Az első dunai árvízi feljegyzés
1012-ből való, ekkor a későbbi krónikások szerint „számtalan ember,
barom és épület veszett oda”. Az 1012-től 1838-ig terjedő időben 54 jelentősebb árvizet jegyeztek fel, de ezekről az évszámokon kívül alig tudunk többet. Rendszeres feljegyzések csak a 18. század óta vannak.
A nagy pesti árvíz 1838.
1838. március 13-án a pesti lakosok arra ébredtek, hogy a védőgátak átszakadtak, és a Duna jelentős
mértékben megnövekedett vize kilépett medréből. A vadul hömpölygő folyó elárasztotta az egész várost,
melynek következtében több ezer ház omlott össze.
1838. március 13-án öntötte el a Dunán levonuló jeges ár Pestet. Másnap a csepeli gátat is áttörte
az ár és romba döntötte a falut. Pestnél a tetőzés 15-én állt be. Az árvíz először a mai belvárost
öntötte el, a Deák Ferenc utca és a Váci utca környékét, a váci gát átszakadása után az északabbra
fekvő városrészeket is, március 14-én pedig a déli soroksári gát is átszakadt.
A Duna március 15-i tetőzéskor a mai Nagykörút mentén volt a legmagasabb a víz. A Ferencvárosban
2,6 méteres vízmélységet mértek.
1878-ban Miskolcon egy hatalmas vihar okozott pusztítást, ez volt a
legtöbb halálos áldozattal járó árvíz Magyarországon. Komoly árvizekről
az 1691-es, 1788-as, 1813-as, 1845-ös, és 1853-as évekből is maradtak
fenn jegyzőkönyvek, de a legpusztítóbb az 1878-as volt.
Augusztus 30-án a Dunántúl felől nagy esők, zivatarok érték el
Észak-Magyarországot. Mivel a felhőszakadás egyszerre nagy területet
érintett, a Bükk hegységből lezúduló víz úgy felduzzasztotta a Szinva és
a Pece patakokat, hogy azok másnap, augusztus 31-én hajnalban medrükből
kilépve elárasztották a várost. A város egyes részein 4-6 méter magasan
állt a víz, 277-en haltak meg.
A legnagyobb rombolást Magyarországon az 1879-es szegedi árvíz okozta, a
március 12-én hajnali 2 órakor betörő víz gyakorlatilag elpusztította a várost.
2013. Budapest
forrás:
/Index/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése