A régészet lehetőséget ad, hogy felnyissuk a múltba nyíló ablakokat és egy pillantást vethetünk mindarra, melynek örökségéből mai világunk származik.
Mintegy hétezer esztendővel ezelőtt játszódott le az emberiség egyik nagy gazdasági forradalma, amikor is áttértek a termelő életmódra. Ez az átalakulás először az un. "termékeny félhold" területén ment végbe. Legrégebbi nyomait Kisázsiában a Káspi-tótól délre találták meg,
Évtizedekkel ezelőtt bebizonyították, hogy a termelői életmódra való áttérés szelektív gyűjtögetéssel és szelektív vadászattal kezdődött, majd lassan felismerve a földművelés és állattartás lehetőségét, folyamatosan törekedtek a hasznosítható fajták módszeres tenyésztésére, és termesztésére.
A legelső háziállat a kutya volt, ezt követte sorrendben a juh, a kecske, a szarvasmarha és a sertés.
Az újkőkori gazdasági forradalom együtt járt az állandóbb települési helyek -falvak -kialakulásával. Eben az időben kezdtek el edényeket készíteni és a különböző tipusú kerámiatárgyak egy-egy nagyobb terület jellegzetes hagyatékaivá váltak.
Régen foglalkoztatja a régészeket a mesterségek kialakulásának története. Közhellyé vált az az elképzelés, hogy a férfiak a nyájat őrizték, az asszonyok a házimunkát, fontak szőttek, és ők készítették az edényeket is.
Cs, Gy, salgótarjáni bőrgyógyász arra a feladatra vállalkozott, hogy sokezer éves ujjlenyomatok és körömívek alapján meghatározza: férfiak, vagy nők kezenyomát viselik-e a régi edények.
Annyit már tudunk, hogy az akkori emberek keze sokkal keskenyebb és kisebb volt, mint a miénk.
"Az én házam az én váram" tartja a közmondás. A ház is ennek a kornak a találmánya. Korábban volt a sátor, az állatbőrökkel fedett verem, de ez időszakban már kialakultak az utcák, és a házak meghatározott külső és belső rendje szinte a középkorig vezethető hagyomány alapjait teremtette meg. Kétféle háztípust ismerünk, az első a vályogtéglás építkezés, a másik pedig a csömpölyeges ház. Igen ritkán került elő, hazánkból mindössze kettőt ismerünk.
Szegeden Lele Tamás magánmúzeumában megtekinthető a csömpölyeges ház modellje.
A ház falának szerkezetét földbe ásott oszlopok alkotják. A fal azonban úgy készül, mint a fecskefészek. Jókora koloncokat kevernek össze szalmával, pelyvával, ezeket egymás fölé rakják, majd lesimítjék és kész a házfal. A tetőt nyilván szalma, vagy nád borította. Nem nagy házak voltak ezek, körülbelül 5 x 5 méter alapterületű.
Forrás:Régészeti Barangolások Magyarországon
/Trogmayer Ottó/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése