Reformáció napja

A reformáció napja több protestáns egyházban október 31-én tartott ünnepnap, annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét.


A reformációt eleinte különböző dátumokkal kapcsolatban ünnepelték: Luther születésnapján (november 10.) illetve halála napján (február 18.), az Ágostai hitvallás hivatalos felolvasásának napján (június 25.).
1667-ben, a 95 tétel kiszögezésének 150. évfordulóján a II. János György szász választófejedelem által vezetett szászországi evangélikus egyházi főtanács elrendelte, hogy ezt a napot, amelyet a vallásjavítás kezdőpontjának lehet tekinteni, megünnepeljék.


Ettől az időtől fogva lassanként más evangélikus egyházakban is szokásba jött ennek a napnak, vagy a rá következő vasárnapnak a megünneplése.

Luther Márton (Martin Luther) a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német ágostonrendi szerzetes 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. Ezt követően Luther III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget. Nézetei hosszas harcok árán utat törtek és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János (Jean Calvin), genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja.

A történelemi protestáns felekezetek A REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJÁN emlékeznek meg az ellenreformáció áldozatairól, köztük a gályarabnak eladott prédikátorokról.
A magyar református egyház legfontosabb épülete a Debreceni Református Nagytemplom. A mögötte lévő téren szép emlékoszlop, a Gályarab Emlékmű örökíti meg a 17. sz. második felében gályarabságra ítélt református prédikátorok, és kiszabadítójuk, egy holland tengernagy  Michiel Adtiaenszoon De Ruyter admirális Hollandia nemzeti hőse, a magyar protestáns  gályarabok szabadítója emlékét.

A debreceni Gályarab Emlékmű - korabeli képeslapon

A Magyar Királyságban a 16. század közepére terjedtek el a lutheri tanok a német lakosság közvetítésével. Kezdetben főleg a városi polgárság bizonyult fogékonynak a mozgalomra. A szászok, a magyarok és a szlovákok egyaránt megszervezték a Luther Márton tanításain alapuló lutheránus (evangélikus) egyházaikat. A lakosság között hamar ismertté váltak Zwingli és Kálvin nézetei is. Elsősorban a magyar kisnemesség tért át hamar a kálvinista (református) hitre. Az 1560-as években végül a német és a svájci reformáció hívei a három részre szakadt ország valamennyi részén két külön egyházzá alakultak, és a 16. század második felére már a magyarság túlnyomó része református (kálvinista) lett. A szászok és a szlovákok megmaradtak az evangélikus vallás mellett. A magyarok közül csak a nyugat-dunántúli magyarok maradtak többségükben lutheránusok.

A Magyar Királyság három részre szakadása, és a nemzeti újraegyesítő törekvések ugyanakkor kedveztek a reformáció térhódításának a magyarság egésze körében. Az új vallás ettől kezdve a bigottan katolikus Hasburgok elnyomó politikájával szembeni „nemzeti üggyé” vált. 

A reformáció nagymértékben hozzájárult a magyar nyelv és irodalom kora újkori látványos kibontakozásához is.

Néhány evangélikus vallású nevezetes magyar: Thököly Imre, Tessedik Sámuel, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Mikszáth Kálmán. Külföldi: J. Bach, Albert Schweitzer.

"A protestáns lelkészek ügye

1674. március 5-én a pozsonyi rendkívüli bíróság mintegy 700 protestáns pap és tanító ellen kezdett pert - felségsértés és egyéb, kisebb jelentőségű vádak alapján. A papok elleni per április 4-én, a tanítók elleni 7-én ért véget.
Összesen 67 embert börtönöztek be. 1675 márciusában a kínzások ellenére is 41-en kitartottak hitük mellett. Őket a halálos ítéletek he­lyett Nápoly­ba és Buccariba hajtották, más forrás szerint gyalogosan Triesztbe, és ott gályarabnak adták el őket. A Magyarországról elindult lelkészek közül csak 30-an érkeztek meg élve Nápolyba. Ügyük hatalmas visszhangot keltett, és kiváltásukra megmozdult az egész protestáns világ.

Michiel de Ruyter 1676 elején indult utolsó tengeri megbízatására, amit már vonakodva fogadott el az akkor csaknem 70 éves admirális. A Földközi-tengeren, Szicília közelében kellett megütköznie a francia flottával. Közben az európai protestáns államok értesültek a magyar evangélikus és református lelkészek gályarabságáról, és a németalföldi államtanács utasította De Ruytert a már egy éve gályarabságban szenvedő magyar prédikátorok kiszabadítására is.

1676. február 11-12-én a holland flotta Ischia szigetére érkezett. De Ruyter több lépcsős diplomáciai egyeztetés után kiszabadította az 1675 márciusában gályarabnak eladott lelkészeket. A 30-ból már csak 25-en voltak életben a gályákon, ketten pedig a theate-i börtönben raboskodtak. A gályarabok közül egy, Tinkovitz János, nem fogadta el a szabadságot, mert a rabságot isteni akaratként fogta fel. Néhány hónap múlva az idős prédikátor elhunyt. Másnap a börtönben lévő két lelkészt is kiszabadították, így február 12-én összesen 26 magyar lelkész került De Ruyter hajójára, az Eendracht-ra („Egység”), ahol több hetet töltöttek. Új ruhákat kaptak és végre rendesen táplálkozhattak. Magyarországra nem térhettek vissza, így később egy angol hajóra szálltak át, ami Velencébe vitte őket.  "

Az Eendracht sorhajó korabeli ábrázolásokon – ez volt De Ruyter admirális utolsó zászlóshajója, amiről irányította a holland flottát a magyar gályarabok kiszabadításakor


Forrás :
Michiel Adtiaenszoon De Ruyter admirális Hollandia nemzeti hőse, a magyar protestáns  gályarabok szabadítója emlékére

Szeptember 14-15

A Szentkereszt fölmagasztalásának ünnepe - szeptember 14-e - egy VII. századi eseményhez kötődik, amikor II. Hoszru perzsa uralkodó elfoglalta a Kelet-római Birodalom határához közel eső részét,  és magával vitte a Szentkereszt Jeruzsálemben őrzött darabját. Hérakliosz császár elűzte a betoldakodót és visszaszerezte az ereklyét.
A legendában elmondják, hogy Hérakliosz császár   jeruzsálemi győztes  bevonulásakor egy angyal jelent meg a császár mellett és fölszólította, hogy alázkodjék meg,
 A császár levetette díszeit és gyalog vitte a relikviát a városba, ahol a keresztet az oltárra helyezte.

Mária anyai fájdalmára emlékeznek a hó 15. napján, a hétfájdalmú Szűzanya ünnepén.

Népünk régóta tiszteli Mária anyai fájdalmát. Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers. A vers a 13. században íródott egy latin vers átköltéseként és a latin nyelvű Leuveni Kódexben maradt fenn. 1922-ben fedezték fel abban az anyagban, amit a Leuveni Katolikus Egyetem vásárolt egy müncheni könyvkereskedésben a németek által az I. világháborúban elpusztított könyvtári anyag pótlására. Az értékes kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.
Szövegemlékről van szó, amely régi magyar írással készült, az eredeti mű szerzője feltehetőleg egy domonkos rendi szerzetes, Gotfrid, aki a párizsi Szent Viktor ágostonos kanonokrendi apátság helyettes házfőnöke volt, és a 12. században élt.

 

Húsvét a nagyvilágban - Széder este

A széder szó rendet jelent. Nevezik még ezt az estét az őrködés, a megőrzés éjszakájának is (lél simurim).
"Őrködés éjszakája volt ez az Örökkévalónak, hogy kivezesse őket Egyiptom országából, ez az éjszaka az, mely az Örökkévalónak van szentelve, melyet meg kell őrizni Izrael összes gyermekeinek, nemzedékein át." ( 2Móz. 12, 42)

Az este levezetése a hágádából történik, mely külön erre az alkalomra megszerkesztett könyv, s lényegében ebben van az est forgatókönyve: mit, mikor, hogyan, miért kell csinálni. Ez alapján történik a hagyomány továbbadása, elbeszélése is: hogyan hozta ki népét az Örökkévaló a szolgaság földjéről.

 Az ünnepi asztalon a következők találhatók: 

-széder tál
-bor (a hálaadás jeleként)
-egy nagy és díszes serleg (Elijáhu/Illés serlege)
-egy tálka sós víz (a könnyek szimbóluma)
-három darab macesz(pászka)
-ünnepi gyertyák

A széder tálon a következők vannak:
-balra felül egy főtt tojás(bécá), mely jelképezi a Szentélyben bemutatott ünnepi áldozatot, ugyanakkor a gyász jele is, mivel már nem áll a Szentély...
A tojás emlékeztet még a mulandóságra, de az új kezdetre, az újjászületésre is.

-jobbra felül egy darab sült hús(zroá), mely a Szentélyben bemutatott bárányáldozat jelképe. Jelképezi még a kinyújtott kart is, mert: "...kivezetett Isten minket onnét kinyújtott kézzel és hatalmas karral..." (5Móz.26,8 )

-középen található a keserűfű(máror), mely általában torma

-ez alatt van a harószet, az alma, dió, bor fahéj keveréke, mely emlékeztet a vályogvetésre, a "malterre", mellyel őseink a szolgaság ideje alatt dolgoztak

-balra, a keserűfű alatt valamilyen zöldség(kárpász) van, mely lehet zeller, retek, főtt burgonya. Ez emlékeztet a tavaszra, az örök megújulásra.

-legalul ismét a keserűfű van(máror), mely az egyiptomi élet keserűségére emlékeztet.

Az est folyamán 4 pohár bort isznak, emlékezve arra, hogy az Örökkévaló megszabadított, megmentett, megváltott, népévé fogadott.

RAMADAN

Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban, Kuvaitban, Jemenben, Egyiptomban és Tunéziában egyaránt hétfőn kezdődik a ramadán, amely a holdállástól függően 29, illetve 30 napos lehet.

A muzulmán országokban különböző időpontban kezdődik az ünnepség, akkor, amikor a Hold a következő holdhónapban először tűnik fel az égbolton. Marokkóban például idén kedden kezdik el a böjti hónapot.

Az iszlám öt oszlopa a hitvallás, az ima, a böjt, a zarándoklat és az alamizsna a szegények számára. A testet és lelket erősítő harmincnapos böjt a ramadán hónapra esik, mert a hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni.

Az iszlám hit szerint ramadán idején a pokol kapui zárva, a démonok le vannak láncolva, így e hónap a sanyarú nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka. A hívőknek ilyenkor napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, a zenehallgatástól, a házasélettől és a test egyéb örömeitől, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát.

Mivel a böjt a nap járásától függ, egyes országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak. A böjti előírások azonban hagynak kibúvókat, például az önéheztetés szegény emberek étkeztetésével megváltható.

Ramadán idején mindenki igyekszik napkelte előtt felkelni és enni - ezt hívják szuhurnak. Az élet az éjszakai órákban élénkül meg: a nap leszálltakor kezdetét veszi az iftár, a lakoma, a szent helyeket kivilágítják, a boltok kinyitnak. A böjt befejeződésekor háromnapos nagy ünnepet csapnak, a Kis Bajrámmal tér vissza az élet a rendes kerékvágásba.

Ízek - arab konyha

Az arab kenyér nagy előnye, hogy különböző sűrű mártásokkal megtöltve, melegen vagy hidegen, előételnek is adható. Legalább 5-6 féle – kistányérokban lévő – fűszer is szerepel az ételek mellett (pirított szezámmag, őrölt kömény, fahéj, friss és száraz mentalevél, petrezselyem, kapor). A vacsora befejező fogása az arab kávé. Az arab ételek Algériától Iránig egy zártabb gasztronómiai világot alkotnak. Ebből ízelítőt nyújtani nem is könnyű feladat, hiszen az arab konyhakultúra szorosan összefügg a sokarcú, ellentmondásos arab világ történetével, fejlődésével. A Korán, a muszlimok bibliája már kezdettől biztat a jó ételek élvezetére, s tilt a tisztátalan ételektől, erősen befolyásolva ma is az iszlám étkezési szokásokat. A Korán szerint napjainkban is tilos például a disznóhús. Ez – bár vallási oka van – mégis inkább a higiéniai szempontokat, a meleg éghajlati körülmények miatt a sertések révén terjedő betegségek nagyobb kockázatát jelenti. Az iszlám konyha legfőbb húsétele a birka. Halakat, halételeket elsősorban a tengerparton vagy a folyók mentén esznek.

Sárgarépás kuvaiti narancssaláta

Hozzávalók: 3 reszelt sárgarépa, 2 kicsi gerezdekre szedett, lehártyázott narancs, 0,5 citrom leve, 1,5 tk. porcukor, csipet gyömbér, késhegynyi fahéj. Elkészítés: keverjük össze a citromlevet, cukrot, gyömbért. Tegyük a répát kúp alakban egy tál közepére, rakjuk köré a narancsot. Öntsük rá az öntetet. Szórjuk be fahéjjal.

Kuvaiti töksaláta

Hozzávalók: 1 liter sós vízben megfőzött, kis méretű, hosszúkás újtök, 2 ek. olívaolaj, 1 ek. citromlé, csipet cukor, késhegynyi zúzott gyömbér, 1 ek. paradicsompüré, só, 4 ek. víz. Elkészítés: vágjuk a megfőzött tököt 1 cm-es karikákra. Tegyük serpenyőbe a többi hozzávalót. Lassú tűzön, lefedve pároljuk 5 percig. Öntsük a tökkarikákra. Kihűlve, sült húsok mellé való.

Joghurtos kuvaiti uborkaleves

Hozzávalók: apróra vágva 5 uborka, 3 gerezd fokhagyma, 1 tk. kapor, 1 ek. petrezselyem, 1 ek. citromlé, csipet cukor, késhegynyi fehér bors, só, 2 ek. salátaolaj, 8 dl joghurt, 12 jégkocka. Elkészítés: a petrezselyem és a jégkocka kivételével keverjünk mindent össze. Öntsük hűtött poharakba. Tegyük bele a jégkockát, és szórjuk meg petrezselyemmel.

kenyér, Zatta

Hozzávalók: 1 dkg élesztő, csipetnyi porcukor, 3 dl langyos víz, 0,5 kg 2-szer szitált sima liszt, 2 mk. só, 1,5 ek. olaj, 1 ek. szezámmag. Elkészítés: keverjük el a cukrot, élesztőt 0,5 dl langyos vízzel. Tartsuk melegen. Ha megkelt, adjuk hozzá a lisztet, sót, a maradék langyos vizet, öntsük lassan hozzá az olajat, közben dagasszuk 15-20 percig. Fedjük le, kelesszük duplájára. Készítsünk belőle zsemlényi gombócokat, nedves ruhával fedjük le, tegyük meleg helyre 1,5 órára. Nyújtsuk ki kerek, 0,5 cm-es vastagra. Kissé kiolajozott tepsibe tegyük. Fedjük le ismét nedves ruhával, hagyjuk kelni 20-25 percig. Kenjük be sós vízzel, szórjuk be szezámmaggal. Tegyük forró sütőbe, süssük 10-15 percig. Ha szezámmag nélkül készül Khubz Arabi a neve.

Arab kávétorta

Hozzávalók: 25 dkg cukor, hat tojás, fél csomag vaníliacukor, egy szelet reszelt csokoládé, 20 szem finomra tört pörkölt kávé, fél csomag sütőpor, egy kanál liszt. Töltelékhez: 15 dkg porcukor, 8 tojás sárgája, 1 egész tojás, fél csomag vaníliás cukor, két dl tej, 2 ek. erős feketekávé, fél szelet főzőcsokoládé. Elkészítés: a cukrot a tojássárgákkal és a vaníliacukorral habosra keverjük, és hozzáadjuk a reszelt csokoládét, a finomra tört pörkölt kávét, a sütőport, a lisztet és legvégül a hat tojás fehérjének kemény habját. Vajazott, lisztezett tortaformában közepes tűznél sütjük, és kihűlés után két rétegre éles késsel átvágjuk. A porcukrot a tojások sárgájával, az egész tojással, vaníliacukorral, tejjel állandó keverés mellett sűrűre főzzük, időközben hozzáadva a feketekávét és a főzőcsokoládét. Ezzel töltjük és vonjuk be a tésztát.

Forrás: Új Kelet Online