Hungarikum lehet a kürtöskalács

Január 29-én tárgyal a Hungarikum Bizottság a kürtőskalács Hungarikum Gyűjteménybe kerüléséről. A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület évek óta indítványozza, hogy a védett hazai értékek közé sorolják a székelyföldről származó édességet – ezt nehezíti azonban, hogy sokféle recept alapján készül, és ízesítésében, sőt még hosszában sincs egységes koncepció. Mai formájának kialakításához egy szegedi szakácsasszonynak is köze volt.



“A kürtőskalács egy székelyföldi különlegesség, amelyet világszerte megkedveltek: napjainkban már nemcsak a magyar nyelvterületen ismert, hanem Európa egyik gasztronómiai jelképeként tartják számon. A kürtőskalács székely-magyar nemzeti érték, egy igazi hungarikum, ezen belül: siculicum” – olvasható a Kürtőskalács – a világ minden táján ismert székely-magyar sütemény című kiadvány nyitófejezetében. A mű a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület szellemi termékeként mutatkozott be a napokban, melyet 15 nyelven – köztük oroszul, héberül és kínaiul is – kívánnak terjeszteni világszerte. A magyarlakta településeken kívül sem ismeretlen ugyanis a forgatott dorongon sütött édes sütemény, bár mindenhol egy kicsit máshogy készítik és nevezik azt. De hogyan került magyar nyelvterületre a több évszázados édesség, miért tűnt onnan el és hogyhogy az utóbbi évtizedekben éli ismét reneszánszát? No és mi köze van a mai ízesítéséhez egy szegedi sütőasszonynak?

A svédeknek rácsos, a litvánoknak dudoros

Ahogy már írtuk, a kürtőskalács nagy rokoni körrel bír szerte Európában, bár a dorongsütemények kinézetükben is jelentősen különböznek egymástól. A lengyel-litván sękacz nevéhez híven (annyit tesz: bogos) egy dudoros szárazsütemény, a svéd spettekaka rács formájú és burgonyaliszt az alapja, míg a Németországban ismert baumkuchent több, nemritkán 20-25 rétegben tekerik fel. Ez utóbbi egyébként egy német történet szerint magyar eredettel bír, receptjét egy kéményseprő vitte ki hazánkból.

A kürtőskalács elődje a 15. század derekára nyúlik vissza, hazánkban az első írásos emléke 1679-re tehető, Erdély Kolozs vármegyéjének egyik falvába. Valószínűleg a szászok vagy osztrákok közvetítésével juthatott el ennek a süteménynek a korai formája hozzánk, míg azonban nyugati szomszédainknál a lapos tésztából készült sütemény honosult meg, addig a székelyek körében a csavarvonal-formájú volt a népszerűbb. Legrégibb fennmaradt receptnek az erdélyi Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária 1784-es keltezésű szakácskönyvében szereplőt tartják, de a 18 század végére dorongos fánk néven már Magyarország egész területén jól ismerték.

A szegedi Rézi néni hintette be cukorral először

Mai formáját egy szegedi szakácsasszonynak köszönhetjük, először Dolecskó Terézia „Rézi néni” 1876-os szegedi szakácskönyvének receptje szerint hintették be cukorral a tésztát, hogy az karamellizált réteget alkosson rajta. Rézi néni gyűjteményével egyébként jelentősen hozzájárult a népi ételek elterjesztésében és polgári rangra emelésében, valamint országszerte népszerűsítette a fűszerpaprikával készült ételeket is.



 
forrás: szegedMa
Illés Attila

A szerencsi csokoládé

Szerencs városáról az első hiteles írásos feljegyzés egy XIII. századbeli okiratból való, de a város történetének legfontosabb dátuma,  Rákóczi Zsigmond korához köthető. 1605-ben  birtokán, Szerencsen tartották azt az országgyűlést, amely Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta. A XIX. század végi ipartelepítés új lendületet adott a településnek. 1889-ben nyolc hónap alatt Szerencsen épült fel,  Európa akkori legnagyobb cukorgyára és finomítója. 1923-ban  megépült a Csokoládégyár, melynek termékei  világszerte ismertté tették Szerencs nevét. A tízezer lakosú település Magyarország cukor- és édesiparának egyik fellegvára lett.



Hungarikum lehet a szerencsi csoki!   A szerencsi csoki tradíciója, gyártásánál az odafigyelés, a magas szakmai tudás mind alkalmassá teszi hungarikumnak.

"Szerencsi Bonbon Kft. 

Tokaji Aszúba áztatott mazsolával töltött étcsokoládés bonbon. Összetétel: étcsokoládé (kakaó min. 52 %), 3 puttonyos Tokaji Aszú, mazsola.

A bonbonokat a klasszikus Tokaji Aszús 0.25 l-es üveg palackokba csomagolják. A palack az alján képzett lyuk és az abba helyezett dugó segítségével könnyedén nyitható és visszazárható. A palackok nyakán egy pecsétet szimbolizáló üdvözlő kártyát helyeztek el. Az üveg tartalma 13 szem bonbon. Miért lehetne hungarikum ez a különleges desszert? Mert e csokoládét a fél ezer éves világhírnévnek örvendő hungarikummal, a Tokaji Aszúval és az abban áztatott mazsolával töltik meg. A Tokaji Aszú, amit egykor a királyi asztaloknál is csak olvadt aranyként emlegettek, varázslatos módon társítja az erőt és az édességet ebben a finomságban, nemes csokoládéba ágyazva. A bonbonokat exkluzív megjelenésű, kézzel készült keménypapír dobozokba, vagy érdekességként, alulról papír dugóval nyitható tokaji aszús üvegekbe csomagolják. A dobozokat könyvkötészeti technológiával ragasztják és benne a bonbonokhoz papír elválasztót tesznek.  Az Aszúszem-Tokaji Aszú Bonbon-t 2002-ben találta ki és tervezte meg Rékasy Bálint (Aszúszem Kft.)

A termék minden fázisa kézi, manufakturális háttérrel készül, még ha olyan nagy kapacitású üzemben is mint a Szerencsi Bonbon Kft-é.  "

Forrás: Szerencsi Bonbon KFT

Hungarikum - a pálinka

Védett hungarikumunk, egyik legősibb italunk a pálinka. Az alföldi gyümölcsökből előállított pálinka a világon a legzamatosabb. Kizárólag magyar földön termett alapanyagokból készül, cukor és adalékanyagok hozzáadása nélkül, még a gyümölcsvelőt is tartalmazza.

A híres magyar pálinkák neve magában foglalja a kiváló minőségű alapanyag és a származási hely nevét (pl. gönci kajszibarack pálinka, szatmári szilvapálinka, újfehértói meggypálinka). A pálinkatörvény értelmében színtiszta gyümölcsből van, vagyis nem tartalmazhat sűrítményt, aszalmányt és szárítmányt.

Szintén alapvető követelmény, hogy Magyarországon gyártják és palackozzák. Ha az ital a magas minőségi követelményektől akár csak egy tényező tekintetében eltér, már nem tekinthető pálinkának, az üveg címkéjére már nem írhatják rá ezt a megnevezést.

 

1. A jó magyar pálinka színtiszta. Illata, színe és ízvilága harmonikus. 

2. A hozzá való alapanyagok kiváló minőségűek, egészségesek és épek. A pálinkakészítés menete: cefrefőzés, érlelés, modern és kíméletes lepárlás, pihentetés. 

3. A pálinkakészítés alappillére a türelem.

4. A pálinkafogyasztást ünnepélyesség övezze. 

5. A különböző ételekhez más-más pálinkaféle illik. Például a szárnyasokhoz muskotályos törköly, a vadételekhez feketeribizli pálinka való.

6. A pálinka a fogyasztáskor ne legyen se hideg, se meleg. 16-18 Celsius-fokon ideális. Egyszerre 4 centiliternél ne kortyolj  belőle többet. Élvezd gyümölcsös ízét, és az érzést, ahogy tested és lelked felmelegszik tőle. Zamata a nyelv alatti ízlelőbimbókban teljesedik ki.

7. Tulipán formájú, hűtött pohárból inni a legkellemesebb.  

8. Úgy ellenőrizhetjük, hogy valódi pálinkát kaptál-e, ha zamatos gyümölcsillat csapja meg az orrodat, amikor beleszagolsz. 

9. A pálinka kismértékben orvosság, nagymértékben méreg. Ezt jegyezd meg jól!

Ma is előszeretettel isszák az emberek például esküvőkön, lagziban a „mennyegző pálinkát” Gyerekszületésnél a család régen fogott egy üveg pálinkát és eltette. Ezt az üveget 18 évvel később bontották fel, vagy a gyerek esküvőjén. Örömpálinkának hívták.

A keresztelő alkalmával sem maradhatott el az a tény, hogy megbontanak egy üveg pálinkát. Ilyenkor az anya egészségére koccintottak. A „Boldogasszony pálinka, vagy Boldogasszony pohara” is egyfajta áldomáspálinka volt. Legényavatáskor az avatópálinkát itták, halotti torok alkalmával pedig a siratópálinkát.

Hungarikum hétvége

A Hungarikum Hétvége egy kulturális és gasztronómiai fesztivál Magyarország nemzeti értékeinek bemutatására. A táncház módszertől a operettig, a 100 tagú cigányzenekartól a solymászatig, a halasi csipkétől a herendi és Zsolnay porcelánig, a csabai kolbásztól a hízott libáig, a pálinkától a tokaji aszúig, a szikvízen és a kalocsai paprikán keresztül a karcagi birkapörköltig: minden ami szemnek, szájnak, fülnek ingere, megtalálható lesz a Budai Várban július 24-27. között.






A színpadi programok mellett számos helyen kóstolhatunk borokat és hungarikum étkeket, megismerkedhetünk a solymászat rejtelmeivel és divatbemutatók keretében láthatjuk majd a matyó és a kalocsai népművészet remekeit is. 


„A rendezvény fő célja, hogy hozzájáruljon a magyar  öntudaterősödéséhez, értékalapú nemzettudatot segítsen kialakítani, megismertesse a hungarikumokat a magyarokkal és járuljon hozzá a büszkeség érzetének kialulásához, illetve segítse az országimázs erősödését a Magyarországra látogató turisták körében” 

 


"Amit tudsz, nagy érték,
az ősők hagyománya -
Bcsüld meg, erősődj meg benne,
mert ha többre akarsz menni,
csak erre építhetsz."

Kodály Zoltán

A porcelán - Hungarikum a Herendi porcelán

A porcelán a keramika legnemesebb és egyben legkeményebb anyaga, kínai találmány, kvarc, kaolin és földpát keverékből előállított fehér masszából készül. Törésfelülete: fehér, fénylő, kagylós. Erről kapta nevét is, hiszen a porcelán neve az olaszok által porcelánnak nevezett tengeri kagylótól származik. Cserepe teljesen tömör, nedvszívó képessége nincs.

A kínaiak az első valódi porcelánokat valószínűleg a Tang dinasztia idején (618-907 között) készítették és a Song dinasztia (960-1279) alatt kezdték el a királyi gyárakban való termelését az uralkodó családok számára. Az 1300-as évektől a termelés nagy része Csingtöcsen városában (az ország legnagyobb kaolin lelőhelyén) összpontosult, s a császári udvar számára dolgozott. A kínaiak készítették a világ legszebb porcelántárgyait évszázadokon keresztül, gyűjtők a Ming dinasztia (1368-1644), majd a Csing dinasztia (1644-1912) idején készült darabokat - kis és nagy vázák, kancsók, teáskannák, fületlen csészék, teatartó dobozok, ecsetmosó csészék - a művészet remekműveinek, sokszor felbecsülhetetlen értékű kincseknek tartják. Díszítésük növényi motívumokból, figurális képekből, jelenetekből állt, melyek máz alatti kobaltkék festéssel kerültek föl a felületre. Alkalmazták a máz feletti festés technikáját is, így igen változatos színvilág jött így létre, melyet később az európai gyűjtők a uralkodó színek alapján osztályoztak. Az Európába történő exportálás csak a Csing dinasztia idején vált jelentőssé.

Az 1100-as években a porcelánkészítés féltve őrzött titka átszivárgott Koreába, majd az 1500-as évekre Japánba is elérkezett. A porcelánkészítők ezekben az országokban is csodálatos tárgyakat hoztak létre. A leghíresebb japán porcelántípus - az egyszerű fehér alapon mintás - Kakiemon az 1600-as években készült először. Ezt követték a szintén jól ismert Imari és Arita porcelánok.

A Nagy Fal országának kultúrájáról a hírek a XIII. századtól kezdve érkeztek gyakrabban, olykor olyan nagyszerű beszámolók formájában, mint amilyen a világutazó velencei Marco Polo-é volt. A hírekkel együtt műkincsek is érkeztek, közöttük porcelánok, amelyek szépsége, sokfélesége talán a legjobb bizonyíték a régi Kína művészetének páratlan gazdagságára. Kereskedők az 1100-as évek elején szállítottak először kínai porcelánokat Európába, ahol ezek azonnal csodálat tárgyává váltak. Ám ritkaságuk és drágaságuk miatt csak az igazán kiváltságosak engedhették meg őket maguknak. Egészen a XVIII század elejéig a kínai edények jelentették "a" porcelánt, amelynek értékét uralkodói udvarokban aranyban mérték. Ahogy azonban az 1600-as évektől egyre gyakoribbá vált a keleti országokkal való kereskedelem, úgy vált a porcelán egyre népszerűbbé a nagyközönség köreiben is. A tea, kávé és csokoládés készletek mind szélesebb körben terjedtek el és egyre nagyobb kereslet mutatkozott a csészék és étkészletek iránt.

Az európai kézművesek igyekeztek lépést tartani a versennyel és megpróbálkoztak ők is a porcelánkészítéssel, de a kutatók hosszú évszázadokon át hiába igyekeztek megismerni előállításának titkát. Az első európai - még lágymasszájú - porcelán az olaszországi Firenzében készült 1575 körül. Az 1576 és 1620 között gyártott edényekből csak néhány darab maradt fenn, ezek az európai múzeumok féltve őrzött kincsei közé tartoznak.

Az igazi európai porcelán feltalálása Johann Friedrch Böttger (1682-1719) német alkimista keramikus és Ehrenfried Walter von Tschirnhausen matematikus-fizikus nevéhez fűződik. A keményporcelán összetevőit 1707-1708 körül fedezték fel, s ezen felfedezésük vezetett 1710-ben a meisseni porcelángyár megalapításához. Az európai keményporcelán nyersanyagát az előkészítés során finomra őrlik, gyúrják, képlékeny masszává alakítják, majd korongolják vagy formába öntik. A porcelán tárgyat a megformázás után először 800-900°C körüli hőmérsékleten kiégetik, majd ugyanezen nyersanyagból, de más arányban kevert mázoldatba mártják, ezt követően pedig kb. 1400°C-on újból kiégetik.

Az 1770-as évekre Európa-szerte (elsősorban Németországban, Angliában, Franciaországban és Olaszországban) kialakuló manufaktúrák már képesek voltak versenyezni a kínai porcelánnal.

Forrás: a porcelán története

Hungarikum a Herendi porcelán

      

A porcelánkészítés 1826-ban kezdődött kőedénygyártás formájában. A gyárat Stingl Vince alapította. 1839-ben Stingl pénzhiány következtében belebukott a vállalkozásába, így hitelezője, Fischer Mór keze alá került a manufaktúra. Fischer sikeresen továbbfejlesztette a gyárat, és bevezette a művészi porcelángyártást.
 /1880. II. 25-én halt meg./

A reformkor végére a porcelángyár már Veszprém megye gyárainak tízes listáját vezette.
A herendi porcelán mára világszerte ismert márka, és igazi hungarikum: a Magyar Örökség része.

  A herendi gyár kedvelt készítményei általában barokk és empire formaadásúak. A 19. században a gyár leggyakrabban előforduló prototípusai közé tartozott az ún. szász virágcsokor, kerti és mezei virágok különféle változataival, természethű színezéssel, ezt szorította ki a tulipános csokor. A gyár kiemelkedő alkotása volt az 1862-es londoni világkiállításon kitüntetett, nagyméretű "Vitam et Sanguinem"- jelenetes tál.

Hungarikum lett a karcagi birkapörkölt

A Hungarikumok Gyűjteményének részévé vált a karcagi birkapörkölt, amelyet a mai napig egyedülálló, még a nomád korban kialakult módon főznek. A karcagi birkapörkölt széles körű kedveltségére jellemző, hogy a Nagykunságban elképzelhetetlen nélküle keresztelő, lakodalom, névnap, vagy bármilyen közösségi összejövetel. A Nagykunságban a juhtartás mindig fontos része volt az állattartásnak. A karcagi módra főzött kunsági birkapörkölt a Nagykunság jellemzője.A kunsági birkapörkölt ízvilágában teljesen eltér az Alföld többi városában szokásos ételektől, de a Kunságon belül is a karcagi igen archaikus főzési technikát jelent. Karcag a a "Nagykunság fővárosa" E város lakói őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt.

Különleges nép a kun.

Magyarország etnikai térképén különös színfoltot jelentenek a kunok. Magyar is, és nem is. Vérbeli magyarok lettek az elmúlt századokban, kurucok, magyar szabadságharcosok oldalán harcoltak, miközben őrizték autonómiájukat.  A róluk szóló írások kiemelik a harcos természetet, a nomád életforma teremtette szilaj szellemet, aminek nyomát a kunságiak sajátos történeti tudatában még ma is fellelhetjük.  Kik voltak és honnan jöttek ezek, a történelmüket átverekedõ török mûveltségû néptöredékek, akiknek különféle elnevezésérõl, úgy mint koman, kuman, kun, szári, kipcsak bizánci és latin nyelvû források is megemlékeznek?  Ha megállunk a Radnai-hágó csodálatos vidékén, nem mehetünk úgy tovább, hogy meg ne emlékezzünk arra, hogy Kötöny kun vezér körülbelül 770 éve itt vezette be népét - a mintegy negyvenezer családot - a Kárpát-medencébe.

1239-ben Kötöny kán, a kunok fejedelme, menedéket és bebocsáttatást kért a magyar IV Béla királytól, ugyanis a kétszáz évig virágzó Kun Birodalomnak, Cumania-nak, a terjeszkedõ mongol Birodalom véget vetett. A kunok a Radnai-hágónál várták IV. Béla király döntését, ami 1239-ben, húsvét másnapján történt meg. A második honalapítóként is tisztelt uralkodó Kötöny elé lovagolt, s a krónikák szerint királynak kijáró tisztelettel fogadta a kunok vezérét, és behívta õket az országba. 

A kunok teljes letelepítése, befogadása, életmódjuk megváltoztatása természetesen hosszú, és küzdelmekkel terhes idõszak volt. Véglegesen csak évszázadokkal késõbb fejezõdött be.  

Állíthatjuk azonban, hogy a kunok életének határpontja köthetõ a Radnai-hágóhoz, hiszen három alapvetõen fontos területen volt határpont a kunok számára: az új hazát illetõen, az életmód-váltás tekintetében és új vallásuk felvétele terén.

Új haza

IV.Béla király befogadta a kunokat, azon feltétellel, hogy megígérték rendelkezésre állnak a háborúk alatt. És ezt a megelõlegezett bizalmat a kunok a legdrágábbal hálálták meg: készek voltak életüket és vérüket áldozni királyukért, új hazájukért. 

A keleti taktikával harcoló kunok, melyek hadserege fõleg könnyûlovas íjászokból állt, erõs támaszai lettek a királynak, jelentõs erõt képviseltek a királyi hadseregben. Katonai feladataik miatt a kunok jelentõsége egyre nõtt. A kunok 150 éven át az Árpád-házi királyok fõ támaszai lettek. Az Árpád-házi királyok számára a kun közösség katonai szempontból volt nagyon fontos, hisz a magyar királynak nem volt megfelelõ számú, azonnal mozgósítható és hûséges hadserege. Így a kunok a székelyek mellett a legfontosabb olyan magyar népelemmé váltak magyar földön, akik nélkül ezentúl magyar király nem harcolt. Az Árpád-korban a Magyar Királyság hadseregének legnagyobb létszáma 40-50 ezer fõbõl állt, ebbõl 10 ezer kun katona volt.

Ha csak a kun eredetû szavainkat vesszük sorba, megfigyelhetjük, hogy úgy olvadtak be a magyar nyelvbe, ahogy a kunok a magyarságba. Ilyen kun eredetû szavaink, melyek szervesen beépültek a magyar nyelvbe: balta, bicska, buzogány, csákány, hurok, kalauz, kobak, komondor, köldök, köpönyeg, özön, tõzeg.

Új életmód

A kunok eredetileg nomád nagyállattartó életmódot folytattak, és törzsi-nemzetségi szervezetben, sátortáborokban éltek. A mai Kazahsztán, majd Ukrajna területén létrehozták a 11-12. századi Európa legerõsebb nomádállamát. A korabeli krónikák és tudósítások Kunországnak hívták ezt az államot. Ötvösmûvészetük és fémmegmunkálásuk igen fejlett lehetett. Idejük nagy részét pásztorkodással, állattartással töltötték. Bizonyos csoportjaik, ha letelepedtek valahova hosszabb idõre, a tárgyi és nyelvi emlékek szerint földmûveléssel is foglalkoztak. 

Törvényeiket maguk szabták, elszámolással csak közvetlenül a nádornak tartoztak. A XIX. századig tartott ez a különös jogállapot, melyhez fogható nem volt Európában. 

XV-XVI. századra a kunok megtelepülése befejezõdött. Mindez életmódváltást, asszimilációt, és átalakuló kultúrát jelentett számukra, azonban a zárt társadalmi berendezkedés következtében az egykori kun mûveltség számos eleme nemzedékrõl nemzedékre öröklõdött.

A kun nép úgy integrálódott a magyarságba, hogy bár nyelvét felcserélte, azonban identitását a mai napig megtartotta.

Forrás:  a kunok bejövetele 

Csodálatos hungarikum a halasi csipke

Nemzetközi kiállítások nagydíjait nyerte el, koronás fők kapták ajándékba. Ez a csodás csipke, a csipkecsoda: a világ egyetlen kézzel varrott csipkéje, a halasi csipke.

 

"A halasi csipkevarrás – bár ismertsége és elismertsége alapján a magyar iparművészet egyik gyöngyszeme – Kiskunhalashoz kötődik igazán, annak a büszkesége, több mint száz éves hagyománya (Kiskunhalas, a csipke városa).

A város minden lakója tudja, hogy semmihez sem hasonlítható kincse van lakhelyének, amelyet mindannyian óvnak és védenek, a hírét többféle módon terjesztik (családi, üzleti ajándékozás, a Csipkemúzeum és a csipkevarrás bemutatása a vendégeiknek).
A városvezetés mindig is nagy tiszteletben tartotta a csipkevarrókat: 2002-ben, a halasi csipke századik születésnapján, Pro Urbe-díjban részesítette őket.
Kiskunhalason – egyedül az országban – több mint 100 éves hagyománya van a halasi csipke varrásának.
1902-ben indította világhódító útjára a megálmodója, Dékáni Árpád ifjú rajztanár és Markovics Mária, a fehérneművarró-nő, akiknek a halasi csipke varrásának semmihez sem hasonlítható módszerét köszönhetik.
A halasi csipke elkészítése roppant aprólékos, időigényes, száz százalékos kézimunka, amely hófehér és leheletfinom cérnával, és a szinte láthatatlan tűvel történik.
Készítésének titkát csak a beavatottak, a halasi csipkevarrók ismerik .

Ahhoz, hogy valaki halasi csipkevarró legyen mindig is az elhívatottság, a türelem, a kitartás, valamint a csipkevarráshoz való a vonzódás volt a legfontosabb.
A halasi csipke hivatalos védjegye 1935 óta a három egymáson keresztbe fektetett hal, amely még a legkisebb (2–3 cm-es) csipkében is megtalálható.
A halasi csipkék mind a mai napig is az évszázados tervek alapján, az eredeti motívumok és öltésminták felhasználásával készülnek
A halasi csipkevarrás élő hagyománya 2010 óta szerepel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén!"

Anatole: Az illancsi asszony

A kiskunhalasi csipkemúzeum egyik művésznőjéről szól ez a könyv, gyermekként hogyan éli meg a csodálatos Illancs meghalásást, a szép természeti adottsággal rendelkező természet gyöngyszemét. Eltünik a viz erről a helyről az emberi kapzsiság végett, s igy Jánoshalmára költözik a család ahol a kislány elkezdi a csipke varrását.