A nagy szegedi árvíz/ 1879/

 A legnagyobb rombolást Magyarországon az 1879-es szegedi árvíz okozta, a március 12-én hajnali 2 órakor betörő víz gyakorlatilag elpusztította a várost.

  "A világszerte ismertté váló katasztrófa kiváltó oka elsősorban a Tisza felső szakaszának szabályozásából eredt, a folyó kanyarulatait ugyanis sok helyütt átvágták, a gyorsan lezúduló víz pedig az alsó, még szabályozatlan szakaszon nem tudott a kanyargós mederben elfolyni. A Tisza a felemás szabályozás miatt 1870-es évek során már többször fenyegetett katasztrófával – amit a város közelében Tiszába ömlő Maros is tetézett – de végül 1879-ben csapott le Szegedre.

A tragikus éjszakán az árhullám a várostól 20 kilométerre északra áttörte a gátat, és „hátulról” öntötte el a várost, három hónapig víz alatt tartva szinte Szeged teljes egészét, elpusztítva majdnem minden épületet.

Szeged katasztrófájának híre bejárta az egész világot, nem csupán Európából, de Kínából, Indiából, Afrikából, szinte a világ minden pontjáról érkeztek adományok az újjáépítésre. Gyakran világhírű magyar művészek (pl. Munkácsy Mihály, Liszt Ferenc, Zichy Mihály) is segítették a várost, párizsi, brüsszeli és londoni adománykoncerteket szervezve. A lerombolt Szeged négy év alatt Európa egyik leggyönyörűbb városaként születhetett újjá.

Ekkor alakították ki mai, körutas-sugárutas szerkezetét, és természetesen megemelték a város épületeinek szintjét, mintegy másfél méterrel. Egységes eklektikus stílusban épült palotáival Szeged építészettörténeti unikumnak tekinthető. Az árvíz után készültek olyan híres épületei, mint például a Piarista Gimnázium, a Szegedi Nemzeti Színház vagy a Törvényszéki Palota./Rubicon/"

Vágó Pál festménye a szegedi nagy árvízről (Móra Ferenc Múzeum)

Margit sziget - árvíz 2013. június

    Talán nincs is még egy olyan ismert pontja fővárosunknak, mint a Duna ékessége: a Margitsziget. Közismert szigetünk sok évszázados történetét, cselekedeteit avatott tollal írt művek hosszú sora tárta már eddig is elénk.





A Margit-sziget a Duna hordalékából jött össze.
 Régebben gyakran változott az alakja, hiszen amit a folyó elvett a sziget északi csücskéről, azt a déli végén rakta le. Eredetileg három részből állt: a mainál lényegesen keskenyebb középső szigetből, a mai Dagállyal szembeni Fürdő-szigetből az északi végen, valamint a Festő-szigetből a mai sziget délnyugati részén. A Festő-szigetet a 19. század végén a Margit-szigethez csatolták, a Fürdő-szigetet pedig 1874-ben elkotorták. Érdekesség, hogy a Fürdő-szigeten rengeteg artézi forrás volt, amelyek a sziget elkotrása után a Margitsziget északi végén találtak maguknak utat.
 

Budapest - árvíz

A fővárosban a korábban várt 875 centiméterrel szemben 885 centiméteren tetőzhet a Duna vízszintje.

Rendkívüli összefogás az árvíz ellen!

A rendkívüli helyzet rendkívüli összefogást eredményezett az ország egész területén. Eddig több ezer önkéntes jelentkezett, hogy felajánlja segítségét. 

Nagy árvízek

Az első dunai árvízi feljegyzés 1012-ből való, ekkor a későbbi krónikások szerint „számtalan ember, barom és épület veszett oda”. Az 1012-től 1838-ig terjedő időben 54 jelentősebb árvizet jegyeztek fel, de ezekről az évszámokon kívül alig tudunk többet. Rendszeres feljegyzések csak a 18. század óta vannak.


A nagy pesti árvíz  1838.
1838. március 13-án a pesti lakosok arra ébredtek, hogy a védőgátak átszakadtak, és a Duna jelentős mértékben megnövekedett vize kilépett medréből. A vadul hömpölygő folyó elárasztotta az egész várost, melynek következtében több ezer ház omlott össze.
1838. március 13-án öntötte el a Dunán levonuló jeges ár Pestet. Másnap a csepeli gátat is áttörte az ár és romba döntötte a falut. Pestnél a tetőzés 15-én állt be. Az árvíz először a mai belvárost öntötte el, a Deák Ferenc utca és a Váci utca környékét, a váci gát átszakadása után az északabbra fekvő városrészeket is, március 14-én pedig a déli soroksári gát is átszakadt.
A Duna március 15-i tetőzéskor a mai Nagykörút mentén volt a legmagasabb a víz. A Ferencvárosban 2,6 méteres vízmélységet mértek.

1878-ban Miskolcon egy hatalmas vihar okozott pusztítást, ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó árvíz Magyarországon. Komoly árvizekről az 1691-es, 1788-as, 1813-as, 1845-ös, és 1853-as évekből is maradtak fenn jegyzőkönyvek, de a legpusztítóbb az 1878-as volt. Augusztus 30-án a Dunántúl felől nagy esők, zivatarok érték el Észak-Magyarországot. Mivel a felhőszakadás egyszerre nagy területet érintett, a Bükk hegységből lezúduló víz úgy felduzzasztotta a Szinva és a Pece patakokat, hogy azok másnap, augusztus 31-én hajnalban medrükből kilépve elárasztották a várost. A város egyes részein 4-6 méter magasan állt a víz, 277-en haltak meg.


 A legnagyobb rombolást Magyarországon az 1879-es szegedi árvíz okozta, a március 12-én hajnali 2 órakor betörő víz gyakorlatilag elpusztította a várost.

2013. Budapest


forrás:
/Index/

Árvíz, árhullám

Évszázados árhullám vonul le a Dunán és több mellékfolyóján.

• Németországban, Csehországban, Ausztriában és Magyarországon is komoly gondot okoz az árvíz
• Kedd dél óta veszélyhelyzet van Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye teljes területén, Pest megyében a váci, a szobi, a szentendrei és a dunakeszi járásban, valamint Budapest Duna-parti kerületeiben.

 A Magyarország felé tartó rendkívüli árhullám a Közép-Európában lehullott irdatlan mennyiségű csapadék miatt alakult ki. A Duna felső vízgyűjtőjén helyenként 400 milliméter csapadék esett rövid idő (10-14 nap) alatt, de körülbelül 200 mm mindenhol leesett. Összehasonlításképpen: 2013 első negyedévében Magyarországon 250 mm volt a csapadékátlag, és ez kiugróan csapadékos három hónapnak számított.
A sok esőt egy úgynevezett magassági hideg légörvény okozta, amely igen kedvező feltételeket teremtett a csapadékképződéshez. Ezt a hatást fokozta az Alpok, feláramlásra kényszerítve a levegőt.

Az eddigi legmagasabb budapesti vízállás 860 cm volt 2002-ben . A fővárosban a tetőzés előreláthatólag vasárnap lesz 875 centiméteres vízállásnál.Országszerte továbbra is több mint 490 kilométer töltés mentén védekeznek a szakemberek.
/origo/