Minden év március 21-én, mikor a Nap visszatér a Kos jegyébe, új asztronómiai évbe lépünk.
Ebben a különös "pillanatban", akárcsak a hajnal esetében, a Nap fénye és melege lebírja a sötétet és megerõsödik. A tavaszi napéjegyenlõség momentumában a nap és az éjszaka kiegyensúlyozódik s ahogy a Nap elõrehalad a Kos jegyében, március 21 és április 20 között, fokozott intenzitással növekszik ereje, mintha ujjongva hirdetné az éjszaka feletti gyõzelmét.
A Kos különösen a csillagjegyben vele szembehelyezkedõ jegyhez, a Mérleghez viszonyítva érthetõ, a tavaszi és az õszi napéjegyenlõség dialektikájában. A Kos spontán, impulzív alkotó, az õserõ lendülete. Ezzel szemben helyezkedik el a Mérleg kiegyensúlyozottsága, mely fékezi a Kos lendületét. A mérleg jegyében minden letisztul, megnyugszik, a világ gyöngéd, udvarias, kifinomult, emberséges, a jegy szülötte minden õsi ösztönt levet. A Mérleg szülötte a leginkább alkalmazkodni tudó alkat, akit társai befogadnak, aki a közremûködésre, a társulásra termett.
A Kos csillagzat egyezményes jele a két félkör, mely a kos szarvait jelképezi.
A kos szarvait már nagyon rég óta az erõ, a bátorság, a hatalom szimbólumaként ismerték. A legtöbb kultúrában találhatunk szarvval ábrázolt istent. Például az eredetileg egyiptomi Amun-Ra aki egyes vélemények szerint a görögök Zeusza majd a rómaiak Jupiterje lett.Izisz, az egyiptomi istennõ, bátorsága jeléül, szarvak között viseli fején a napkorongot. Az indiai tûzisten, Agni, egy kos hátán lovagol, Síva, a pusztító pedig szarvas állatot hord magával az ábrázolásokon.
A Kos jele a feltörekvés, az út kezdetének a gondolatát foglalja magába. Annak az útnak a kezdetét, mely a különbözõ élethelyzeteken át eléri a célt - vagyis, a csillagjegyekre vonatkoztatva, míg el nem éri az utolsó jegyet, a Halakat. De ugyanakkor az élet forrása, a természet elõretörése a téli hideg és keménység után, a tavasz feléledése szimbóluma is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése