"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. június 12., szerda

Ezen a napon - Cholnoky László

A kémia az anyagok összetételével és a bennük lejátszódó folyamatokkal foglalkozó tudomány. Kémiai tudás nélkül nem lenne ruhánk, cipőnk, lakásunk, kozmetikai szereink, könyvünk, számítógépünk, mobiltelefonunk...



Az ősembernek is voltak kémiai ismeretei, még akkor is, ha ezt esetleg nem is tudta.
Ha megnézünk egy több tízezer éve fennmaradt barlangrajzot , akkor látható, hogy az ősember is ismert számos, a természetben található színes anyagot és ezeket tudatosan fel is használta.

Az ősi kultúrák a fémolvasztás, üvegkészítés, fermentálás, festékkészítés, fazekasság, tartósítás területén szereztek kémiai ismereteket. (Az asszír seregeket már időszámítás kezdete előtt úgy 800 évvel vasfegyverekkel szerelik fel.)
Az írásbeliség megjelenését követően ezekről az ismeretekről már feljegyzéseket is készítettek. Leírták az eljárásokat és az azokhoz alkalmazott készülékeket is. Az ókorban görögök és rómaiak is készítettek kémiai tárgyú feljegyzéseket. A legnagyobb összefoglaló mű Plinius 37 kötetes műve a Historia naturalis volt.
A kor legnagyobb tudományos gyűjteménye az alexandriai könyvtárban található.
A következő évszázadokban az alkimisták foglalkoztak kémiával és az "aranycsinálási" kísérletek "melléktermékeként" felfedeztek számos új anyagot, eszközt és eljárást./kémiatörténet/

Magyar vegyészek:

 Bruckner Győző (1900-1980) a Műegyetemen lett vegyészmérnök, a szegedi tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Ösztöndíjjal Berlinben és Grazban képezte tovább magát. A tanultak alapján idehaza megvetette a szerves kémiai mikroanalitikai iskola alapjait. Először Szegeden dolgozott a Szerves és Gyógyszerészi Kémiai Intézetben, amelynek 1940-ben lett a vezetője. 1950-től az ELTE Szerves Kémiai Tanszékét, egyszersmind az MTA peptidkémiai kutatócsoportját irányította. Igen jelentős tudományos munkásságából kiemelnénk Szent-Györgyi Alberttel közös munkáját a P-vitamin kémiai szerkezetének tisztázása terén, valamint a poliglutaminsavak szerkezetének vizsgálatát és szintézisét, amellyel megvetette a hazai peptidkutatás alapjait. Kiváló előadóként és tankönyvíróként tiszteljük.  Than Károly (1834-1908) meghatározó szerepet játszott a magyar tudományos közéletben és a kémia hazai fejlődésének útját is hosszú időre megszabta. Középiskolás korában részt vett a szabadságharcban, majd patikussegédi állásokat vállalt. Közben sikerült leérettségiznie, s ösztöndíjjal Bécsben végezte egyetemi tanulmányait. Szintén ösztöndíjjal Heidelbergbe került, ahol Bunsen intézetében dolgozott. Hazatérve megpályázta és elnyerte a pesti tudományegyetem kémiai tanszékének professzori állását. 1872-re megépíttette a tudományegyetem új és akkor igen korszerűnek számító kémiai épületét, amely a Trefort-kertben ma is áll. Közéleti tevékenysége során volt a tudományegyetem rektora, a Természettudományi Társulat alelnöke és elnöke, szerepet játszott a Magyar Chemiai Folyóirat megalapításában.


 


 
 Wartha Vincét (1844-1914) a Zsolnay-porcelángyárban használt eozinmáz újbóli feltalálása tette közismertté. Ő volt a kémiai technológia első professzora a Műegyetemen 

 /A Magyar Vegyészeti Múzeum nemcsak hazánk, hanem Kelet-Közép-Európa egyetlen önálló vegyészeti múzeuma./
   forrás: Természet Világa

Cholnoky László (Ozora, 1899. május 29.Pécs, 1967. június 12. ) vegyész és gyógyszerész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja .

 Tudományos munkássága középpontjában a vitaminkutatáshoz fontos karotinoidok tanulmányozása állt, ehhez és az A-vitaminokhoz kapcsolódó kutatásairól 75 dolgozatot publikált.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése