Kristályok - gyógyító kövek

Az emberiség mindig hatalmas szerepet tulajdonít a köveknek, kristályoknak.

A kristályok a Föld évmilliókon át tartó fejlődésének tanúi, magukon viselik azoknak a hatalmas erőknek a kitörölhetetlen emlékeit, amelyek alakították. Mélyen a Föld belsejében alakulnak ki, azokból az elemekből és ásványi anyagokból, amelyek körülvesznek minket, vagy az emberi szervezet nélkülözhetetlen forrását képezik. Az ősi civilizációk szinte mindegyike alkalmazta az ásványok gyógyerejét az orvoslásban, és a középkor híres orvosai után is maradtak fenn írásos emlékek a drágakövek alkalmazásáról.

A kristályokat alkotó különböző ásványi elemek megtalálhatók bennünk is, rezgésük szinkronban áll a miénkkel, ezért kiválóan alkalmasak arra, hogy visszaállítsuk szervezetünk és pszichés állapotunk diszharmóniáit. A nem megfelelően működő szerveink, mentális és érzelmi zavaraink, az energetikai rendszerünk (meridiánok, csakrák) szintjén érkező energiadózis és bioinformációs töltés révén korrigálódnak. Minden kristálytípusnak egy rá jellemző energiatöltése van, amely adott testi és pszichés részünkkel kapcsolódik össze.

Gránát – vitalitás 
A gránátot leginkább vörös színében ismerjük, pedig valójában különböző színekben köztük  piros, narancs, sárga, zöld, kék, lila, barna, fekete, rózsaszín és színtelen ásványként fordul elő. Különböző típusú gránátok léteznek: pirop, almandin, spessartin, grosszulár (hesszonit és tsavorit  változatok), uvarovit és andradit.    Keménységük 6,5-7,5 közt változik. A gránát szó a latin granatum szóból ered, ami gránátalmát jelent, utalva a kő színének hasonlatosságára a gránátalma színére és magjainak formájára.  A görög mitológiában a gránátalma az örökkévalóság szimbóluma volt és Hádész  Perszefoné elrablásnak legendájában említik meg.

A gránátkristály használatával természetes módon növelhető a teljesítőképesség, az életerő. Nagyobb energiát, összeszedettséget ad a sikeres megvalósításokat igénylő élethelyzetekhez, tevékenységekhez. Kimerültség ellen és az immunrendszer erősítésére is alkalmazható.

A gránát a buddhizmus szent köve, Indiában a kundalini-tűzzel, az ősi átalakulás tüzével hasonlítják össze. A középkorban talizmánként az utasoknak meg a keresztes hadjáratra induló lovagoknak adták, mert úgy hitték, sebezhetetlenné válnak tőle.
Használata: viseld a csuklód körül karkötőként, hogy érje az ütőeret.

Ametiszt – ellazulás, nyugalom

Az ametisztkristály természetes nyugtató. Hatékony segítség stresszes, feszültséggel teli időszakokban, amikor nehezen megy a lazítás és a megfelelő kikapcsolódás. Energiája hatékonyan nyilvánul meg a huzamosabb ideje fennálló lelki, érzelmi nyomásnál, illetve az alvászavarok esetében is.

Az ametisztet már az ókori görögök is nagy becsben tartották, amulettként hordták, mert azt hitték róla, hogy hordozóját megvédi a részegségtől (az amethüsztosz görög szó, jelentése: nem részegítő). A régészek több ezer éves azték sírokban is találtak ametisztköveket.

Használata: marokkőként hasznos nyugtató. Fogd a kezedben pár percig, és vedd át a rezgését. Alvásproblémák esetén tegyél egy-két ametisztkristályt az ágyad köré.

Borostyán – életöröm

A borostyán az őskori fák fosszilis maradványa, gyantakövülete. Segít az érzések kifejezésében és megélésében. Akkor szükséges, amikor adott emberek vagy élethelyzetek

elfogadása, illetve kezelése túl nagy lelki nyomást jelent. Oldja a stresszt, az érzelmi blokkokat, a depresszív hangulatot nyugtatja, és kiegyensúlyozza a kedélyállapotot.

Sok monda és rege kapcsolódik az ásványhoz, Homérosz az Odüsszeiában is megemlíti. Az ókorban a borostyánnak magas ára volt, mert hittek viseletének gyógyító erejében.

Használata: viseld huzamosabb ideig karkötőként vagy medálként.

Akvamarin – önbizalom
Az akvamarin erősíti a magabiztosságot, csökkenti a depresszív hangulatokat, és segít abban, hogy felelősséget vállalj önmagadért. Energetikája szétzúzza a káros, önromboló programokat, melyek aláássák az önbizalmat.

A görög hagyományok szerint ez a csodaszép, kékes kő a sellők kincsesládikájából származik. Az akvamarin „figyelmeztető” kristály a veszélyek ellen. Az utazások és a mindennapok védőköve, a hajósok az ókorban talizmánként viselték.

Használata: viseld ékszerként, vagy tarts egyet magadnál a zsebedben.

Holdkő – nőiség
Holdkő, a sejtelmes holdfény kőbe zárva. Segít a különböző női szerepeket (párkapcsolat,

anyaság, nagyszülőség) a legteljesebben megélni. Oldja a lelki feszültséget, a gátlásokat, erőt ad az érzések, a vágyak felvállalásához és természetes kifejezéséhez. A holdkő több életörömöt hoz, és erősíti a női kisugárzást.

A görögöknél és a rómaiaknál a termékenység szimbólumaként tisztelték, amely a Hold tulajdonságait itt a Földön felerősíti.
Használata: viseld gyűrűként vagy nyakékként.

Jáde – bölcsesség
A zöld színű jádekő segít zaklatott, felkavart lelkiállapot esetén is nyugalmi állapotba kerülni, és a figyelmet kellőképpen összpontosítani. Hatékony eszköze az emberekkel való intuitív és lelki beállítottságú kommunikációnak, segíti a ráhangolódást és az együttműködést. Hatékonyan oldja a stresszt, csökkenti a feszültséget, összehangolja a jobb és a bal agyfélteke működését.
A jádekő az ókori Kínában a lelki béke és a hosszú élet szimbóluma volt. A maják a szerelem köveként tisztelték, az indiánok körében pedig az aranynál is többre becsülték.

Használata: meditáláshoz válassz gömb alakú jádekövet.

Citrin – optimizmus

Ez a napsárga kő fokozza az életörömöt, melegséggel árasztja el a lelket. A citrin bátorrá, nyitottá, elszánttá, temperamentumossá tesz, mégsem meggondolatlanná, hanem meggondolttá. A citrinen keresztül megtanuljuk a kívánságainkat és az elképzeléseinket keresztülvinni.

A római legionáriusok a mellkasukon viselték ezt a követ, hogy védve legyenek a haragos pillantásoktól és irigy intrikáktól. A citrint a középkorig a Nap köveként tisztelték.

Használata: viselj egy medált a szívcsakra felett.

Rózsakvarc – intimitás
- Kapcsolaterősítő, szerelemhozó kő.

A görögök és a rómaiak azt hitték, hogy Ámor és Erósz, a szerelem istenei küldték a rózsakvarcot a Földre, hogy a szerelem és a kibékülés őserejét az embereknek ajándékozzák.
A rózsakvarc nyugtató és csillapító hatással van a szívre.

A rózsakvarc kellemes rózsaszíne beleélő – képességet, szelídséget, gyengédséget és szerelmet ébreszt.

Finom rezgéseivel beburkolja a lelket.

Használata: tedd ki a hálószobádba.

Hegyikristály – mentális erő

A hegyikristály elsősorban olyan élethelyzetekben nyújt segítséget, amikor szükséges a hatékony figyelem és a szellemi összeszedettség. Élénkíti a mentális teljesítőképességet, a koncentrációt és a memóriát.

A görög krüsztallosz (jég) szóból, mert az ókoriak örökre megfagyott jégnek tartották. Amulettként, Afrika és Ausztrália egyes népeinél esőhozó szerepe miatt közkedvelt. A monda szerint energiákat koncentráló kristálykő csillogott Artúr király legendás kardján is.

Használata: tanuláshoz, munkához tegyél ki az asztalra egy hegyikristálycsúcsot.

Zafír – elfogadás

A zafír segít az érzések kifejezésében és megélésében. Akkor szükséges, amikor adott emberek vagy élethelyzetek elfogadása, illetve kezelése túl nagy lelki nyomást jelent.

Oldja a stresszt, az érzelmi blokkokat, a depresszív hangulatot nyugtatja, és kiegyensúlyozza a kedélyállapotot.

A zafír elnevezése igen ősi, egyesek héber eredetűnek tartják, mások egy szanszkrit kifejezésből származtatják, mely a Szaturnusz bolygónak szentelt drágakövet jelölt. Az új Jeruzsálem egyik alapköveként már a Bibliában is megemlítették a zafírt. A középkorban papi gyűrűkbe foglalták.

Használata: azok az emberek, akik hajlamosak a haragra, a nyakuk körül viseljenek egy zafíramulettet, amely megóvja őket a gyakori érzelmi kitörésektől.

A lávakövek

A bazaltlávakövek használata több ezer éves múltra tekint vissza, az indiánok, kínaiak, de egyes források szerint még az ősmagyarok sámánjai is használták gyógyításhoz a felmelegített és testre helyezett köveket. A forró magmából származó kövek összegyűjtötték az anyaföld összes energiáját, az általuk kibocsátott hő jó hatással van az izmokra, ellazítja őket, és csillapítja a fájdalmat. A kőterápiát az ókori Kínában kapcsolták össze a meridiánokkal.

Február hónap kövei

A Föld kialakulásának egyik fázisában szilárd kéreg alakult ki, ami nem csupán megadta bolygónk alakját, de lehetőséget is a felületén kialakuló vízre, majd az élővilág megjelenésére. A földkérget alkotó geológiai képződmények képezik mindennek az alapját.

Négy és fél milliárd évesre becsült lakóhelyünk a Föld bolygó e kőzetburkán alakult ki. Mikor és hogyan? Ez ma is megoldatlan kérdés. A választ a kőzetek minősége, összetétele, fajtái megkönnyíthetik, ezért kutatásuk rendkívül fontos. Érdekes, hogy geológiával az iskolákban és az ismeretterjesztésben alig foglalkoznak. Egy-egy szegmense szóba kerül, mondjuk földrajz, őslénytan vagy bányászat kapcsán, meg időnként ha vulkánkitörés, netán földrengés izgatja a kedélyeket. Pedig gyönyörű tudomány, nemcsak szellemi, esztétikai élvezetet is ad.

Kőzetnek nevezzük a földkérget alkotó nagy tömegű, ásványokból felépülő anyagot. Az ásvány a földkéreg szilárd, homogén, egy kémiai képlettel leírható természetes alkotórésze. Sajátos csoportot képviselnek a fémkinyerésre alkalmas ércek. Elképzelhető, hogy hányféle kőzet alkotja a földkérget, attól függően, hogy hol, mikor, milyen hőfokon és nyomáson alakultak ki, milyen hatással voltak rá a különböző éghajlati változások.

Kőzeteket, ásványokat sokan gyűjtenek. Talán kevesen tudják, hogy az ásványoknak és kőzeteknek éppen olyan rendszertana van, mint a növényeknek és állatoknak. Nemcsak esztétikai okoknál fogva fontosak az ásványok és kőzetek, de ipari szempontból alapvető nyersanyagok, az energiahordozóktól kezdve az építkezési alapanyagokig, a műszertechnikától az orvostudományig.A drágakövek is az ásványok közé tartoznak. Közös sajátosságuk a különlegesség, a szépség. Számuk szinte áttekinthetetlen, és mindig újakat fedeznek föl. A drágaköveket (ásványokat) igen régen, legalább 7000 éve ismeri az ember. Nem véletlen, mivel gyűjtögetés közben óhatatlanul belebotlott a szép kövekbe, és mivel ember volta révén esztétikai érzéke már korán kialakult, összegyűjtötte a szép ásványokat. Az elsők között volt az ametiszt, a hegyikristály, a jade, a gránát, a jáspis, a lapisz lazuli. Keménységüktől függően használati eszközök készítésére is jónak találták.
A köveket mindig valamilyen titokzatosság lengte körül, misztikus erőt, sőt gyógyerőt tulajdonítottak nekik. Ezért használták és használják ma is talizmánnak, amulettnek. Védelmet remélnek a gonosz szellemek ellen, és barátságra hangolják a jóindulatú lelkeket. Gyógyításra is használják – még ma is – a természet adományát. Az ezotéria egyik központi hatalma a megfelelő drágakő. A csillagászattal is összekötötték, amennyiben az egyes állatövi jegyeknek megfelel egy-egy drágakő, ami az akkor született illető személyiségi jegyeit befolyásolja.

Gyógyításra még a XIX. században is sűrűn használták. Egyeseknek már a jelenléte is elég volt, másokat a beteg testrészre helyezték és volt olyan, amit porrá törve bevettek. Japánban ma is árulnak porrá tört gyöngyökből kalciumpótló tablettát. Honnan eredhet a kövek misztikus hatása, miért bízzák azokra magukat még uralkodók is? A válasz egyszerű, bár nehezen fölfogható. Mert itt vannak a kezdetek kezdete óta és őrzik a Föld, a világmindenség ősi tudását, emlékeit. Tudnak mindent, de hallgatnak.

A számítógépek alapját képező mikrochipek alapanyaga, a kvarckristály is közéjük tartozik.

A drágakő uralkodók, főpapok ruháinak része volt. Tutanhamon halotti maszkján lapis lazuli sáv van a hókristályból és obszidiánból készített szemek mellett. A Bibliában szereplő 23 kőből 12 a legfontosabb, melyek színben, formában ma is ritkák. Nagyon érdekes Gyárfás Ágnes bölcselő felfedezése, amely szerint a székelyek sorstáblás mellhímzése az ősi idők üzenetét hordozza. A mejjesen (bőrmellény, oldalt a hónalj alatt gombolják) a sorstábla sértetlenül él a kebel táján.

A gyakorlatban óriási szerepe van a drágaköveknek, értékükről nem is szólva, hiszen a történelem során életeket oltottak ki birtoklásukért. Egy-egy ritka gyémántnak neve is van: Tiffany, Kohinoor, Sah, Firenzei, Sancy és mások. Általában ékszerként, magántulajdonban vannak. Újabban egyes államok azonosulnak olyan drágakövekkel, amelyek határaik között megtalálhatók. Nekünk, magyaroknak is kellene keressünk egy követ. Például a Széphavasról vagy inkább a Hargitáról. De a legjobb lenne egy máramarosi gyémánt, amelynek tiszta vizében láthatatlanul ott lebeg a világmindenség.
/Forrás: Hankó Ildikó//

Az ametiszt nyugalmat és békét sugároz magából Különleges színe miatt szerették már az ókorban is, amulettként viselték, mert úgy tartották megvéd a csábítástól és jó a mérgek ellen is.


Az ÓNIX az érvényesülés köve. Erősíti az öntudatot és a felelősségérzetet, erősíti a józan gondolkodást, a logikát, a kontrollt és az érvelés képességét. Javítja az idegek működését, a hallást, jó a belső fül betegségeire, de a fülzúgásra és nagyothallásra is.

Október hónap köve az opál

Az opál évmilliókkal ezelőtt képződött, amikor a kovaföld és víz keveréke beszivárgott a repedésekbe, majd ott megszilárdult. Több színárnyalatban is létezik. Az opál az oxidok-hidroxidok osztályába tartozó krisztobalit ásvány víztartalmú, gyengén kristályos változata. Elnevezése az óindiai upala (kő, drágakő) szóból származik.

Az opál „felfedezői” az ókori rómaiak voltak: ők látták meg elsőként az üzleti lehetőséget is az opálban.  A gazdag rómaiak az opálban különösen izgatónak tartották a kő fény hatására történő számtalan színváltoztatását, ezért az ókorban az opál értékesebb volt, mint a gyöngy, vagy a gyémánt. 

Reményt és tisztaságot jelképez. Egyszerűséget, szelídséget és szerénységet sugároz. Erősíti a betegségekkel szembeni ellenállást.

 

Kövek - január hónap köve a gránát

 A drágakövek színük, szépségük folytán az ősidőktől fogva elbűvölő hatással vannak az emberekre. A drágakövekben rejlő természetfölötti erőkről alkotott elképzelések miatt már több ezer éve az állatöv csillagképeihez rendeltek bizonyos köveket. Ebből keletkeztek az állatövet megillető születési kövek, illetve a hónapok kövei.

 

Gránát

A gránát a január hónap köve. A Vízöntő csillagjegyének ásványa.

A legenda szerint Noé „gránát lámpa” segítségével irányította a bárkáját. A gránát az utazások védelmező köve lett.

Úgy hitték, hogy gránátot ajándékozni a szerelem szimbóluma és azé a kívánságé, hogy a szeretett lény biztonságban utazzon és gyorsan hazatérjen.

A gránát nevét a latin "granum'= gabonaszem szóból kapta, mert kristályainak alakja rendszerint kerek, legömbölyített formájú.

Gyógyhatása: minden gránát energiát, és bátorságot ajándékoz tulajdonosának.

Babonák - a kövek

Az ember mindig is misztikus, mondhatni csodás erőket tulajdonított a drágaköveknek,  szikláiknak, megalitoknak, és népszokásokat, legendákat, vallásos képzeteket szőtt köréjük. 

A kövek  szinte észrevétlenül belopták magukat hétköznapjainkba: sokszor mondjuk, valaki követ gördít az utamba, máskor megkönnyebbülve jegyezzük meg: nagy kő esett le a szívemről; s néha úgy gondoljuk, hogy valaki kőkeményen viselkedett. 

Már a középkorban híresek voltak a kívánságteljesítő „tündérkövek”. Ezeket amulettként, védelmezőként mindig maguknál hordták az emberek. Ha éjszaka az ablakba tették az ilyen kristályt, feltöltődött a hold és a csillagok fényével, és teljesítette az elalvás előtt neki megsúgott kérést.

 Az ilyen követ a gazdáján kívül senki sem érinthette meg, s átruházni sem lehetett  másra, mert akkor elveszítette varázserejét.

Őseink Isten ajándékának tartották őket, színük, formájuk az isteneket és a természetfeletti erőket szimbolizálta.

Évezredek tűnnek el nyomtalanul, de a kövek szeretete mindig él.

A néphit szerint a kövek, amíg érintetlenül a földben hevernek, növekednek, tehát élnek. Minél tovább maradnak a helyükön, annál több energiát vesznek fel magukba a földből, és egyre nagyobb lesz gyógyító erejük. Ezért aztán a betegségektől úgy próbáltak megszabadulni, hogy a beteg testrészt kővel megdörzsölték, a követ pedig visszatették a helyére. Azt hitték, hogy a kő magába zárja a rosszat, betegséget.

Ha például egy fiatalember egész nyáron idegenben dolgozott, akkor a kedvesének odaadott egy követ, amelyet előzőleg megcsókolt. A szerelemmel így feltöltött követ a lány megőrizte addig, amíg a kedvese ősszel visszatért. A kövek által az évezredek alatt összegyűjtött, nagy termékenységet adó, földerővel Badenben és az Érchegységben például úgy akarták a gyümölcsfákat termékennyé tenni, hogy - főleg karácsony éjjel - az ágak közé köveket helyeztek. Az emberek meg voltak arról győződve, hogy ezáltal a következő évben a gyümölcstermés különösen bőséges lesz. Ezt a módszert egyébként elszáradt fák gyógyításánál is alkalmazták.

Ugyanitt szokás volt az asztalokat szilveszterkor kövekkel befedni, hogy egész évben legyen elég ennivaló. Ez a szokás annyira elterjedt, hogy azt az ezredfordulón élő Burchard wormsi érsek mint pogány babonát kifejezetten megtiltotta.

Különösen hatékonynak számítottak az olyan kövek, amelyek kitűntek formájuk és nagyságuk révén, vagy amelyeknek a földrajzi helyzete bizonyos szempontból figyelemre méltó volt. Úgy tekintették őket, mint akiket természetfölötti lények szálltak meg. Hozzájuk fordultak, ha segítségre volt szükség, körüljárták őket háromszor vagy kilencszer is, megcsókolták vagy megérintették őket. Különféle betegségek meggyógyítását kérték tőlük, vagy azt, hogy gyermekük jól fejlődjön, vagy azt, hogy a partnerük hűséges legyen és sok más egyebet. Normandiában az anyák a Djallon-kőhöz zarándokoltak, leraktak rá egy ágat, és azt kérték tőle, hogy fiaik a katonai szolgálattal kapcsolatos sorsolásnál jó számot húzzanak.

Egy másik ok, amiért elzarándokoltak bizonyos kövekhez, a gyermekek utáni vágy volt. Francia szokás volt, hogy az asszonyok napfelkelte előtt kimentek a faluból, és kézen fogva körültáncoltak egy sziklatömböt, vagy házaspárok sétálták körül, egymást átölelve, gyermekáldás reményében.

De mindegy volt, hogy milyen szándékkal kereste fel valaki a követ, arról semmi esetre sem volt szabad elfelejtkezni, hogy ezután a kőnek egy adománnyal köszönetet mondjanak. Ilyen hálát kifejező ajándék lehetett pénz, virág, ruhaanyag, szalagok, kenyér vagy egy kevés tej is.

Bármely kő, amelynek lyuk van a közepén, szerencsét hoz megtalálójának. Nyakláncként vagy kulcstartóhoz erősítve kell viselni. A tengerészek különösen a tengerpartokon talált köveket tartják nagyra, míg a halászok hajóik fedélzetén szeretik látni őket, így biztosítva a jó fogást.

A kő a magyar néphitben is lehet mágikus eszköz. Az apró, simára koptatott köveket, kígyókőnek nevezik. Göcseji hiedelem szerint a kígyók évente egyszer összegyűlnek, és ezeket a köveket közösen fújják. Gyulladások, kelések, daganatok gyógyítására használták ezen kívül azokat a köveket, amelyeket mennyköveknek tartottak. A mennykő akkor keletkezik, ha a villám a földbe csap, aki 7 év után megleli és kiássa, hatalom birtokába jut a néphit szerint, hiszen az ilyen kő gonoszűző, gonoszt távoltartó, gyógyító, szerencsehozó amulett. Úgy hitték, hogy aki mennykövet hord magával, azt nem érheti villámcsapás.

Szerepel a kő káromkodásainkban is: „Üssön meg a mennykő!" Fogadkozásban: „Váljak kővé!"
Hiedelemmondák szólnak arról is, hogy aki nagypénteken kenyeret süt, annak a kenyere kővé válik.

Amerikában azt hiszik, hogy a gyermekágyas anya ágya fölött lógó, közepén lyukas kő csökkenti a szülési fájdalmakat. A francia és ír kődolmenek, kőasztalok is megkönnyítik a szülést azon nők számára, akik lecsúsznak rajtuk. A férjre vágyó lányok pedig egyszerűen ráülnek a kőasztalokra. És vannak az egész világon olyan kőépítmények, amelyek jó egészséget és szerencsét biztosítanak mindazoknak, akik alájuk állnak vagy megérintik őket.

Kínában szolgákat, ágyasokat, lovakat formázó köveket égetnek el a holtakkal. Ezek régen a valóságban is elkísérték a halottat az árnyak völgyébe. Kőszobrok állnak a kínai császárok és magas rangú hivatalnokok sírjai előtt is. A Taj-san hegynek Santung tartományban ,,kiemelkedő" az állandó jelzője. A leghíresebb hegy Kínában. Az erről a szent hegyről származó kő távol tartja a démonokat. A következőt szokták rávésetni: ,,Ez a Taj hegyéről származó kő ellen mer állni." A felirat azokból az időkből származik, amikor Taj hegye mentette meg az embereket a Sárga folyó áradásakor, sőt, a még régebbi napimádásra is utalnak. Éles útkanyarokban is köveket állítanak a leselkedő gonoszok ellen.

Forrás: batarozi.extra.hu, Babonák könyve

Kövek

 

Az ember mindig is misztikus, mondhatni csodás erőket tulajdonított a drágaköveknek,  szikláiknak, megalitoknak, és népszokásokat, legendákat, vallásos képzeteket szőtt köréjük. 

A kövek  szinte észrevétlenül belopták magukat hétköznapjainkba: sokszor mondjuk, valaki követ gördít az utamba, máskor megkönnyebbülve jegyezzük meg: nagy kő esett le a szívemről; s néha úgy gondoljuk, hogy valaki kőkeményen viselkedett. 

Már a középkorban híresek voltak a kívánságteljesítő „tündérkövek”. Ezeket amulettként, védelmezőként mindig maguknál hordták az emberek. Ha éjszaka az ablakba tették az ilyen kristályt, feltöltődött a hold és a csillagok fényével, és teljesítette az elalvás előtt neki megsúgott kérést.

 Az ilyen követ a gazdáján kívül senki sem érinthette meg, s átruházni sem lehetett  másra, mert akkor elveszítette varázserejét.

Őseink Isten ajándékának tartották őket, színük, formájuk az isteneket és a természetfeletti erőket szimbolizálta.

Évezredek tűnnek el nyomtalanul, de a kövek szeretete mindig él.

 Az indiánok Arizona területén a mai napig nem árulják el, hogy hol van a híres moki kő lelőhelyük. Ezt a márványt élőnek tekintik, az élő kövek közé sorolják. Az itt élő indián családok otthonaiban megtalálhatóak ezek a kövek. A moki jelentése: hű, kedves. Hitük szerint ez az élő kristály megvédi a családot a szellemektől, életerőt, termékenységet ad. Hatását csak párban fejti ki, ugyanis férfi és női mokit különböztetünk meg.  

 Azt is állítják, ha két azonos nemű követ vesz kezébe az ember, azok taszítják, míg a különböző neműek vonzzák egymást. A férfias jellegűek a felületükön érdesebbek, laposabbak, amíg a nőies moki simább, gömbölyűbb és több mélyedés van benne.

Amerikában (Arizonában) már eredetiségigazolással lehet mokikat vásárolni, mert annyira kelendő, hogy hamisítják.

 De az ausztráliai őslakosoknak is van ilyen varázskövük. Bár annak a színe más, de az itt található mookai is tudja mindazt, amit a hopy indiánok köve tud. Az itt élők a földanya véreként tisztelik. Az utazók köveként is emlegetik, minden betegség gyógyítójaként beszélnek róla, és állítják, hogy erő nyerhető belőle a mindennapokhoz. Sokan beszélgetnek vele, mert ez a kristály a világmindenség bölcsességét rejtette magába.

 A kövekben van valami mágikus láthatatlan, ismeretlen, talán ezért szavazott nekik bizalmat az emberiség évezredeken keresztül, és hitt gyógyító, védelmező erejükben.

Szaporodó gyémánt

Több száz évvel ezelőtt, Teophasztosz antik görög filozófus, író kijelentette, hogy az ékköveknek nemük van, a sötétek a hímek, a világosak nőneműek. Másik megállapítása szerint vannak gyémántok, amelyek, ha fény éri őket, majd sötét helyre kerülnek, világítanak. Sőt olyan gyémántokról is írt, amelyek sötétben szaporodnak.


Égből érkezett kövek

A tektitek kozmikus eredetű tárgyak, melyek több milliárd évig közelednek felénk a világűrön át, míg végül földet érnek. Ilyen kő például a moldavit. A tibeti nép mindig is úgy tudta, hogy ez a kő égi eredetű és úgy véli, hogy az Orion csillagképből érkezett. Szanszkrit nyelven ezt a követ agni maninak, azaz tűzgyöngynek nevezik.

Forrás: Reform újság 2006-2007 Szerző: Déri Zsuzsánna