A szenet ókori egyiptomi táblás játék; a legrégebbi fennmaradt hasonló játék a világon. Már i. e. 3500 körül említik, utolsó ókori egyiptomi említése az i. sz. 3. századból való.
Tutankhamon sírleletei között több játéktáblát is találtak. Az egyik szenetkészlet gyönyörű, sötét színű fából készült, elefántcsont berakásos játékdoboz, amelyik egy ébenfa asztalon és szánon áll. Az asztal lábai arannyal fedett oroszlánmancsokban végződnek, praktikus fiókjában lehet tartani a dobópálcákat és a bábukat, amelyek elő is kerültek. A másik híres sírlelet ez a játéktábla, amit egy virágdíszes táblácskákkal díszített ébenfadobozra alakítottak ki aranyból és elefántcsontból.
A játék, amit neveznek magyarul zenetnek is, nemcsak szórakoztatásra jó. Sok újbirodalmi sírkamra falán látni jeleneteket, ahol a szereplők (egyedül, partner nélkül) szenetet játszanak, mivel egy ilyen játszma (ahogy Kákosy László írja) értelmezhető "Ozirisz boldogító közelségébe való érkezés"-ként is, sőt, kifejezheti azt is, hogy a halott szívesen játszana még élő szeretteivel "úgy, hogy a hangja hallatszik, de nem látni őt". ( A játéktáblán való sikeres előrehaladás összefüggésbe hozható a túlvilág felé vezető, bonyolult próbákkal és varázslatokkal teli úttal. Nem csoda, hogy a szenetet megemlítik a Halottak Könyvében és a Koporsószövegekben is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése