Magyar puszta - gémeskutak

A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját /1973. 01.10/  a 81 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP). A terület a Világörökség része.
A Hortobágy sajátos földrajzi tájegység: Magyarország legtágasabb legelőterülete, amely az egyik jellemző ősfoglalkozást, az állattenyésztést annak régi vonásaival együtt máig megőrizte.

A magyar puszta szimbólumává vált gémeskutakhoz számos népi hiedelem kapcsolódott az idők folyamán.

Egyes népi természet-megfigyelések és a pásztorok hiedelme szerint, ha a kútban a víz megzavarosodott, az azt jelentette, hogy hamarosan eső lesz. A gémeskutak a népi gyógyászatban is szerepet kaptak: „a szemhéjárpában szenvedő egy árpaszemet vévén a kezébe, a kúthoz megy, azt háromszor megkerüli e gyógyszavak kíséretében: „Árpa! Árpa! Lekaszállak! A kút fenekébe doblak!” E gyógyszavak 3-szori elmondása után a beteg a markában lévő árpaszemet a kútba dobja, és 3-szor utána köp.
Hajdanán a pásztorok és a tanyasi emberek nemcsak víznyerésre, az állatok itatására, időjóslásra és gyógyászatra használták a gémeskutakat. A kútgém segítségével „beszélgettek” is egymással, így a távíró és a telefon őse is a gémeskút. Az előre megbeszélt jelek segítségével viszonylag nagy távolságokra el lehetett juttatni a hírt.

• Általánosan elfogadott, egyezményes jel volt a felengedett kútgém. Ez akkor volt használatos, amikor pandúrok, csendőrök járták a tanyákat, a pusztát. Ha valaki felengedte a kútgémet, és ezt meglátta a tanyaszomszéd, vagy egy kint lévő ember, ő is hasonlóképp cselekedett. Így lassan az egész határban a magasban álltak a gémek. Ebből mindenki tudhatta, hogy hivatalos emberek közelednek; akinek vaj van a fején, álljon odébb.
• A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a kifolyó csatornán áll. Jelentése: hajtsák a jószágokat az itatóhoz!
• A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a káva mellett kívül a földre van téve. Jelentése: elkészült az ebéd, jöjjetek ebédelni! (Ezt a jelzést csak ősszel és tavasszal alkalmazták, amikor egész nap legelt a nyáj.)
• A kútgém fel van eresztve úgy, hogy a dézsa a magasban szabadon lóg. Jelentése: nagy baj, szerencsétlenség történt (jószágkár, emberhalál). Amikor ezt meglátták, azonnal siettek a szomszédos legelőkről segítséget nyújtani.
• A kútostor a dézsával a kútágasba vert szögre van akasztva. Jelentése: a gulyába vagy a ménesbe befogadott idegen jószágot sürgősen el kell tüntetni, mert keresik, vagy megérkezett az olvasó bizottság.
• A vízmerő dézsa teljesen bele van nyomva a kútba. Jelentése: vigyázz, látogató gazdák érkeznek, ha nem a saját lovadon ülsz, cseréld át a magadéra. Ezt csak a csikósok ismerik.
• A dézsa nincs a kútostoron, ez pedig fel van téve az ágasra. Jelentése: a kút vize nem iható, mert valaki beleölte magát, vagy jószág fulladt bele.
• A kútgém felengedetten áll, dézsa és kútostor sincs rajta. Jelentése: a kút rossz, beomlott, vagy a vize nem jó. Ne gyere a közelébe sem.
• A kút koloncára szűr van terítve, a gém vízszintes helyzetben áll. Jelentése: a számadó nem tartózkodik a legelőn, haza vagy a csárdába ment.
• A vízmerő dézsa a kút állóján van, a kútgém hegyére női kendőt vagy kötényt kötöttek. Jelentése: rideg nő tartózkodik a pásztorszálláson. Elvégezte a pásztorok ruhájának mosását, foltozását és hajlandó szerelmi szolgáltatásokra is.
• A vizesdézsa a kútkáva tetején áll, a kútgém hegyére rossz szűr van akasztva. Jelentése: megérkezett az ócskás. Vette a bőrt, hullott szőrt, gyapjút és pipaszárat, rámás tükröt, bicskát, bajuszpedrőt árult.   

forrás: Nevezetességek,"legendák"