Hungarikum hétvége

A Hungarikum Hétvége egy kulturális és gasztronómiai fesztivál Magyarország nemzeti értékeinek bemutatására. A táncház módszertől a operettig, a 100 tagú cigányzenekartól a solymászatig, a halasi csipkétől a herendi és Zsolnay porcelánig, a csabai kolbásztól a hízott libáig, a pálinkától a tokaji aszúig, a szikvízen és a kalocsai paprikán keresztül a karcagi birkapörköltig: minden ami szemnek, szájnak, fülnek ingere, megtalálható lesz a Budai Várban július 24-27. között.






A színpadi programok mellett számos helyen kóstolhatunk borokat és hungarikum étkeket, megismerkedhetünk a solymászat rejtelmeivel és divatbemutatók keretében láthatjuk majd a matyó és a kalocsai népművészet remekeit is. 


„A rendezvény fő célja, hogy hozzájáruljon a magyar  öntudaterősödéséhez, értékalapú nemzettudatot segítsen kialakítani, megismertesse a hungarikumokat a magyarokkal és járuljon hozzá a büszkeség érzetének kialulásához, illetve segítse az országimázs erősödését a Magyarországra látogató turisták körében” 

 


"Amit tudsz, nagy érték,
az ősők hagyománya -
Bcsüld meg, erősődj meg benne,
mert ha többre akarsz menni,
csak erre építhetsz."

Kodály Zoltán

Augusztusi hétvége

2013. augusztus 3-4-én a Kecskeméti Repülőbázison kerül megrendezésre a X. Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató, ahol igazi csodák történnek majd a levegőben.



Strandok éjszakája



A látogatók augusztus 2-án országszerte több mint húsz helyszínen élvezhetik az egész éjszaka nyitva tartó fürdők különleges szolgáltatásait.

 

Lecsó, hal fesztivál

Szentesi Lecsófesztivál 2012. Különleges ízvilágokat felvonultató rendezvény.

2012. augusztus 31. (péntek) - 2012. szeptember 1. (szombat)

A lecsó az univerzum tükörképe. Hívhatják ratatouille-nak Provence-ban, gyuvecsnak Szerbiában - a magyar lecsónak, s leginkább a szentesi változatnak azonban nincs párja. Összecsapnak itt a különböző iskolák, ki dinszteli, ki pirítja a hagymát az elején, a paprika darabolási módjáról is megoszlanak a vélemények, kerülhet bele füstölt kolbász, lecsókolbász, virsli, hús, gomba, lehet csípős, van, aki elfőzi a levét vagy éppen bő lére ereszti, a végén kerülhet bele tojás vagy rizs..

2012. augusztus 31. (péntek) - 2012. szeptember 2. (vasárnap)

Halfesztivál Szeged 2012. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál Szegeden. Immáron 16. alkalommal kerül megrendezésre a Nemzetközi Tiszai Halfesztivál, mely hazánk egyik legnagyobb és legrangosabb gasztronómiai és kulturális rendezvényévé nőtte ki magát.

Halászléfőző verseny - Balaton, júliusi hétvége

    Balatonboglári halászléfőző verseny

A már több mint egy évtizedes hagyományt folytatva idén is szeretnénk ország-világ előtt megteremteni a lehetőségét annak, hogy Boglár, a környék, az ország más vidékeinek polgárai, akár külhoniak is bemutathassák, hányféle módon képesek a Balaton halaiból, főként a pontyból halászlevet, hallevet készíteni. Főtt már itt a balatoni mellett bajai tésztás-, dunai-, tiszai-, roma-, ecsenyi korhely halászlé, de még szentpétervári zöldséges és drávamenti horvát halleves is.

Alsóörs Balatonalmáditól Badacsonyig terül el Balaton északi részén az a szemgyönyörködtető, lelket emelő partszakasz, amit "Balatoni Riviérának" nevezünk.

Mediterrán klíma, fénygazdag tavaszi, nyári, őszi napok, szőlőt érlelő lankák, gyümölcsöskertek, partokra néző dombhátak, íme, ezek  a vidék  jellemzői. Pannon derű, történelmi hangulat lengi be a tájat.Fejlett mezőgazdaság, gazdag fürdőkultúra formálta mai képére a vidéket..

  

Alsóörs Község Önkormányzata 2012. július 21-re, szombatra halászléfőző versenyt hirdet

  

A halászlé a néprajzi szakirodalom szerint a „hosszúlére eresztett halpaprikás”- sal azonos, s még a 100 év ezelőtti szakácskönyvek is „halpaprikás halászosan” cím alatt ismertették. Vizek melletti vendégeskedések, halfőző mesterek, csárdák, vendégfogadók kedvenc fogása volt és maradt is mind a mai napig.
Természetesen más a vendéglői és más az otthon főzött halászlé. A szabadtűzön főzött az igazi. A jó és sokféle halon, a sajátos elkészítési módon, a megfelelő paprikán, hagymán és egyéb fűszereken kívül a valódi halászlének a megfelelő”kelléke” a szolgafa és a bogrács.
Kevesen tudják, hogy hazánkban a hódoltság utáni időkben is már a „törökbors” – ként emlegették a paprikát.
Mindennapos fűszerré válása, széleskörű elterjedése tette, hogy a halászlé a XVIII. század második felétől szegények és gazdagok egyformán kedvelt és keresett eledelévé vált.
Idehaza különböző tájegységek vitatják a maguk elkészítési módjának egyedül hiteles módját és elsőbbségét. Kié a pálma? Melyik volt az első?
Ma már nehéz eldönteni.
Az első hiteles recept:
A tekintélyes szakértő Herman Ottó ”étele” szerint sok kecsege, elég ponty és kevés harcsa kívánkozik bele. Tisza mellékén pontyból, csukából, angolnából és kecsegéből főzték. Paprika, hagyma és babérlevél volt az igazi ízesítője.
A szegedi levének olyan sínének kellett legyen, mint „a legdühödtebb bika vére”. A komáromit sok hal (ponty, harcsa, kecsege) paprika és hagyma fele – fele aránya jellemezte. A Balaton melléki, úgynevezett „ritkás” hal lébe sok hagymát, de paprikát csak módjával, és kecsege helyet csak apróhalat, főleg dévérkeszeget írtak elő a népi receptek.
A halászlé első hiteles leírását Tolnából, a XIX. század elejéről németnyelvű úti naplóból ismerjük. Az első fogás pontyból készült, melyet boros lében főztek az ott élők „halászlé” - nek nevezik ezt és a halrészek fűszerezéséhez a törökborsot, használták. „ A halszeletek kitűnően ízlettek nekem, de ilyen égő paprikaleveshez az én ínyemnek nem volt kellő fogékonysága” – idézi Solymos Ede tudós, néprajzos, tapasztalatait velünk is megosztó német utazót.
Alig valamivel később az ugyancsak a német Eissl gazdasági tanácsos 1808 – „halicli” - t evett a Keszthely környéki kis – balatoni halász szigeteken jártakkor. Egy 1822 – ben írott szerződés szerint a halászok „halászos levet” voltak tartóztak főzni, ha az uraság követelte.
Híre messzi terjedt:
Érdekes, hogy ezekből az évekből legtöbbet a balatoni halászléről tudunk. Számos reformkori szerző és leírás említi.
Így például:  „ A főzőmester a halakat, midőn már elfőttek, leszűré s külön raká, de benne hagyák a vízben azon jó ízt, mely a balatoni halászlét oly híressé teszi.”  - írta Vörösmarty Mihály.
Aki csak megkóstolta, elvitte hírét szerte az országba. Ismert lett a balatoni halászlé. Hogy mennyire, annak bizonyítására álljon itt Horváth József Elek (Szombathely 1784 – Kaposvár 1935.) tudós kaposvári gimnáziumi igazgató, és 1832 - ben irodalmi – természettudományos folyóiratban megjelent útinaplójából egy részlet:
…visszamenénk a szőlőhegybe egy szíves keszthelyi lakoshoz halászlére meghívatva. Ennek mi Vas vármegyében csak hírét hallánk, de azt a jóságot, melyet ez a szájjal éreztet nem is képzelheted; pedig mi együgyű annak készítése! Öszveszednek tudniillik mindenféle halat, s annál jobb, minél többnemű kevertetik össze, ezeket darabokra metélvén, bográcsba rakják, s megsózván egy egész paprikát és fél marok vöröshagymát közibe hintnek s ekképpen a bográcsba befojtván tulajdon gőzében, párolják.
Annak utána egy kis sárga rántást csinálnak, melyet vízzel kevert vörösborral, melybe ismét petreselmet és kakukkfüvet hánynak, felöntik és egyszer felforrni engedvén, kitálalják. Valamint igen egyszerű ennek készítése, úgy íze fenséges.”
Horváth József Elek receptszerű és megfőzéshez is pontosnak mondható szövege az első hiteles, nem hivatásostól származó balatoni halászlé leírásunk. (Ebben az időben még a legismertebb és legjobb szakácskönyvek is alig, és különféle neveken ismertették a halászlét. Pl. az 1830 - as Magyar Nemzeti Szakácskönyv – mely akkor már a negyedik kiadás volt! – „halászhal vagy kevert halételek” néven említi.
Arról nevezetes, hogy készítéshez írója sárgás rántást, zöld petrezselymet, kakukkfüvet és citromlevet javall. Talán a balatoni és éppen a Keszthely környéki halászlékészítést használta forrásul? ...)
Ha a kéz melegét állja:
Az 1850 – es évektől kezdve a szakácskönyvek a halászlékészítést a mai összetételben és fűszerezéssel kezdik ajánlani.
(Pl. 1855 - ből a tiszai, 1863 - ból a rév - komáromi leírását olvashatjuk különböző forrásokból.)
Száz évnél alig több, hogy a jeles szakácsok, a szakácskönyvek összeállítói, majd írók és politikusok művei a velük kapcsolatos történetek előbb nemzeti, majd nemzetközi hírűvé kezdték tenni a halászlét.
Közötte is talán a legismertebbé a szegedi halászlét, annak mestereit, illatát, készítését, áhítatos és ínyes fogyatóit. (Mikszáth, Gárdonyi, Tömörkény, Móra és még sokan mások.)
Kevéssé ismert például Móra Ferenc által több helyen is megírt a halászlé főzésénél nélkülözhetetlen „kézzel való ellenőrzés” tudománya.
Az igazi halfőző mesterek szerint, ha a kéz a bogrács melegét állja, akkor az igazi, ízletes és kellőképpen megfőtt a halászlé!
A halászlé készítésének, összetételének, fűszerezésének, tálalásának ezerféle változata ismert és ajánlott.
A mai halászlé ismérveinek”szabályzatát” a legtalálóbban talán Erdei Ferenc összefoglalásából ismerjük:
Szerinte a Közép - Duna vidékén kellően tartalmas lé a kedvelt – nélkülözhetetlen hozzá a metélttészta. A Duna alsó szakasza mellett a savanyított (ciberével, babérral) lével készítettet kedvelik.
A Balaton mellékén a sűrű, de a leveses, kevésbé, kevésbé fűszeres az igazi, míg a tiszainál nem annyira a lé, mint inkább a hal szilárdsága, íze a fő követelmény.
És befejezésül egy gondolat: ma is szebben hangzik az általánosan használt „halászlé” kifejezés helyett a reformkori „halászos lé” forma.

Írta: Dr. Draveczky Balázs
A halászlé története
otthondoktor.hu

  A bajai halászlé készítéséhez végy egy nagy kanál jókedvet, egy csipet humort és nagy adag lelket. Ha ezek a hozzávalók megvannak, nekiláthatsz a főzésnek!

A mennyei halászléhez 5 fő részére szükséged lesz:

• 3 kg halra, melynek – nézd meg jól - ¾-e ponty legyen
• a halhoz kilónként egy szép, nagy fej vöröshagymára
• egy púpozott evőkanál édes-nemes őrölt piros paprikára
• sóra
• 4-5 db erős cseresznyepaprikára vagy Erős Pistára
• gyufatésztára

Először a hallal törődj. Ha sikerült megtisztítani, tedd félre a halikrát és a tejet, de nehogy megsózd! A halat viszont irdald be, szeleteld fel, és sózd meg ízlésed szerint. Eztán tedd félre egy órát pihenni. A vöröshagyma következik: tisztítsd meg és - könnyek közepette – vágd apró kockákra. Ha ezzel sikeresen előkészültél, és a hal még áll, ideje, hogy pihenj egyet!

Az óra leteltével előveheted a bográcsot. Tedd bele először a halszeleteket, a hagymát, majd öntsd fel vízzel. A víz mennyisége a haltól függ, kilónként 1,1 – 1,2 liter vizet önts rá. A bogrács alá ekkor már begyújthatsz, minél nagyobb tüzet rakj, hadd rotyogjon az illatos hallé! Azért időnként nézz rá, és ha azt látod, hogy elforrta a habját, szórd bele a paprikát. Ekkor már összetéveszthetetlen halászlé illat fog terjengeni a környéken, számíthatsz néhány sűrűn nyeldeső, arra tévedő látogatóra.

Ha már 15-20 perce főzöd a levet, itt az ideje, hogy beletedd a belsőségeket és a csípős cseresznyepaprikát. Ettől lesz igazán pikáns a hallé íze! Lassan megkóstolhatod, s ha úgy érzed még nem tökéletes, ízesítsd bátran. Közben ne felejtsd el a tésztát sem kifőzni egy külön fazékban.

A forrástól számított fél óra elteltével már kész is a műved! A halat külön tálald, a levet lehet a tésztával vagy attól külön is. Bízhatsz a sikerben, a csodás, gőzölgő lének, a mindent átjáró illatnak, a lágy paprikás íznek senki sem fog tudni ellenállni!

/Forrás: Baja  Portal,
 Bajai  Halászlé  Receptje/