, és kihűlés után két rétegre éles késsel átvágjuk. A porcukrot a tojások sárgájával, az egész tojással, vaníliacukorral, tejjel állandó keverés mellett sűrűre főzzük, időközben hozzáadva a feketekávét és a főzőcsokoládét. Ezzel töltjük és vonjuk be a tésztát.

Forrás: Új Kelet Online