A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Budapest XIV. kerületében, a Városligetben, az Állatkerti körút 6-12. szám alatt található, területe 1986 óta természetvédelmi terület.
1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma az ország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye: évente 1-1,1 millió fő keresi fel. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Történetéből és ezzel összefüggő sajátosságaiból adódóan további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is.
Története során több nevet is viselt: Pesti Állatkert (1866-1873); Budapesti Állatkert (1873-1907); Székesfővárosi Állatkert (1907-1912); Székesfővárosi Állat- és Növénykert / Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje (1912-1948); Budapest Főváros Állat- és Növénykertje (1948-2001). A mindennapokban azonban mindvégig egyszerűen Állatkert volt.Egy kis Állatkerti történet:
A budapesti volt az első Állatkert az országban (a Világon a 25.). Igaz, Magyarországon már Nagy Lajos királynak és Mátyás királynak is voltak oroszlánjai, az alcsúti arborétumban most is láthatók a régi medveketrecek maradványai és több vadaspark is létesült régen is, de kifejezetten állatkert az országban sokáig nem volt. A Világon legelső, újkori állatkertjének tartott Schönbrunni állatkert 1752-es megnyitása után merült fel egy fővárosi állatkert létrehozásának gondolata.
A terv lelkes fogadtatásra talált, de a ’48-as forradalom és az azt követő politikai helyzet miatt csak jóval később sikerült megvalósítani. Az alapítók, Szabó József, Xántus János és Kubinyi Ágoston többször is falba ütköztek az alapítás során, de segítségükre volt Gamperlt Alajos, az „országfejedelmi biztos”, akinek közbenjárására engedélyezték végül a Budapesti Állatkert létrehozását. Így történt, hogy az akkori Városerdőben, a ami Városligetben 1866. augusztus 9-én, egy napsütéses csütörtöki napon megnyitotta kapuit az ország első állatkertje, a Budapesti Állatkert (a galériában a 2. képen az Állatkert akkori bejárata látható, 1895).Ekkor már csaknem 500 állatot csodálhattak meg itt a látogatók: kilencféle majmot, többféle madarat (papagájokat, kakadukat, arákat), de persze őshonos állatokat is, mint rókát, borzot, farkast, őzet, gím- és dámszarvast. A legnépszerűbb Kristóf volt, a barnamedve. A leghíresebb látogató pedig maga Erzsébet királyné, Sisi volt, aki nagyon szerette a magyar állatkertet. Az ő közbenjárására került később az első zsiráf Budapestre a schönnbrunni állatkertből. Rá két évre ennek a zsiráfnak kiszsiráfja is lett, ami azért is nagy szó, mert így lett állatkertünk a sorban 3. világon, ahol kiszsiráf született, aki viszont az első állatkerti zsiráf volt, akinek már az anyja is fogságban született.
Később 1896 körül csőd szélére került az Állatkertet fenntartó Állat- és Növényhonosító Társaság és a Város átvette a működtetést. A Kertet újjáépítették és 1912. tavaszától volt újra látogatható . De utána komoly veszteségekkel és rombolásokkal jött a két világháború . A leromlott, lepusztult Állatkert ezek után viszont ismét jó kezekbe került: dr. Anghi Csaba vezetése alatt az újra európai szintre emelkedett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése