"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)
2015. március 6., péntek
A 19. század legnagyobb magyar építésze - Hild József
Hild József, Hild János építész fiaként 1789. december 8-án született Pesten. A piaristáknál szerzett érettségit, majd a Bécsi Művészeti Akadémián tanult. Ezt követően az Esterházyak udvari építésze lett, de apja által irányított építkezéseken is részt vett már ekkor. Később azért utazott Itáliába, hogy az építőmesteri engedélyt megkapja, ezért Nápolyban, Rómában, Firenzében, Milánóban folytatott kiegészítő tanulmányokat. Magyarországi építészeti tevékenysége az 1820-as években indult meg igazán, illetve további lendületet adott pályájának az 1838-as nagy dunai árvíz pesti pusztításait követő újjáépítési periódus. 1844-ben végre megkapta építőmesteri engedélyét, melynek birtokában kortársai fölött messze kimagaslóan, mintegy 900 tervét fogadták el, melyek jelentős része meg is valósult. Európai rangot jelentett, hogy 1836-ban a bécsi Képzőművészeti Akadémia – Pollack Mihállyal együtt – rendes tagjai közé választotta. Hild József 1842-ben emellett megkapta a Pest díszpolgára címet is, mert gyakorlatilag neki köszönhető a magyar főváros 19. századi képe.
A virtuális lexikon így ír erről: „Hild klasszicista stílusban fogant építőtevékenysége nagymértékben hozzájárult a 19. század első felének magyarországi, és főként pest-budai arculatának kialakításához. Élete utolsó évtizedében a romantikus historizmus felé fordult ugyan, de életművének meghatározó darabjai a klasszicista stílusban felépült egyházi épületek: az esztergomi bazilika, az egri székesegyház, a ceglédi református templom és a kunhegyesi református templom („az Alföld katedrálisa”). Az ő tervei szerint kezdték el építeni a budapesti Szent István-bazilikát is, a terveket utóbb azonban Ybl Miklós átrajzolta. Ő tervezte 1856-ban a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatát is. Az általa tervezett jelentős középületek közé tartozott az időközben lebontott, Roosevelt téri Lloyd-palota, de Budapesten lépten-nyomon találkozhatni a magánmegbízásokból felépült Hild-bérházakkal. Ilyenek a Belvárosban a Gross- (József nádor tér 1.), a Károlyi–Trattner- (Petőfi Sándor utca 3.), a Derra- és a Marczibányi-ház (mindkettő az Október 6. utcában), illetve hűvösvölgyi villái (Csendilla, Hild-villa)”.
A nagy jelentőségű mester életének utolsó szakasza – az utókor számára – érthetetlen mellőzöttségben telt. 1861-ben megvonták tőle Pest városi építészeként kapott ezer forintos javadalmazását, és idős korára ritkán kapott már megbízást. Egy leírás szerint öregkorát, melyet az özvegység is sújtott, rangjához méltatlan szegénységben élte, szerény lipótvárosi lakásában. „Szinte észrevétlenül távozott abból a városból, amelynek annyi száz épülete fogamzott az ő képzeletében. 1867. március 6-án halt meg tüdőgyulladásban, a mai Arany János utca 14. szám alatti házban lévő lakásán.
Forrás: /kép/hídlap
Ott, ahol a Duna folyam délnek fordul, a Dunakanyar jobb partján magasodik az esztergomi Várhegy, és rajta az ország legnagyobb temploma, a Bazilika.
Esztergom története egyben az építészek története , hiszen számtalan, történelmi épület viseli e szakma legkiválóbbjainak keze nyomát. A jelenlegi pompa is nekik köszönhető, köztük is főként Hild Józsefnek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése