Csillagok augusztusban

Nagyon jó időtöltés, kellemes érzés szép nyárestéken a tiszta égboltot nézegetni, a csillagképeket (Fiastyúk, Göncölszekér, Bika…) felismerni, és egyáltalán elábrándozni az élet dolgai felől az esti mennybolt alatt. Ilyenkor talán azon is elmerenghetünk, hogy mennyire kicsi kis semmik, porszemnyi lények vagyunk a teljességhez, az egész Univerzumhoz képest. Ez a kis ön-megmérettetés valamennyire visszahelyezheti, helyére teheti a magát oly nagyra tartó, a hatalmát óriásira értékelő embert, és valamelyest taníthatja alázatra, tiszteletre.

A csillagok minden időben nagy szerepet játszottak az ember életében. Az időszámítás, a naptár megalkotásában is hatalmas része volt a bolygók állásának, de, mondhatni a csillagászati megfigyelések nélkül egyéb tudományágak sem alakulhattak volna ki. Betlehem csillaga mindenféle nemzet és bármely korosztály számára ismert. A magyar népéletben is fontos rendeltetése volt a csillagoknak, a csillagok megfigyelésének. Az égboltozatra nagyobb figyelem összpontosult a korábbi évszázadok emberének hétköznapjaiban, mint ma, hiszen kevesebb volt az olyan tényező, ami elvonta volna a figyelmet a környezet, az éjszakai ég megfigyelésétől. A tiszta „csillagszeplős” éjszakai égnek óriási hatása volt az ember érzelmi világára is. Az égitestek látványában gyönyörködő, bámészkodó ember vigasztalást kapott keserűségére, reményt nyert a reménytelenségére. A ragyogó éjszakai ég a tisztaság, a szépség jelképe volt, de egyben a vágyódás és emlékezés eszköze is, a hétköznapi életet széppé tevő, csodálatos, ugyanakkor sejtelmes és félelmetes világ. Olyan világ, ami valamiféle állandóságot nyújtott a folyton változó életben. Hiszen évszázadok jöttek, mentek, emberek születtek és meghaltak, tavak, folyók születtek és száradtak ki, de a csillagok mindig ugyanúgy tekintettek a lent bolyongó, biztonságot kereső vándorlóra, tévelygőre, mint sok ezer éve mindig, a zavaros és forrongó világban. A magyar népköltészet, népdalkincs ezernyi szép példáját adja annak, hogy valaha mennyire egybeforrt az ember és környezete, az ember és a csillagok: Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok, a szegény legénynek utat mutassatok, vagy Mikor Isten csillagokat teremtett, Véletlenül egy a földre leesett. Leesett a legszebb csillag a földre, Ott ragyog a babám két szemében.

Augusztus a hullócsillagok hónapja – bár több-kevesebb meteort, illetve látványos meteorrajok jelentkezését más időpontokban is megfigyelhetjük. 

  A Perseidák néven ismert meteorraj,   légkörünkben elégve meteorjelenséget okoznak,  Érdekes, hogy a meteorrajok közül a Perseidák rendelkezik az egyik legnagyobb sebességgel, a törmelékfelhő kicsiny porszemeinek átlagsebessége 59 km/s. A raj akár 60-100 meteort is adhat óránként.

A Perseidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában, vagyis egy régóta létező meteorrajról van szó. A meteorokat létrehozó porszemek a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle-üstökösből származnak, melyet szintén láttak az ókori Kínából Kr.e. 68-ban. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a földpályát, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla.

Búcsúzik augusztus

Csillaghullás - Perseidák

 


Augusztus 12.-én lesz a csúcsa a meteorzápornak! Akár 100 meteor is lehet óránként!

A Perseidák néven ismert meteorraj,   légkörünkben elégve meteorjelenséget okoznak,  Érdekes, hogy a meteorrajok közül a Perseidák rendelkezik az egyik legnagyobb sebességgel, a törmelékfelhő kicsiny porszemeinek átlagsebessége 59 km/s. A raj akár 60-100 meteort is adhat óránként.

A Perseidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában, vagyis egy régóta létező meteorrajról van szó. A meteorokat létrehozó porszemek a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle-üstökösből származnak, melyet szintén láttak az ókori Kínából Kr.e. 68-ban. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a földpályát, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla.

Augusztus csillagjegye

 Az oroszlán

Nem véletlen, hogy az oroszlánt az állatok királyának tartják. Szépsége , ereje,  hangja és felséget sugárzó tekintete, mind-mind uralkodói vonások. Minden porcikája, s fogazata, a karmai, az izomzata, a testfelépítése, no meg az érzékszervei a hús megszerzését, vagyis a sikeres vadászatot szolgálják. A vadon élő állatok viselkedése az ember közelségétől kiszámíthatatlanná válik, mindkét   fél jobban jár, ha csak távolról szemléli a másikat.

A király család

Egy oroszlánhölgy nyomába rendszerint 10-12 fiú szegődik. A hímek gyakran megkűzdenek a nőstény kegyeiért. Miután a hölgy kiválasztja a párját, a többi udvarló csendesen elkullog. Az ifjú pár boldogan éldegél. Együtt választanak otthont, lehetőleg vízpart mellett, hogy ne kelljen sokáig magukra hagyni a kicsiket. A mama rendszerint 1-6 kölyöknek ad életed. Az oroszlánkölykök gondtalan fejlődése akkor a legbiztosabb ha tavasszal születnek.

Oroszlán-illemtan
Az élelem megszerzése a nőstények feladata. Általában sötétedés után, széllel szemben indulnak vadászni, nehogy szagot kapjon a kiszemelt áldozat. A fűben hasalva félkört alkotnak. A hím ebbe a halálos csapdába tereli a vacsorát bömbölésével. A zsákmány elejtése után a nőstények visszavonulnak, és illedelmesen megvárják, míg a főnök jóllakik. Aztán ők, legvégül a kölykök ehetnek. Egy kiadós lakomát 3-4 napos pihenő követ.

A trón örökösei:
Az oroszlánkölykök sokkal gyámoltalanabbak a növényevők kicsinyeinél. Kezdetben egész nap szopnak és nyávognak, járni  csak két hónap múlva tanulnak meg. A gondozás a nőstény feladata, az apa később kapcsolódik be a kicsik nevelésébe. Ha az anya veszélyben érzi kölykeit, grabancuknál fogva egy másik helyre szállítja őket. Féléves koruk után megkezdődik az életre való felkészülés. Anyjuk apró, eleven állatokat hord a vacokba, s arra ösztönzi kölykeit, hogy kapják el azokat és végezzenek velük. A következő osztályban az ifjú trónörökösök a vadászó szülők nyomába szegődnek.

Noha már számos elmélet keringett róla, senki nem tudta pontosan, mire is szolgál a hím oroszlán sörénye, egészen addig, amíg a kutatók kitaláltak egy zseniális kísérletet.

A sörény méretét a tesztoszteron nevű hormon szabályozza. A hím oroszlánok sörénye körülbelül egy éves korukban kezd növekedni és négy éves korukra eléri teljes méretét.

Az oroszlán sörénye bármilyen alakot ölthet: lehet sötét színű, egy lábnyi hosszú, alázuhanó fürtös, avagy ritka, rövid és világos prém, nyakát és fejét borítja. Az oroszlánok sörénye egyedről egyedre változik és a klíma vagy az egyéb tényezők, jelentősen befolyásolja annak tulajdonságait.

Egyes oroszlánok annyira sörényesek, hogy a hosszú, sötét szőrzet nem csupán fejüket és nyakukat takarja, hanem homlokukat, vállukat és hasukat is. Van amelyiknek még a könyökét is bojtos szőrzet fedi.

Három kiemelkedő elmélet létezik arról, hogy milyen célt szolgál az oroszlán sörénye:

• A rivális hímekkel folytatott harcban, a sűrű szőrzet védi az oroszlán fejét és nyakának környékét.

• A nagy sörény hatalmasabbnak tünteti fel az oroszlánt, ezáltal könnyebben elijeszti riválisait.

• A nőstény oroszlánok vonzónak találják a nagy sörényt, így a lenyűgöző dísszel rendelkező hímeknek több párosodási lehetőségük van.

West és Packer (2000) kutatást indítottak ezen elméletek bizonyítására. Először is, arra a következtetésre jutottak, hogy küzdelem közben, a hím oroszlánok nem támadták meg gyakrabban egymás fejét és nyakát, mint bármely más testrészét, és nem is okoztak súlyosabb sebeket ezeken a területeken. Annak ellenére, hogy más macskafélék is folytatnak halálos harcokat, hímeiknek még sincs sörényük. Viszont igen valószínűtlennek tűnik, hogy a sörény kizárólag azt a célt szolgálja, hogy védelmet nyújtson harc közben.

Következő lépésként a kutatók a sörény ama jelentőségére összpontosítottak, miszerint a hímek küzdelmében és a nőstények vonzásában játszik fontos szerepet. Élethű oroszlán bábukat készítettek, ellentétes sörényekkel - a rövidet a hosszúval szemben, valamint a sötétet a világossal szemben -, és megfigyelték, hogyan reagálnak rájuk az oroszlánok. Mivel gyakran a hiénák üvöltését követve találnak zsákmányra, majd elüldözik őket a tetem közeléből, a kutatók hiéna hangokat hallattak, hogy az oroszlánokat a bábjaikhoz csalogassák. Megállapították, hogy a hím oroszlánok inkább a világos színű és a rövid sörényű bábukhoz közeledtek, míg a nőstények nem törődtek a sörények hosszával, de határozott szín preferenciájuk volt, tehát előszeretettel közelítettek a fekete sörényű bábuk irányába.

Miért vonzódnak a nőstény oroszlánok a sötét sörényű hímekhez?

A nőstény oroszlánok többnyire a sötét sörényes hímekkel párosodnak, függetlenül a szőrkorona hosszától. Ez valószínűleg azért van így, mert a sötétebb sörénnyel rendelkező hímek nem csupán idősebbek és jobb bőrben vannak, de általában magasabb a tesztoszteron szintjük és ezáltal nagyobb hajlandóságot mutatnak az agresszióra.

Az, hogy a nőstény oroszlánok érett, egészséges, agresszív társat választanak, jelentős előnyökkel jár. Ha más oroszlánok kitoloncolják a hímeket és a falkát előtérbe helyezik, a sötét sörényű egyedek megölik az összes oroszlánkölyköt, csakhogy a nőstényt tűzbe hozzák. A fekete-sörényes hímek hosszabb ideig képesek fenntartani falkájukat, így kevésbé valószínű, hogy kölykeik sérülést szenvedjenek. Ugyanakkor, ha ők maguk megsebesülnek, nagyobb eséllyel élik túl sérüléseiket. Ezen túlmenően, egy erős hím nagyobb zsákmányokat képes ejteni, mint például zsiráfot vagy bölényt, természetesen ott, ahol ezen állatok rendelkezésükre állnak, így jó lakomát biztosítanak a falkának.

Nagyon melegem van...

A sötét-sörényes hímek által élvezett előnyök arra is magyarázattal szolgálnak, hogy a hím oroszlánok miért közelednek jobban a világos, rövid sörényű hímekhez. Ezeket valószínűleg könnyebb legyőzni a harcban, mert többnyire fiatalok, sérülékenyebbek vagy hormonális alapon kevésbé hajlamosak az agresszióra; ugyanakkor nagyobb zsákmány részesedésben van részük, mint a világosabb sörényű társaiknak, ami arra utal, hogy általában jobban táplálkoznak és nagyobb a valószínűsége annak is, hogy győzedelmeskednek a harcban.

Másrészt a domináns hímek megfizetik a vastag, hosszú, sötét sörényük árát. Jobban szenvednek a hőségtől, ennek következtében nem tudnak annyit enni az év melegebb hónapjaiban, mivel a táplálék bevitele növeli testük hőmérsékletét; ugyanakkor a magasabb testhőmérseklet hajlamosabbá teszi őket a deformálódott ivarsejtek termelődésére. A melegebb éghajlaton élő hímek többnyire világosabb, rövidebb sörényt növesztenek, ezek segítenek a hő elviselésében. Mint ilyen, a sörény színe és hossza a szaporodási siker és a kényelem közötti kompromisszumot jelképezheti.
/Forrás: Háziállat Magazin/

Augusztus van

Augusztus - Aranyasszony (Bőség)hava , a régi kalendáriumokban pedig a legtöbbször a Kisasszony vagy Szűz hava elnevezésekkel találkozhatunk. A régi parasztkalendáriumok szerint ebben a hónapban (augusztus 11-én) fejeződnek be az ún. „kutya napok"

A különböző népek hagyományában igen sokféle elnevezése van e hónapnak. Az angolszászoknál, arra utalva, hogy ekkor telnek meg a csűrök gabonával, régen „Csűr-hónap" (Barn-moneth) volt a neve; a skót kelták Lugh napistenüket ünnepelték ebben az időszakban (Ann Lunadal), az aleutok „Meleg Hónap"-nak, az Ob folyó mentén élő osztjákok pedig a Széna-kaszálás hónapjának nevezték ezt a 31 napos periódust. A tatárok a Fű havaként ismerték, egyes közép-ázsiai szamojéd törzsek úgy tudták, hogy ekkor kell elültetni a liliomhagymákat, ezért erről nevezték el a hónapot. A kamcsatkaiak a Holdvilág hónap fényénél halásztak augusztusban, a Yukon-félsziget lakói pedig megfigyelték, hogy ekkor vedlik le tollaikat a hattyúk, szállnak fel először a fiatal libák és hullajtják el agancsaikat a rénszarvasok.

Augusztus napi hiedelmek

Vasas Péter nap – augusztus 1.

A katolikus vallás szerint ez Szent Péter bilincsekből való szabadulásának napja. A gyöngyösi borvidéken úgy tartják, ha valaki ezen a napon a szőlőben dolgozik, a szőlőszemek lepotyognak. Az Alföld déli részén pedig ezen a napon egyáltalán nem dolgoztak, sőt! Aki nem tartotta meg ezt az ünnepet, annak állatait kár érte.

Vas megyében ezen a napon szedték a tarlórépát, máshol, ha ezen a napon esett az eső, az jó kukoricatermést jelentett. Sőt. Augusztus elsején hatékonyan lehetett az udvarból kiűzni a rágcsálókat: hiszen csak azt kellett kiabálni, hogy Dömötör püspök – ettől a névtől ugyanis, állítólag, megriadtak a patkányok.

Lőrinc nap – augusztus 10.

Mindenki ismeri a mondást, hogy Lőrinc belepisil a dinnyébe, és ettől a naptól fogva, ha eddig nem szedték le, elveszti az ízét, de bizonyos helyeken az uborkát is jó eddig a napig leszedni és eltenni.

Göcsejen, ha az eső megáll a keréknyomban, a szőlő a levét gyarapítja. Úgy vélték, hogy ha ,,Lőrinc napja ha szép, sok a gyümölcs és szép.” Hőgyész német szőlősgazdái viszont nem dolgoztak ezen a napon a szőlőben, mert úgy vélték, csak akkor tartja távol Lőrinc a jégverést.

Jézus színeváltozása nap – augusztus 6.

Ezen a napon kezdett színében megváltozni a szőlő és a szilva. A bor a vallásban és a mindennapi életben is nagy jelentőséggel bírt. Ez a nap volt Sükösd pápának szentelve, és a római liturgia ezen a napon adott lehetőséget a bab és a bor szenteléséhez – mely eredetileg egy pogány ünnepen alapszik.

Gyakorlatilag mindenhol ezen a napon szentelik a szőlőt a templomokban. Egy korán érő szőlőfajta Sióagárdi neve: úrszínelvátozási szőlő. A szentsimoni szólás szerint: Urunk színeváltozása után feketedik már a tarló, fehéredik az arató – vagyis a földeket felszántják, a munkában a naptól megbarnult arcszín pedig kezd kifehéredni.

  

István nap – augusztus 20.

Több jóslás is fűződik ehhez a naphoz. Ha szép az idő, bőséges lesz a gyümölcstermés. Egyes helyeken nem szabadott a gyerekeknek ettől a naptól a patakokban fürdeni. Pöstyénben, ha a lány ezen a napon a patakhoz ment mosdani reggel, akkor aznap a templomban összetalálkozott a jövendőbelijével.

Ez után a nap után nem csípnek annyira a szúnyogok, mert levágják a szúnyogkirályt, és a gólyák is ezen a napon költöznek el. Régebben úgy hitték, ha eddig a napig nem aratják le a zabot, akkor azt már nem is fogják, mert István lova összetapossa.

Augusztus virágai, a  dáliák, pompon dáliák,kertiszegfűk hónapja, ilyenkor még javában nyilnak az egynyári virágok is, kokárdavirág, oroszlánszáj, szépecske, kosárka vagy estike.
Hónap vágott virága az őszirózsa.

 Augusztus 24. Bertalan nap

Mint az ősz kezdőnapja jósló és gyógyító vonásokkal színesedett Bertalan napja: a száraz időből száraz őszre, az esősből esősre következtettek; s érdemes volt e napon vajat köpülni, mert ez a vaj a beteg testrészre kenve gyógyulást hozott, sőt a szemes takarmány közé keverve a kártevőket távol tartotta.

Barlangászok világnapja augusztus 14.

 Európa egyik legnagyobb cseppkőbarlangja az aggteleki Baradla-barlang, a tudósok véleménye szerint egyike a Föld legnagyszerűbb földrajzi jelenségeinek.


Magyarországi szakasza 17 kilométeres, földalatti patakkal, sziklacsarnokokkal, ámulatba ejtő nagyságú cseppkövekkel teli, sejtelmes mesevilág.

Az aggteleki bejárat melletti barlangmúzeum a feltárás történetét, régészeti leleteit és a húszezer hektár kiterjedésű Aggteleki-karszt (1979 óta nemzetközi bioszféra rezervátum) gazdag, máshol nem található ritkaságokban bővelkedő növény- és állatvilágát tárja a látogató elé.

A Baradla-Domica nevű barlangrendszer — amely a szlovák—magyar határt a föld alatt átszeli — Európa leghosszabb cseppkődíszes patakos barlangja. A Baradláról készült a világ első barlangtérképe, s itt található a Föld egyik legszebb barlangja, az esztrámosi Rákóczi-barlang, és itt van Európa legnagyobb állócseppköve. A barlangrendszer évezredek során kialakult változatos formájú cseppköveit a föld alatti világ szerelmesei név szerint ismerik. A barlang főága 24 kilométer járathosszúságú, átlagosan hat-nyolc méter széles és hét méter magas, de van olyan különleges kitüremkedése, mint az „Óriások terme”, amely 120 méter hosszú és 27 méter magas, vagy az ezer ember befogadására alkalmas „Hangversenyterem”. Az ide látogató a különleges barlangi növény- és állatvilág néhány tagjával (denevérek, pókok) is találkozhat a rejtelmes túrán.

Barlangászok világnapja
  augusztus 14...Ezen a napon hunyt el balesetben Marcell Loubens barlangász.
Emlékére e napon tartják világnapjukat a barlangok kedvelői.

Csillagos égbolt augusztus

Augusztus 4-én hajnalban a Merkúr, a Mars és a Jupiter nagyjából egy egyenest alkot az égen, míg a fogyó Hold vékony sarlója a közelükben látszik majd. A bolygók közül legkorábban a Jupiter kel, aztán a Mars, a Merkúr pedig csak kevéssel hajnali 4 előtt emelkedik a horizont fölé, ám ekkor még majdnem másfél óra van napkeltéig. A jelenségre az Ikrek csillagkép háttere előtt kerül sor.


Nagyon jó időtöltés, kellemes érzés szép nyárestéken a tiszta égboltot nézegetni, a csillagképeket (Fiastyúk, Göncölszekér, Bika…) felismerni, és egyáltalán elábrándozni az élet dolgai felől az esti mennybolt alatt. Ilyenkor talán azon is elmerenghetünk, hogy mennyire kicsi kis semmik, porszemnyi lények vagyunk a teljességhez, az egész Univerzumhoz képest. Ez a kis ön-megmérettetés valamennyire visszahelyezheti, helyére teheti a magát oly nagyra tartó, a hatalmát óriásira értékelő embert, és valamelyest taníthatja alázatra, tiszteletre.

A csillagok minden időben nagy szerepet játszottak az ember életében. Az időszámítás, a naptár megalkotásában is hatalmas része volt a bolygók állásának, de, mondhatni a csillagászati megfigyelések nélkül egyéb tudományágak sem alakulhattak volna ki. Betlehem csillaga mindenféle nemzet és bármely korosztály számára ismert. A magyar népéletben is fontos rendeltetése volt a csillagoknak, a csillagok megfigyelésének. Az égboltozatra nagyobb figyelem összpontosult a korábbi évszázadok emberének hétköznapjaiban, mint ma, hiszen kevesebb volt az olyan tényező, ami elvonta volna a figyelmet a környezet, az éjszakai ég megfigyelésétől. A tiszta „csillagszeplős” éjszakai égnek óriási hatása volt az ember érzelmi világára is. Az égitestek látványában gyönyörködő, bámészkodó ember vigasztalást kapott keserűségére, reményt nyert a reménytelenségére. A ragyogó éjszakai ég a tisztaság, a szépség jelképe volt, de egyben a vágyódás és emlékezés eszköze is, a hétköznapi életet széppé tevő, csodálatos, ugyanakkor sejtelmes és félelmetes világ. Olyan világ, ami valamiféle állandóságot nyújtott a folyton változó életben. Hiszen évszázadok jöttek, mentek, emberek születtek és meghaltak, tavak, folyók születtek és száradtak ki, de a csillagok mindig ugyanúgy tekintettek a lent bolyongó, biztonságot kereső vándorlóra, tévelygőre, mint sok ezer éve mindig, a zavaros és forrongó világban. A magyar népköltészet, népdalkincs ezernyi szép példáját adja annak, hogy valaha mennyire egybeforrt az ember és környezete, az ember és a csillagok: Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok, a szegény legénynek utat mutassatok, vagy Mikor Isten csillagokat teremtett, Véletlenül egy a földre leesett. Leesett a legszebb csillag a földre, Ott ragyog a babám két szemében.

Augusztus a hullócsillagok hónapja – bár több-kevesebb meteort, illetve látványos meteorrajok jelentkezését más időpontokban is megfigyelhetjük.   A Perseidák néven ismert meteorraj,   légkörünkben elégve meteorjelenséget okoznak,  Érdekes, hogy a meteorrajok közül a Perseidák rendelkezik az egyik legnagyobb sebességgel, a törmelékfelhő kicsiny porszemeinek átlagsebessége 59 km/s. A raj akár 60-100 meteort is adhat óránként.

A Perseidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában, vagyis egy régóta létező meteorrajról van szó. A meteorokat létrehozó porszemek a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle-üstökösből származnak, melyet szintén láttak az ókori Kínából Kr.e. 68-ban. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a földpályát, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla.

Augusztusi hétvége

2013. augusztus 3-4-én a Kecskeméti Repülőbázison kerül megrendezésre a X. Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató, ahol igazi csodák történnek majd a levegőben.



Strandok éjszakája



A látogatók augusztus 2-án országszerte több mint húsz helyszínen élvezhetik az egész éjszaka nyitva tartó fürdők különleges szolgáltatásait.

 

Augusztus - 2012

Magyarok Országos Gyűlése Bösztörpusztán.

A Magyarok Országos Gyűlése  négy napig, augusztus 17-20-ig tartott a  Kunszentmiklós melletti Bösztörpusztán.  A helynek, ahol ötödször találkozott a magyar nemzet az idei mottója: “Nemzetegyesítés a lélek által!” volt.
 

Jöttek a Kárpát-medence minden részéből a Történelmi Élőképhez a  hagyományőrzők, íjászok, lovasok és barantások, az ősi magyar harcművészet képviselői. A magyarországi kézműves hagyományok őrzői mellett kiállították és árulták termékeiket a székelyföldi és más területen élők is.










 forrás: Cserép Anikó

Tűzijáték  augusztus 20. Budapest



Debreceni Virágkarnevál


A több évszázados hagyományt felelevenítve idén is a Mesterségek Ünnepén a táncosok és mesterek díszes aratókoszorús felvonulásával és ünnepélyes kenyérszenteléssel köszöntötték  Szent István ünnepét.

Augusztusi csillaghullás

Csillaghullás - Szent Lőrinc könnyei hullanak a hét végén

Az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye, a Perseida-meteorraj maximuma szombatról vasárnapra virradó éjjel következik be.
A Perseidákat először Kr.u. 36-ban figyelték meg Kínában, vagyis egy régóta létező meteorrajról van szó. A meteorokat létrehozó porszemek a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle-üstökösből származnak, amelyet szintén láttak az ókori Kínából Kr.e. 68-ban. Számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a Föld pályáját, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla.

A porfelhő legsűrűbb részén augusztus 11-12-e környékén haladunk át, de már a környező éjszakákon is igen látványos meteortevékenységet láthatunk 
Fotó: Herman Mikuz

Nagyon jó időtöltés, kellemes érzés szép nyárestéken a tiszta égboltot nézegetni, a csillagképeket (Fiastyúk, Göncölszekér, Bika…) felismerni, és egyáltalán elábrándozni az élet dolgai felől az esti mennybolt alatt. Ilyenkor talán azon is elmerenghetünk, hogy mennyire kicsi kis semmik, porszemnyi lények vagyunk a teljességhez, az egész Univerzumhoz képest. Ez a kis ön-megmérettetés valamennyire visszahelyezheti, helyére teheti a magát oly nagyra tartó, a hatalmát óriásira értékelő embert, és valamelyest taníthatja alázatra, tiszteletre.
A csillagok minden időben nagy szerepet játszottak az ember életében. Az időszámítás, a naptár megalkotásában is hatalmas része volt a bolygók állásának, de, mondhatni a csillagászati megfigyelések nélkül egyéb tudományágak sem alakulhattak volna ki. Betlehem csillaga mindenféle nemzet és bármely korosztály számára ismert. A magyar népéletben is fontos rendeltetése volt a csillagoknak, a csillagok megfigyelésének. Az égboltozatra nagyobb figyelem összpontosult a korábbi évszázadok emberének hétköznapjaiban, mint ma, hiszen kevesebb volt az olyan tényező, ami elvonta volna a figyelmet a környezet, az éjszakai ég megfigyelésétől. A tiszta „csillagszeplős” éjszakai égnek óriási hatása volt az ember érzelmi világára is. Az égitestek látványában gyönyörködő, bámészkodó ember vigasztalást kapott keserűségére, reményt nyert a reménytelenségére. A ragyogó éjszakai ég a tisztaság, a szépség jelképe volt, de egyben a vágyódás és emlékezés eszköze is, a hétköznapi életet széppé tevő, csodálatos, ugyanakkor sejtelmes és félelmetes világ. Olyan világ, ami valamiféle állandóságot nyújtott a folyton változó életben. Hiszen évszázadok jöttek, mentek, emberek születtek és meghaltak, tavak, folyók születtek és száradtak ki, de a csillagok mindig ugyanúgy tekintettek a lent bolyongó, biztonságot kereső vándorlóra, tévelygőre, mint sok ezer éve mindig, a zavaros és forrongó világban. A magyar népköltészet, népdalkincs ezernyi szép példáját adja annak, hogy valaha mennyire egybeforrt az ember és környezete, az ember és a csillagok: Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok, a szegény legénynek utat mutassatok, vagy Mikor Isten csillagokat teremtett, Véletlenül egy a földre leesett. Leesett a legszebb csillag a földre, Ott ragyog a babám két szemébe 

Forrás: A csillagos ég alatt/
Tóth K./

 

Augusztus

Augusztus, mint a termőre fordulás, az új kenyér és az őszi munkára való felkészülés évadja, hangulatában is eltér a zaklatott júliustól. A meteorológusok Nyárutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Új kenyér havának nevezik,  , a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Kisasszony hava. E hónapot a kánikula havának tartják; a Nap a Szűz jegyébe lép.

Népi mondóka:

Ha Domonkos forró,
kemény tél várható.
Lőrinc-napja, ha szép,
sok a gyümölcs, és szép.
Bertalan szép idővel,
az ősz is nekünk kedvel.
Sűrű eső augusztusban,
Jó mustot ád a hordóban.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Közönségesen jó időre mutat, ha a juhok még estén is vígan ugrándoznak a mezőn, ha huzamosabb eső után a baglyok éjjel igen huhognak. Ha a szél a napjárást követvén változik. Ha a harmat reggel sokáig a faleveleken marad.

Augusztus - Az oroszlánszáj hava