Húsvét a nagyvilágban

Ahány ház, annyi szokás: ez a mondás bizony érvényes a húsvétra is. Hogyan ünnepelnek az emberek máshol?

Ausztráliában Nagypéntek az egyetlen nap, amikor semmit nem lehet az egész országban vásárolni. Ilyenkor a legtöbb család templomba megy, hogy megemlékezzenek Jézus haláláról és feltámadásáról. Az ausztrálok nem igazán tartják a “húsvéti nyuszi”-szokást, mivel a nyuszik Ausztráliában hatalmas gazdasági problémát jelentenek. Az erszényes nyúl, a Bilby – az őshonos ausztrál állat – vette át a házinyúl szerepét az ausztrál húsvét szimbolikájában, a csokinyuszik is ilyen formájúak.

Bulgáriában az ünnepi asztalon a sült hús mellett ott a helye a kalácsnak és a tojásnak is. Az első piros tojással a gyerekek arcát szokták bedörzsölni, hogy minél egészségesebbek legyenek és egy tojást a veteményesbe is tesznek, hogy megvédjék a termést a jégesőtől. A tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Egy tojást a templom falához csapva bontanak fel, majd ezt eszik meg először a böjt befejezése után.

Németországban Nagypénteken letakarják a kereszteket. A szombat estéig tartó szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjén a főszerepet a piros tojások és a bárány alakú torta kapja. A gyermekek húsvétkor a kertekben elrejtett húsvéti tojásokat és süteményeket keresik meg. Szoktak húsvéti máglyát rakni, amelyen a karácsonyfákat égetik el, így köszöntve a tavaszt.

Húsvét vasárnapon New York-ban és az Egyesült Államok más városaiban nagy húsvéti parádékat, felvonulásokat szerveznek. A felvonulást vezető személy húsvéti gyertyát vagy keresztet tart kezében. A húsvéti ételek között megtaláljuk az USA-ban is a sonkát, burgonyát, zöldségeket, és a tojást. A kerti tojásvadászat a gyerekek kedvence, az amerikai elnök is minden évben szervez tojásvadászatot a Fehér Ház kertjében.

Lengyelországban Nagyszombaton a családok kis kosarakban viszik a sonkát, a kolbászt, a kenyeret, a süteményt és a festett tojásokat a templomi szentelésre. A vasárnapi mise után a terített asztalnál fogyasztják el reggelire a kosárkák tartalmát. A hagyományos lengyel sütemények közül a „mazurek” és a „babka” kerül az asztalra. A vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora. Mielőtt nekilátnának az evésnek, mindenki jó szerencsét és boldogságot kíván a többieknek, és a húsvéti tojás egynegyedét odaadják egymásnak.

Az olaszok húsvéti süteményei, a történelmi hagyományoknak megfelelően, lisztből, tojásból, cukorból és olíva olajból készülnek. A tésztát galamb, baba, lovacska, nyúl és harang formára sütik. Belsejükbe igen gyakran ajándékot is tesznek. Hasonló meglepetésekkel töltik meg a nagy, díszes csokoládékat is.

A Vatikánban, a lateráni bazilikában a hagyományos lábmosással kezdődik Nagycsütörtökön a húsvét. Az utolsó vacsorára emlékezvén, az egyházfő jelképesen tizenkét papjának a lábát mossa meg. Előtte a Szent Péter dómban tartott istentiszteleten megáldják a szent olajat. Csütörtökön már némák maradnak Róma harangjai, miként a világ katolikus templomainak harangjai is „Rómába mennek”, és csak a feltámadás perceiben szólalnak meg újra. Nagypénteken kerül sor a hagyományos keresztútra a Colosseumnál: a pápa ezzel emlékezik, emlékezteti a világot Krisztus gyötrelmeire. Vasárnap tízezrek gyűlnek össze a római Szent Péter téren, hogy meghallgassák a pápa húsvéti üzenetét és részesüljenek az Urbi et Orbi (városnak, világnak) szóló áldásában.

Spanyolországban hangos jókedvvel feledtetik a Semana Santa, a nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt. Aragóniában viszont a világon egyedülálló szokás dívik: a nagypénteki dobolás. A Semana Santa Madridban különösen látványos: az óváros szűk utcáiban kanyargó körmenetben vezeklők százai magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítenek bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó keresztútjára. /evangelikus.hu/

Belgium egyik városában, Kruishoutemben Húsvétkor minden a tojás körül forog. A város híres arról, hogy a helyi tojáskereskedőknek még a Napkirály ajándékozott jogot a városi vásár megtartására. A kruishoutemiek ezért minden évben Húsvét szombatján megnyitják a híres tojásvásárt.

Ugyanezen a napon megválasztják a Tojásherceget, majd a következő nap választanak neki Tojáshercegnőt is. Húsvét hétfőn pedig úgynevezett „tojásfogó” játékot játszanak, ami abból áll, hogy a templom tornyából leeresztett, apró ejtőernyőkkel ellátott tojásokat kell eltalálni.

A finnek a nagyhetet csendeshétnek nevezik, aminek megünneplése is csendesebb náluk. A hét onnan kapta a finn nevét, mert különösen Nagypéntektől kezdve az emberek nem érintkeznek, nem beszélgetnek egymással. A társasági élet és a vidámság beszüntetése miatt kapta nevét a Húsvétot megelőző időszak.

Emellett Finnországban a hagyománytisztelő emberek máig nem gyújtanak tüzet Húsvétkor és szigorúan betartják a böjt előírásait is: Nagypénteken egész napos böjtöt tartanak, vagyis naplemente után esznek először.

Finnországban szokás, hogy a gyerekek tojásgyűjtő körútra indulnak Húsvétkor. Ilyenkor szomszédoktól, ismerősöktől kérnek tojásokat versekért és énekekért cserében.

Széder este

A széder szó rendet jelent. Nevezik még ezt az estét az őrködés, a megőrzés éjszakájának is (lél simurim).
"Őrködés éjszakája volt ez az Örökkévalónak, hogy kivezesse őket Egyiptom országából, ez az éjszaka az, mely az Örökkévalónak van szentelve, melyet meg kell őrizni Izrael összes gyermekeinek, nemzedékein át." ( 2Móz. 12, 42)

Az este levezetése a hágádából történik, mely külön erre az alkalomra megszerkesztett könyv, s lényegében ebben van az est forgatókönyve: mit, mikor, hogyan, miért kell csinálni. Ez alapján történik a hagyomány továbbadása, elbeszélése is: hogyan hozta ki népét az Örökkévaló a szolgaság földjéről.

 Az ünnepi asztalon a következők találhatók: 

-széder tál
-bor (a hálaadás jeleként)
-egy nagy és díszes serleg (Elijáhu/Illés serlege)
-egy tálka sós víz (a könnyek szimbóluma)
-három darab macesz(pászka)
-ünnepi gyertyák

A széder tálon a következők vannak:
-balra felül egy főtt tojás(bécá), mely jelképezi a Szentélyben bemutatott ünnepi áldoztot, ugyanakkor a gyász jele is, mivel már nem áll a Szentély...
A tojás emlékeztet még a mulandóságra, de az új kezdetre, az újjászületésre is.

-jobra felül egy darab sült hús(zroá), mely a Szentélyben bemutatott bárányáldozat jelképe. Jelképezi még a kinyújtott kart is, mert: "...kivezetett Isten minket onnét kinyújtott kézzel és hatalmas karral..." (5Móz.26,8 )

-középen található a keserűfű(máror), mely általában torma

-ez alatt van a harószet, az alma, dió, bor fahéj keveréke, mely emlékeztet a vályogvetésre, a "malterre", mellyel őseink a szolgaság ideje alatt dolgoztak

-balra, a keserűfű alatt valamilyen zöldség(kárpász) van, mely lehet zeller, retek, főtt burgonya. Ez emlékeztet a tavaszra, az örök megújulásra.

-legalul ismét a kesrűfű van(máror), mely az egyiptomi élet keserűségére emlékeztet.

Az est folyamán 4 pohár bort isznak, emlékezve arra, hogy az Örökkévaló megszabadított, megmentett, megváltott, népévé fogadott.

Vallások - ünnepek

Megkezdődött a hanuka. 

 A hanuka szó jelentése: megszentelés, megtisztítás. Az egyik legnagyobb, nyolc napig tartó zsidó ünnep .
 

A Hanuka története

Időszámításunk előtt 167-ben Izrael görög uralom alatt volt és a görög helyhatóságok sok zsidó szokást eltiltottak. A jeruzsálemi nagytemplomot kiközösítették és a görög isteneknek állítottak fel szentélyeket benne. Rövidesen egy forradalom tört ki, aminek a vezetője Mattatiás volt. Neki öt fia is volt és az egyik fia, Judás, a Makkabeus, vette át a hadak vezetését. Ezután a követőit is makkabeusoknak hívták, ami kalapácsosokat jelent. Judás nagyon ügyes vezér volt és egy sor kemény csata után, amit a görög király erős csapatai ellen kellett vívjanak, sikerűlt visszafoglalniuk a Moria hegyén álló jeruzsálemi Szent Templomot.

I.e. 165-ben, kiszlev hónap 25-ik napján foglalták vissza a csapatok a Templomot a görögöktől, és azonnal fel szerették volna szentelni. Az egyik legfontosabb tartozék az örökmécses volt, de csak egyetlen napra való olajat találtak hozzá egy sarokban. Azonnal kiadták a kérelmet, hogy hozassanak frissen préselt olajat, de a friss olaj csak nyolc nap múlva érkezett meg. Ennek ellenére az újonnan felszentelt örökmécses végig égett a nyolc napon át, hiába volt csak egy napra való olaj benne!





Hogyan ünneplik a Hanukát?

Úgy emlékeznek meg a csodáról, hogy egy speciális hanukai gyertyatartóban, a menorában gyertyát gyújtanak nyolc napon át minden este. A menorának kilenc ága van, nyolc napnak megfelelő nyolc tartó, és egy kilencedik, amibe a sámás, vagyis a szolga ül: ez az a gyertya, amivel a többit gyújtják meg. Vagyis első nap a sámással csak egyet, második nap kettőt gyújtanak meg, utolsó este pedig mind a nyolc (a sámással együtt kilenc) fog égni.

A családok összegyűlnek ilyenkor, hogy naplementekor meggyújtsák a gyertyákat és így "ujjáavassák" magukat a hitükben, valamint, hogy közösen elfogyasszanak egy finom, tradicionális vacsorát. Áldások és imák hangzanak el, ahogy a gyertyák meggyúlnak.

Az étkezéskor olajban sűlt dolgokat illik tálalni, ami szintén a csodára emlékezteti az ünneplőket. A leggyakoribb hagyományos étek a látke, azaz burgonyaérmék. De a fánk is szivesen látott vendég.

Nyolc napon keresztűl tart az ünneplés, vendégeskedéssel, énekléssel, olvasmányokkal és ajándékokkal. A gyerekek ilyenkor egy speciálisan erre az ünnepre jellemző társasjátékot játszanak egy pörgettyűvel, amit dreidelnek hívnak. Négy, lapos oldala van, minden oldalon egy héber betüvel, amelyek a következő mondás első betűi: Nagy Csoda Történt Itt.

 .

Vallások

Beköszöntött a zsidó újév, az ünnepen az ember teremtésének 5774-ik évfordulójára emlékeznek-

A zsidó naptár szerint négy újév van, ezek közül a legjelentősebb a zsinagógai újesztendő. A Rós Hasáná kifejezés szó szerint azt jelenti: az év feje. 
A zsinagógában áldást mondanak, majd megfújják a sófárt (ez eredetileg kosszarv, amely az Ábrahám által feláldozni kívánt fia helyett kapott kosra emlékeztet).
A Rós Hasánát megelőző hónap már a megtérés jegyében telik, szokás ilyenkor jókívánságokat küldeni és az év közben tett fogadalmakat feloldani. A nap előestéjén fehér ruhába öltöznek, a zsinagógában is a fehér szín az uralkodó. A zsidó újévi asztalon datolya, gránátalma, tök, csicseriborsó és póréhagyma található, mert ezek a termékeny és gyorsan fejlődő növények a kabbala szerint a szerencse jelképei. Nem hiányozhat a hal sem fejével együtt, továbbá a mézes alma, amely kellemes és vidám évet hozhat, s a máskor sós és hosszúkás kalács (barhesz) is kerek és édes.

Új évi jókívánság..
Ősi idők óta ros hasaná estéjén a zsinagógából kilépve így köszöntik egymást  : lesaná tová tikatévu, — jó esztendőre legyetek beírva.
  Egy talmudi gondolat szerint ugyanis, s ez az újévi imában is visszhangra talált, a Mindenható előtt megnyílik egy nagy könyv, s abba minden ember sorsát beírják: ki életre, ki halálra, ki örömre, ki bánatra ítéltetik. Sőt, sokan úgy vélik, három ilyen könyv létezik. Egyikbe a tökéletes igazakat életre jegyzik, a másikba a gonoszokat halálra. A legtöbben viszont az átlagos emberek könyvébe kerülnek: a megtérés tíz napja alatt (jom kippurig, az engesztelés napjáig) még bizonyíthatják jó szándékukat. Sőt, hosaná rabbáig (a sátrak ünnepének 7. napjáig) “fellebbezésnek” van helye... 
/Forrás:  Raj Tamás Újévi népszokásaink/

A zsidók az újév, ros hasána két napos ünnepén olyan ételeket fogyasztanak, amelyektől bőséget remélnek. Elsősorban az édes ízek dominálnak. Az ünnepi kalácsot, a barheszt édesen, mazsolával készítik, kerek alakúra sütik, mert ez emlékeztet az élet forgandóságára, és mákkal hintik be, hogy gazdagodjanak. A keleti zsidóság körében szokásos a sokmagvú gránátalma fogyasztása, az askenázi (közép- és kelet-európai) zsidók pedig édes sárgarépát főznek, mindkettő a termékenységgel, a szaporodással, a gyarapodással függ össze.Étrendjükben szerepel még a hal is. Az utolsó fogásként almakompótot, almás pitét, vagy a mézbe mártogatott almaszeleteket fogyasztanak, hogy megédesítsék az új esztendőt.

 

Véget ért ramadan, a böjti hónap

A ramadán csillagászati és naptári érdekességei

Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok vallási szokásai közül talán leginkább a böjti hónapot ismerjük,.  . A Hidzsra naptár 9. hónapja a ramadán, vagyis a böjti hónap. De mit is érdemes erről tudnunk?    Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok számára a Hidzsra naptár 9. hónapja a ramadán, vagyis a böjti hónap. A naptár elkészítése mindig a csillagászok feladata volt, az ma is, ismerkedjünk meg most ennek érdekességeivel.    A Hidzsra-naptár (tévesen hívják egyesek „Mohamedán” naptárnak!), a Hold Föld körüli keringését használja fel az idő mérésére. Ez rövidebb a mi általunk használt napévnél, vagyis, attól az időtartamtól, amennyi idő alatt a Föld megkerüli csillagunkat, a Napot. Ezért van az, hogy egy Hidzsra év kb. 10–11 nappal rövidebb a napévnél. Ebből adódik egy furcsa helyzet: ha egy muszlimtól megkérdezzük, hogy hány éves, tisztázni kell, hogy melyik naptár szerint adja meg a választ, mert 33 napév 34 Hidzsra év! (Például: a 2005. év Hidzsra évben = 1426. év)    De mi is a ramadán?  Az iszlám vallás, öt alapvető törvényt ír elő, melyek közül az egyik, a nagy megpróbáltatást jelentő szabály a ramadán hónapi böjtölés megtartása. A Hidzsra naptárban a hónap elején az újhold utáni naptól, a következő újholdig tart egy holdhónap. A ramadán a Hidzsra-naptár 9. hónapja, és ebben a hónapban napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni, és szexuális életet élni az igazhívő muszlimnak. Ezt a hónapot azért ünneplik meg, mert a hagyomány szerint ekkor érkezett Allahtól – Gábriel arkangyal segítségével Mohamedhez – az iszlám szent könyve, a Korán. A ramadán havi böjt alól mentesül az, aki utazik, beteg vagy az egészségét veszélyeztetné a szigorú megpróbáltatás.    Amennyiben bizonyos ok miatt a böjt nem tartható meg, az elvesztett napokat pótolni kell, tehát a hónap elmúltával, annyival több napig kell böjtölni, ahány napot elvesztett a hívő. A böjt megváltható szegény emberek étkeztetésével. A böjtnek két lényeges célja van: az egyik cél, hogy a vallásgyakorló bizonyítsa Allah előtt, hogy a lelke erősebb a test vágyánál és felül tud kerekedni a test földi megpróbáltatásain, tehát például le tudja győzni az éhségérzetét, amíg a Nap le nem nyugszik. A másik célja, hogy a böjt alatt egy teljes hónapig a jómódban élők is átérezzék az éhezés gyötrelmeit és így a szegény emberek problémáit!    A ramadán végén úgymond „lelövik” a böjtöt, ez akkor következik be, amikor vége van a holdhónapnak, majd a  fiatal, egészen piciny keskeny holdsarló megpillanthatóvá válik. Ramadán hónap után shavvál hónap következik, mely első 3 napján tartják a böjt megtörésének ünnepét (kis bajrám). A böjt rendkívüli megpróbáltatás akkor, amikor a ramadán a nyári hónapokra esik, hiszen ilyenkor nagyon meleg van, valamint a napkelte és a napnyugta közötti időtartam hosszabb Mit esznek a muszlimok böjt idején? ! Böjt idején reggel és este is bőségesen étkeznek, de ne higgyük, hogy ilyenkor az egész napi ételt egyszerre veszik magukhoz. Reggelire (suhur) friss lángost, kenyeret, tejtermékeket, sajtot, datolyát, olajbogyót fogyasztanak, de gyakoriak a babos, lencsés fogások is. A nőknek nagyon nehéz a délutánt éhesen a konyhában tölteni, és elkészíteni a finom vacsorát. A böjt végét, a vacsorát (futuur vagy iftár) egy nagy pohár vízzel várják. Egyes helyeken az első dolog a datolya fogyasztás, majd következhet tejeskávé, főtt tojás, sok helyen lencse- vagy csicserilevest fogyasztanak (Marokkóban például harirát), majd húsokat, salátákat, kenyeret, gyümölcsöket és süteményeket. Az iszlám gasztronómiában fontosak a sütemények, és ramadán éjszakáin is több fogy belőlük. Grízzel, mézzel, mandulával, szezámmal készülnek. Fűszerek Egyiptomból A filtri: a ramadán vége, a étek ünnepe A ramadán vége óriási, háromnapos fieszta, melyet találóan az étek ünnepének neveznek. A családok, barátok esznek, ünnepelnek, szórakoznak, meglátogatják szeretteiket a temetőben. Tűzijátékok és utcai ünnepségek zajlanak