A legnagyobb rombolást Magyarországon az 1879-es szegedi árvíz okozta, a március 12-én hajnali 2 órakor betörő víz gyakorlatilag elpusztította a várost.
"A világszerte ismertté váló katasztrófa kiváltó oka elsősorban a Tisza
felső szakaszának szabályozásából eredt, a folyó kanyarulatait ugyanis
sok helyütt átvágták, a gyorsan lezúduló víz pedig az alsó, még
szabályozatlan szakaszon nem tudott a kanyargós mederben elfolyni. A
Tisza a felemás szabályozás miatt 1870-es évek során már többször
fenyegetett katasztrófával – amit a város közelében Tiszába ömlő Maros
is tetézett – de végül 1879-ben csapott le Szegedre.
A tragikus éjszakán az árhullám a várostól 20 kilométerre északra
áttörte a gátat, és „hátulról” öntötte el a várost, három hónapig víz
alatt tartva szinte Szeged teljes egészét, elpusztítva majdnem minden
épületet.
Szeged katasztrófájának híre bejárta az egész világot, nem csupán
Európából, de Kínából, Indiából, Afrikából, szinte a világ minden
pontjáról érkeztek adományok az újjáépítésre. Gyakran világhírű magyar
művészek (pl. Munkácsy Mihály, Liszt Ferenc, Zichy Mihály) is segítették
a várost, párizsi, brüsszeli és londoni adománykoncerteket szervezve. A
lerombolt Szeged négy év alatt Európa egyik leggyönyörűbb városaként
születhetett újjá.
Ekkor alakították ki mai, körutas-sugárutas szerkezetét, és
természetesen megemelték a város épületeinek szintjét, mintegy másfél
méterrel. Egységes eklektikus stílusban épült palotáival Szeged
építészettörténeti unikumnak tekinthető. Az árvíz után készültek olyan
híres épületei, mint például a Piarista Gimnázium, a Szegedi Nemzeti
Színház vagy a Törvényszéki Palota./Rubicon/"
Vágó Pál festménye a szegedi nagy árvízről (Móra Ferenc Múzeum)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése