Egy csésze tea - almás sütemény

"A bor vidámmá hangol,
gondjaidat felejteti!
A tea élessé teszi a szellemedet,
gondjaidat legyőzi"
/Kinai közmondás/

A lélekmelegítő, serkentő hatású tea kétségkívül az egyik legváltozatosabb és legegészségesebb ital. Egy kínai mondás úgy tartja: „Inkább étlen három napig, mint tea nélkül egy napig." Más felfogásban pedig: „A tea maga a folyékony bölcsesség." A tea örökzöld cserje,karcsú piramis alakú  koronával. Levelei sötétzöld színűek.  Az első botanikai leírás 1654-ben jelent meg Marsigli Novus Atlas munkájában. Tudományosan Linné adott róla elsőnek meghatározást.

Mi van a  teában?
Cseranyagok  aromaanyagok, teanin, koffein, ásványi anyagok. A tea legfontosabb összetevője élettani szempontból a koffein, amelynek értágító hatása van, ezenkívül a szellemi tevékenységet is élénkíti.
A teából művészet, költészet fakad, a tea a mindennapi életet a képzelet színes fátyolával borítja.

Almás sütemény

80 dkg alma, 30 dkg liszt, 18 dkg cukor, 15 dkg vaj, 5 tojás, 1 tasak sütőpor, 2 tasak vaníliás cukor , 1 citrom frisen reszelt héja, só, fahéjas porcukor

A tojásokat a cukorral és a vajjal habosra keverjük. A lisztet a sóval, sütőporral, reszelt citromhéjjal, vaníliás cukorral elvegyítjük, majd a tojásokhoz adjuk.A megtisztított, vékony szeletekre vágott almát is belekeverjük. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük a tésztát, megszórjuk a tetejét fahéjas porcukorral. Előmelegített sütőben fél óra alatt megsütjük. Langyosan már lehet szeletelni.


Gyors bögrés almás süti recept, amely nagyon gyorsan elkészíthető.

Hozzávalók:

3 bögre liszt, 2 bögre cukor, 1 sütőpor, 3 tojás, 3 bögre reszelt alma, kevés fahéj, csipet só, tortabevonó.

A tojássárgáját kikeverjük cukorral, majd a fehérjéből csipet sóval kemény habot verünk. A sárgájához hozzákeverjük a reszelt almát, a lisztet, a sütőport, a fahéjat, majd a legvégén óvatosan beleforgatjuk a tojásfehérje habját is. Kivajazott és lisztezett tepsibe öntjük és előmelegített sütőben 30 perc alatt készre sütjük. Ha megsült hagyjuk kihűlni és a tetejét olvasztott csokoládéval bevonju

Finomságok - almával

Almás csigafánk

Hozzávalók: 40 dkg liszt, 2,5 dkg élesztő, l,5 dl tej, 15 dkg cukor, 5 dkg vj, 2 tojássárgája, 2 alma, 1 teáskanál fahéj, 1/2 citrom héja,olaj, csipet só.

A tejet meglangyosítjuk, elkavarunk benne kevés cukrot. A lisztet tálba szitáljuk, közepébe  mélyedést készítünk, beleöntjük a tejet, belemorzsoljuk az élesztőt, és hagyjuk felfutni. Az almákat meghámozzuk, lereszeljük, a levét kicsavarjuk. A liszthez adjuk a maradék cukrot, az olvasztott vajat, a tojássárgáját, a fahéjat, a reszelt citromhéjat, a sót meg az almát, és puha tésztává olgozzuk. Letakarva egy órát pihentetjük. A megkelt tésztát két részre vágjuk, téglalap alakúra nyújtjuk, felcsavarjuk, és másfél centis karikákra szeleteljük. Kiolajozott tepsire fektetjük, tetejüket olajjl megkenjük, még 15 percet pihentetjük, majd forró sütőben megsütjük.

/Finom falatok, Juhász Hajnalka/

Frissüljünk birsalmával!

 

Egy elmélet szerint a legtöbb ókori szövegben, így a Bibliában és az ókori görög mondákban is, az almának fordított gyümölcs valójában a birsalma volt. Ha ez igaz, akkor nemcsak az Énekek Énekének termékenységi szimbóluma, de az alma, melyet Párisz herceg Aphrodítének adott, kirobbantva a trójai háborút, szintén birsalma lehetett, így aztán biztos, hogy a kezdetek kezdete óta rendkívül fontos, nagy becsben tartott gyümölcsről van szó. Plütarkhosz krónikái megemlítik, hogy az esküvő előtt álló menyasszonnyal birsalmát etettek, nehogy rossz lehelete miatt az első csók kellemetlen élménnyé váljon.

A birs első magyarországi említése 1395-ből maradt fenn. Már a XVII. században is megtalálható kétféle változata: a birsalma és a birskörte, amelyet Melius Juhász Péter 1578-ban gyógyító hatásai miatt is említ. A magyar nemesi konyhában a XVII. századtól húsok mellé adták; a XVIII. századi kalendáriumok októberi háziasszonyi munkaként javasolták a birsalmasajt főzését.

A birsalma egyaránt gazdag vitaminokban, A, B1, B3, C  és E vitamin - és ásványi  anyagokban, - réz, vas, kálium foszfor- . Savas kémhatásának köszönhetően megmozgatja az emésztőrendszert, és segíti a gyomor működését. Sok C-vitamint tartalmaz, de mivel nyersen nemigen fogyasztják, ennek jelentős része tönkremegy.   Minden gyümölcs között legmagasabb a pektintartalma, amely az emberi szervezet számára igen fontos; ez laktatóvá teszi az ételeket, kiegyensúlyozza az anyagcserét, közvetett úton rendben tartja a vér koleszterinszintjét, és megköti a káros anyagokat.

Ha almaszószokhoz, mártásokhoz, almás töltelékhez adjuk, különleges plusz ízt és illatot ad neki és megsokszorozza annak természetes aromáját anélkül, hogy elnyomná eredeti karakterét.

 Ha a magjait megfőzik, a maghéj megduzzad és nyálkás lesz; főzetét a magyar népi gyógyászatban fájdalomcsillapításra használták, de leginkább görcs - oldóként ismerik. A jobb hatás érdekében eleink a levét kipréselték, és nyersen – mézzel keverve – fogyasztották.

A rostos birsivólé minden régi receptkönyvben szerepel. Úgy készítették, hogy a cukorral, fahéjjal és szegfűszeggel megfőtt birset átpasszírozták, majd lehűtötték. A birsnek számos magyar nemesített fajtája ismert; például a Bereczky birs, amelyet Bereczky Máté tábornok nemesített 1883-ban. Ismert nemesített magyar fajta még a leskováci birs, a konstantinápolyi birs, az angersi birs, a Champion birs és a mezőtúri birs. A birsből – jó magyar szokás szerint – lekvárt és likőrt is készítenek.

 
Nem csak nálunk
A török és a marokkói konyha fahéjjal, gyömbérrel ízesíti és sós-húsos ételeket készít belőle, például báránnyal vagy csirkével. A britek zselé és lekvár formájában is szeretik, vagy konyakba rétegzik és karácsonyi likőrként tálalják.

Egy édes csábítás

 Almás batyu

Hozzávalók:

25 dkg liszt
25 dkg tehéntúró
25 dkg vaj/margarin
1 kávéskanál só
5-6 hámozott alma kisebb kockára vágva

A hozzávalókat  az alma kivételével összegyúrjuk, kézzel diónyi darabokat tépünk,kis négyzet alakú batyukat formázunk, közepébe helyezünk egy-egy almakockát, és a négyzete kegymással szemben álló füleit összenyomjuk.Sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük.Előmelegített sütőben mosolygósbarnára sütjük. Amint kivettük a tepsiből még melegen vaníliás porcukorba  forgatjuk. Kevés fahéjat is adhatunk a porcukorhoz,így még finomabb lesz a süteményünk.

forrás: Bereczki Emőke
Erdélyi konyha

Az alma jótékony hatásáról már Hippokratész is szót emelt az ókorban.
Ez a gyümölcs óriási gyógyerővel bír, sokféle vitamin-és ásványianyag tartalmának köszönhetően.

Minden nap egy alma az orvost távol tartja..

Az alma

Kétszáz éves almafák  Mónosbélen, a Bükk-hegység délnyugati oldalán.


A most virágba borult huszonnyolc őshonos almafát még a 18. század végén telepítették szervita szerzetesek.
A rend temploma 1785-ben épült, valószínűleg a birtok is azokban az években létesült.
 Az őshonos fák a kert harmadik-negyedik generációjának tagjai lehetnek.Ritka genetikai kincsről van szó, és az is példátlan a kertészeti szakértő szerint, hogy ilyen régi gyümölcsfák termőre forduljanak.
./origo/






Az alma

 A Heszperidák aranyalmájának leszármazottja. A legősibb gyümölcs,. Az Édenkert almája csábította bűnre az első emberpárt, de a Heszperidák aranyalmájaként Zeusz és Héra mennyegzőjénak mágikus nászajándéka, amelyet Gaia, a nagy Máter nyújt át a beteljesült Unió Misztika jelképeként. Az alma nemcsak a házasság, de a hatalom szimbóluma is.A föld királyai a jogarral a mágus varázspálcáját, az arany országalmával a Föld és a bolygok fölötti uralmat tartják a kezükben.

"Kevés gyümölcs dicsekedhet olyan nagy múlttal, mint az alma. A mitológián át, a Bibliáig, Tell Vilmoson, New Yorkon keresztül a világ egyik vezető szoftvercégének emblémájáig mindig és mindenütt ott volt és van az alma. A tökéletes, édes, bűnre csábító gyümölcs, ami a mai napig a legmeghatározóbb elem a gyümölcsfogyasztásunknak. 

Az almához kötődő legendáknak se szeri, se száma. Az alma nagyon sok nép meséjében, hitvilágában megjelenik. Először is ott volt az a bizonyos alma, amit a kígyó sugallatára szakasztott le Éva a tudás fájáról. Aztán Erisnek, a viszály istennőjének jóvoltából válik az alma minden baj okozójává.

 A legszebbnek címzett aranyalma sok probléma forrásává vált, többek között a trójai háború is ezért pattant ki. 

A norvég mitológiában az almafa a halhatatlanságot jelképezi, a lengyelek hittek benne, hogy az almafa segít a fiatal lányoknak megálmodni, ki lesz a jövendőbelijük"
/Igazi csoda az alma-mindmegette/