A boszniai régészeti feltárások átírják a világ történelmet..
A világnak óhatatlanul szüksége van olyan emberekre, akik kellő elszántsággal megkérdőjelezik a fennálló, nem ritkán bizonyítékok nélkül, csupán hatalmi szóval meghozott döntések jogosultságát. A bosnyák származású, Texasban élő Samir Osmanagic nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy bebizonyítja a boszniai Viszoko mellett emelkedő hegyek piramis voltát.
Miért nem állt elő valaki már korábban a piramis elmélettel? Nem volt hozzá bátorsága, vagy nem is gondolt rá?
Ahhoz, hogy valaki egy elméletet megfogalmazzon, az adott tárgykörben hasonló építmények százait kell ismernie, esetünkben felfedezett, illetve hivatalosan fel nem fedezett piramisokat, továbbá elég bátornak kell lennie ahhoz, hogy kinyilvánítson egy lehetetlennek tűnő feltételezést. Hogy az elmélettől a gyakorlatig eljusson, szellemileg és anyagilag is függetlennek kell lennie.
Milyen közös jellemvonásai vannak a viszokoi, az amerikai és az egyiptomi piramisoknak?
Közös a piramis alak, a különbség a kivitelezésben és a felhasznált anyagokban tapasztalható. A viszokoi Nap piramis dőlésszögei szintén hasonlóak az egyiptomi nagypiramiséhoz, ettől eltekintve a két eddig feltárt boszniai piramis igencsak eltér mindattól, amit eddig tapasztaltam, jóllehet piramisok százait kutattam szerte a világon, amelyeknél az itteniek jóval régebbiek. Noha a boszniai Hold piramisnak ugyancsak számos terasza van, mégsem hasonlít a maya lépcsőspiramisokhoz, így ezen a ponton több a kérdés, mint a felelet. Egy dolog bizonyos: Bosznia közepén a Föld valaha épült legnagyobb civilizációs együttesét találtuk meg. Bebizonyítottuk, hogy ember által épített hatalmas, piramis alakú kőépítményeket rejt a növénytakaró.
A piramis elméletet tagadók ellátogattak egyáltalán a helyszínre, vagy csupán a dolgozóasztal mellett okoskodtak és mi a véleménye a Viszokoban járt tudósoknak, archeológusoknak, geológusoknak, történészeknek?
A mi elméletünk, kutatásunk és geo-archeológiai ásatásaink többszörösen is megrázó hatást gyakoroltak archeológiai körökre. Mindenek előtt azzal, hogy piramisok Európában is léteznek, mégpedig a kicsiny Boszniában, ráadásul ezek a legnagyobbak az egész Földön. Végül, de nem utolsósorban megtaláltuk Európa legrégibb írását. Ezek az állítások már túl soknak bizonyultak nem egy intézményvezető címzetes, professzori rangú tudósnak. A boszniai piramis együttes lesz a tudásszint vizsgája a különböző országokból származó szakértők számára. Három egyiptomi szakember is dolgozott itt, akik alig néhány héttel a vizsgálódás után már kijelentették, hogy ezek a piramisok igen fontos archeológiai helyszínen találhatók. Velük ellentétben számos tudós, aki soha nem is járt a helyszínen, megtámadta a munkánkat és megpróbálja leállíttatni.
Ami a vésett írásjeleket illeti, magunk is láttunk ilyeneket a Nap piramis alagútjában; ezeket az erdélyi székelyek és a magyarok napjainkban is használják. A P rovásjel sajátos latin E alakját ráadásul Trójában, Egyiptomban és a mai területén volt Tepe Yahyaban is megtalálták. Erről mi a véleménye?
Úgy hiszem, hogy csak most kezdtük megtalálni a legrégibb európai írás nyomait. Az biztos, hogy a piramisokat építő és írásjeleit hátrahagyó szupercivilizáció igen fejlett volt. Ezek az írásjelek hasonló, vagy akár ugyanolyan jelképeket tartalmaznak, mint a boszniai írás. Amint egyre beljebb haladunk az alagútban és egyre több megalit tömböt találunk eredeti állapotában, annál több tájékoztatást adhatunk a világ tudósainak további kutatásaikhoz.
Egymástól nagyságrendekkel eltérő vélemények láttak napvilágot a piramisok korát illetően.
Az én elméletem szerint ezek a piramisok régebbiek a legutóbbi jégkorszaknál, más szóval, valószínűleg 12.500 évet kell visszamennünk az időben. Ennek alátámasztására vannak geológiai jeleket találtunk, olyan egyértelmű bizonyíték persze nincs, mint pl. a
szerves anyagok esetében a radiocarbonos vizsgálat. Ennek az oka
nagyon egyszerű. Eddig nem találtunk olyan szerves anyagot, amely az eredeti építőkhöz tartozott volna. Ne feledje, hogy ez csupán az ásatások első éve és néha évekig tart, amíg ilyen mintákra lehet bukkanni. Egyelőre még csak a piramisok felszínét „kapargatjuk”, feltárjuk a falait, teraszait, derékszögű szerkezetét, stb. Ha már bejutottunk a piramisba, bizonyára több bizonyítékot is találunk.
Mi lett a sorsa a helyszínen talált csontváznak?
Sikerült megállapítani, hogy nőé vagy férfié?
Eddig ezt az egyetlen csontvázat találtuk 2005 októberében tíz centiméterrel a földfelszín alatt, a Nap piramis nyugati oldalának kikövezett fennsíkján. Londonba küldtük bevizsgálásra, jóllehet annak eredményétől nem várunk semmi rendkívülit, mivel valószínűleg csupán 100-200 éves maradványokról van szó. Sokkal érdekesebbek azok az emberi csontok, amelyeket négy kilométerre a Nap piramistól találtunk, mert ezek már valóban szokatlanul nagyok.
A Nap piramisban lévő alagút helyenként igen szűk és alacsony, míg a hegyoldalt 30-35 tonnás hatalmas kőlapok borítják. Lehet, hogy a vájárok törpék, míg a piramisépítők óriások voltak?
Nem hiszem, hogy a piramisokat egymással összekötő és a völgy közepén hatalmas földalatti csarnokokká szélesedő alagút építőinek mérete bármilyen szerepet játszott, sokkal inkább szakértelmük és egymásétól eltérő, de mindenképp fejlett műszaki ismereteik számítottak. Ugyanezt gondolom az „óriásokról”, akik csupán építészeti és csillagászati ismereteik tekintetében lehettek kimagaslóak. A Nap piramis északi oldalán négy rétegben felhelyezett „betontömbök” csak az építmény falát képezik. Alattuk, a 45 cm vastag agyagréteg után ismét „betontömbök” következnek. Ezek feltárása még csak most következik, de bizonyos, hogy ebbe a jelentős építménybe több tízmillió tonnányi anyagot építettek be.
Az alagút mindig ilyen szűk volt, vagy a törmelék töltötte fel a
az évezredek során ? Használta-e valaki az utóbbi időben?
Ez az alagútrendszer az egykor élt ember lángelméjének eredménye.
Mivel 3.5 x 2.5 méteres kőmegalitokat is találtunk benne, ezek az alagút eredeti 4 x 5 méteres járatára utalnak. A 12 ezer évvel ezelőtti ár következtében víz jutott az alagútba hatalmas mennyiségű homokot, törmeléket besodorva. Tudjuk, hogy a járatok bizonyos szakaszait a jugoszláv hadsereg használta az elmúlt évtizedekben, de
az utolsó húsz évben eltorlaszolták a bejáratot, ezért elhagyatott volt.
Az a hír járja, hogy a Nap piramis belsejében a „betontömbök” alatt egy kisebb, természetes szikla található, míg a Hold piramis tetőtől talpig mesterséges építmény.
Véleményem szerint mindkét piramist az alapjától a csúcsáig építették és ehhez természetes anyagokat használtak olyan „recept” szerint, amely már a múltba vész. A „cement” például agyagporból, kalcium karbonátból és kagylóból állt és tudták, hogy ez az elegy a levegővel
kölcsönhatásba lép. Az építés részleteinek tisztázására mind a négy égtáj felől és különféle szinteken végezzük a feltárásokat.
Milyen terveznek jövőre és sejtik-e a piramisok építésének okát?
2006 áprilisában kezdtük a világ legnagyobb geo-archeológiai feltárását, a 200 munkanap és 100 ezer munkaóra után elégedettek
vagyunk az eddigi eredménnyel. Télen az alagútban dolgozunk, jövő áprilisban pedig folytatjuk a föld feletti munkát, egyúttal hozzákezdünk a másik három, a Sárkány, Szerelem és a Földanya temploma nevű piramisok feltárásához is. Reméljük, hogy ebben
a világ minden tájáról érkeznek önkéntesek, kutatók, egyetemisták segítségünkre lesznek, hiszen a piramisok a világörökség részeiként mindenkiéi.
A még mindig tartó hitetlenkedés emlékeztet Heinrich Schlieman kezdetben szintén kigúnyolt trójai ásatásaira.
Mit tudunk egyáltalán az ősi civilizációkról? Nem sokat és a
boszniai piramisok még inkább rávilágítottak hiányos tudásunkra. Száz év múlva az emberek csak nevetni fognak azon, hogy milyen keveset is tudtunk a bennünket körülvevő világról. Ennek megváltoztatásáért az egyén is sokat tehet.
Forrás: Szakács Gábor
Tűzkövesen talált mintás cserepek
