Kos csillagjegy

 

Minden év március 21-én, mikor a Nap visszatér a Kos jegyébe, új asztronómiai évbe lépünk.

  Ebben a különös "pillanatban", akárcsak a hajnal esetében, a Nap fénye és melege lebírja a sötétet és megerõsödik. A tavaszi napéjegyenlõség momentumában a nap és az éjszaka kiegyensúlyozódik s ahogy a Nap elõrehalad a Kos jegyében, március 21 és április 20 között, fokozott intenzitással növekszik ereje, mintha ujjongva hirdetné az éjszaka feletti gyõzelmét. 

A Kos különösen a csillagjegyben vele szembehelyezkedõ jegyhez, a Mérleghez viszonyítva érthetõ, a tavaszi és az õszi  napéjegyenlõség dialektikájában. A Kos spontán, impulzív alkotó, az õserõ lendülete. Ezzel szemben helyezkedik el a Mérleg kiegyensúlyozottsága, mely fékezi a Kos lendületét. A mérleg jegyében minden letisztul, megnyugszik, a világ gyöngéd, udvarias, kifinomult, emberséges, a jegy szülötte minden õsi ösztönt levet. A Mérleg szülötte a leginkább alkalmazkodni tudó alkat, akit társai befogadnak, aki a közremûködésre, a társulásra termett.

A Kos csillagzat egyezményes jele a két félkör, mely a kos szarvait jelképezi. 
A kos szarvait már nagyon rég óta az erõ, a bátorság, a hatalom szimbólumaként ismerték. A legtöbb kultúrában találhatunk szarvval ábrázolt istent. Például az eredetileg egyiptomi Amun-Ra aki egyes vélemények szerint a görögök Zeusza majd a rómaiak Jupiterje lett.Izisz, az egyiptomi istennõ, bátorsága jeléül, szarvak között viseli fején a napkorongot. Az indiai tûzisten, Agni, egy kos hátán lovagol, Síva, a pusztító pedig szarvas állatot hord magával az ábrázolásokon.

A Kos jele a feltörekvés, az út kezdetének a gondolatát foglalja magába. Annak az útnak a kezdetét, mely a különbözõ élethelyzeteken át eléri a célt - vagyis, a csillagjegyekre vonatkoztatva, míg el nem éri az utolsó jegyet, a Halakat. De ugyanakkor az élet forrása, a természet elõretörése a téli hideg és keménység után, a tavasz feléledése szimbóluma is.

Forrás: www.jellemrajzok.com

Augusztus csillagjegye

 Az oroszlán

Nem véletlen, hogy az oroszlánt az állatok királyának tartják. Szépsége , ereje,  hangja és felséget sugárzó tekintete, mind-mind uralkodói vonások. Minden porcikája, s fogazata, a karmai, az izomzata, a testfelépítése, no meg az érzékszervei a hús megszerzését, vagyis a sikeres vadászatot szolgálják. A vadon élő állatok viselkedése az ember közelségétől kiszámíthatatlanná válik, mindkét   fél jobban jár, ha csak távolról szemléli a másikat.

A király család

Egy oroszlánhölgy nyomába rendszerint 10-12 fiú szegődik. A hímek gyakran megkűzdenek a nőstény kegyeiért. Miután a hölgy kiválasztja a párját, a többi udvarló csendesen elkullog. Az ifjú pár boldogan éldegél. Együtt választanak otthont, lehetőleg vízpart mellett, hogy ne kelljen sokáig magukra hagyni a kicsiket. A mama rendszerint 1-6 kölyöknek ad életed. Az oroszlánkölykök gondtalan fejlődése akkor a legbiztosabb ha tavasszal születnek.

Oroszlán-illemtan
Az élelem megszerzése a nőstények feladata. Általában sötétedés után, széllel szemben indulnak vadászni, nehogy szagot kapjon a kiszemelt áldozat. A fűben hasalva félkört alkotnak. A hím ebbe a halálos csapdába tereli a vacsorát bömbölésével. A zsákmány elejtése után a nőstények visszavonulnak, és illedelmesen megvárják, míg a főnök jóllakik. Aztán ők, legvégül a kölykök ehetnek. Egy kiadós lakomát 3-4 napos pihenő követ.

A trón örökösei:
Az oroszlánkölykök sokkal gyámoltalanabbak a növényevők kicsinyeinél. Kezdetben egész nap szopnak és nyávognak, járni  csak két hónap múlva tanulnak meg. A gondozás a nőstény feladata, az apa később kapcsolódik be a kicsik nevelésébe. Ha az anya veszélyben érzi kölykeit, grabancuknál fogva egy másik helyre szállítja őket. Féléves koruk után megkezdődik az életre való felkészülés. Anyjuk apró, eleven állatokat hord a vacokba, s arra ösztönzi kölykeit, hogy kapják el azokat és végezzenek velük. A következő osztályban az ifjú trónörökösök a vadászó szülők nyomába szegődnek.

Noha már számos elmélet keringett róla, senki nem tudta pontosan, mire is szolgál a hím oroszlán sörénye, egészen addig, amíg a kutatók kitaláltak egy zseniális kísérletet.

A sörény méretét a tesztoszteron nevű hormon szabályozza. A hím oroszlánok sörénye körülbelül egy éves korukban kezd növekedni és négy éves korukra eléri teljes méretét.

Az oroszlán sörénye bármilyen alakot ölthet: lehet sötét színű, egy lábnyi hosszú, alázuhanó fürtös, avagy ritka, rövid és világos prém, nyakát és fejét borítja. Az oroszlánok sörénye egyedről egyedre változik és a klíma vagy az egyéb tényezők, jelentősen befolyásolja annak tulajdonságait.

Egyes oroszlánok annyira sörényesek, hogy a hosszú, sötét szőrzet nem csupán fejüket és nyakukat takarja, hanem homlokukat, vállukat és hasukat is. Van amelyiknek még a könyökét is bojtos szőrzet fedi.

Három kiemelkedő elmélet létezik arról, hogy milyen célt szolgál az oroszlán sörénye:

• A rivális hímekkel folytatott harcban, a sűrű szőrzet védi az oroszlán fejét és nyakának környékét.

• A nagy sörény hatalmasabbnak tünteti fel az oroszlánt, ezáltal könnyebben elijeszti riválisait.

• A nőstény oroszlánok vonzónak találják a nagy sörényt, így a lenyűgöző dísszel rendelkező hímeknek több párosodási lehetőségük van.

West és Packer (2000) kutatást indítottak ezen elméletek bizonyítására. Először is, arra a következtetésre jutottak, hogy küzdelem közben, a hím oroszlánok nem támadták meg gyakrabban egymás fejét és nyakát, mint bármely más testrészét, és nem is okoztak súlyosabb sebeket ezeken a területeken. Annak ellenére, hogy más macskafélék is folytatnak halálos harcokat, hímeiknek még sincs sörényük. Viszont igen valószínűtlennek tűnik, hogy a sörény kizárólag azt a célt szolgálja, hogy védelmet nyújtson harc közben.

Következő lépésként a kutatók a sörény ama jelentőségére összpontosítottak, miszerint a hímek küzdelmében és a nőstények vonzásában játszik fontos szerepet. Élethű oroszlán bábukat készítettek, ellentétes sörényekkel - a rövidet a hosszúval szemben, valamint a sötétet a világossal szemben -, és megfigyelték, hogyan reagálnak rájuk az oroszlánok. Mivel gyakran a hiénák üvöltését követve találnak zsákmányra, majd elüldözik őket a tetem közeléből, a kutatók hiéna hangokat hallattak, hogy az oroszlánokat a bábjaikhoz csalogassák. Megállapították, hogy a hím oroszlánok inkább a világos színű és a rövid sörényű bábukhoz közeledtek, míg a nőstények nem törődtek a sörények hosszával, de határozott szín preferenciájuk volt, tehát előszeretettel közelítettek a fekete sörényű bábuk irányába.

Miért vonzódnak a nőstény oroszlánok a sötét sörényű hímekhez?

A nőstény oroszlánok többnyire a sötét sörényes hímekkel párosodnak, függetlenül a szőrkorona hosszától. Ez valószínűleg azért van így, mert a sötétebb sörénnyel rendelkező hímek nem csupán idősebbek és jobb bőrben vannak, de általában magasabb a tesztoszteron szintjük és ezáltal nagyobb hajlandóságot mutatnak az agresszióra.

Az, hogy a nőstény oroszlánok érett, egészséges, agresszív társat választanak, jelentős előnyökkel jár. Ha más oroszlánok kitoloncolják a hímeket és a falkát előtérbe helyezik, a sötét sörényű egyedek megölik az összes oroszlánkölyköt, csakhogy a nőstényt tűzbe hozzák. A fekete-sörényes hímek hosszabb ideig képesek fenntartani falkájukat, így kevésbé valószínű, hogy kölykeik sérülést szenvedjenek. Ugyanakkor, ha ők maguk megsebesülnek, nagyobb eséllyel élik túl sérüléseiket. Ezen túlmenően, egy erős hím nagyobb zsákmányokat képes ejteni, mint például zsiráfot vagy bölényt, természetesen ott, ahol ezen állatok rendelkezésükre állnak, így jó lakomát biztosítanak a falkának.

Nagyon melegem van...

A sötét-sörényes hímek által élvezett előnyök arra is magyarázattal szolgálnak, hogy a hím oroszlánok miért közelednek jobban a világos, rövid sörényű hímekhez. Ezeket valószínűleg könnyebb legyőzni a harcban, mert többnyire fiatalok, sérülékenyebbek vagy hormonális alapon kevésbé hajlamosak az agresszióra; ugyanakkor nagyobb zsákmány részesedésben van részük, mint a világosabb sörényű társaiknak, ami arra utal, hogy általában jobban táplálkoznak és nagyobb a valószínűsége annak is, hogy győzedelmeskednek a harcban.

Másrészt a domináns hímek megfizetik a vastag, hosszú, sötét sörényük árát. Jobban szenvednek a hőségtől, ennek következtében nem tudnak annyit enni az év melegebb hónapjaiban, mivel a táplálék bevitele növeli testük hőmérsékletét; ugyanakkor a magasabb testhőmérseklet hajlamosabbá teszi őket a deformálódott ivarsejtek termelődésére. A melegebb éghajlaton élő hímek többnyire világosabb, rövidebb sörényt növesztenek, ezek segítenek a hő elviselésében. Mint ilyen, a sörény színe és hossza a szaporodási siker és a kényelem közötti kompromisszumot jelképezheti.
/Forrás: Háziállat Magazin/