1173. 08. 09. elkezdődött a pisai torony építése, amit nem terveztek ferdére.
Az 58 m magas, hat emeletes szépség az itáliai romám stílus gyöngyszeme.
A ferde torony története
A torony alapja körül végzett ásatások szerint ezen a helyen az ókorban egy etruszk szentély volt.
A torony építése 200 évig tartott és három szakaszban történt.
Az fehér márványból készült harangtorony első szintjének építése 1173. augusztus 9-én kezdődött, a jólét és katonai sikerek korszakában.
A szintet klasszikus oszlopfőkkel díszített oszlopok szegélyezik.
Az építész személyazonossága mindmáig vitatott.
Sok éven át a tervezést Guglielmo és Bonanno Pisanonak tulajdonították.
Bonanno Pisano 1185-ben elhagyta Pisát és Szicíliába költözött, csak meghalni tért vissza szülővárosába.
A torony lábánál elhelyezett szarkofágját csak 1820-ban találták meg.
Miután a harmadik emelet is megépült 1178-ban, a torony megsüllyedt a talaj gyengesége miatt.
Építése száz évig szünetelt, mivel a pisaiak folyton hadban álltak Genovával, Luccával és Firenzével.
Ezalatt az idő alatt a talaj némiképpen leülepedett. 1198-ban néhány órát helyeztek el a félkész tornyon.
1272-ben az építkezést Giovanni di Simone, a Camposanto építésze újraindította.
További négy emeletet építettek, olyan szögben, hogy kiegyensúlyozza az elhajlást.
Az építkezést 1284-ben ismért leállították, amikor a pisaiak vereséget szenvedtek a genovaiaktól a meloriai csatában.
Az utolsó emeletet 1372-ben fejezték be, és ekkor állították fel a harangokat is.
Hét harang van, a zenei skála minden hangjának egy.
A legnagyobbat 1655-ben állították fel.
Úgy tartják, hogy Galileo Galilei két különböző tömegű ágyúgolyót dobott le a toronyból, hogy bebizonyítsa, az esési sebesség nem függ a tömegtől.
Noha ezt a történetet Galileo egy tanítványa terjesztette, ma már legendának minősítik.
1838-ban Alessandro Della Gherardesca építész kiásatott egy utat a torony körül, hogy a torony alapja ismét láthatóvá váljon; ez ismét növelte az elhajlást.
Benito Mussolini elrendelte, hogy a tornyot ki kell egyenesíteni, ezért betont öntöttek az alapozásába. A torony ettől tovább süllyedt a lágy talajba.
A második világháború alatt az amerikai hadsereg majdnem minden pisai tornyot lerombolt. Tervezték a ferde torony felrobbantását is, de egy az utolsó pillanatban érkezett parancs megelőzte a rombolást.
1964-ben az olasz kormány segítséget kért, hogy megelőzzék a torony leomlását.
Egy nemzetközi csoport (mérnökök, matematikusok és történészek) állt össze, hogy megbeszéljék a stabilizálás módszereit.
Húsz évnyi munka után, 1990 januárjában a tornyot lezárták a nagyközönség elől.
A harangokat elszállították, hogy a terhelés csökkenjen, és a harmadik szintről kábelekkel "lehorgonyozták" az építményt.
Biztonsági okokból a torony körüli házakat kiürítették.
Tíz évnyi restaurálás után 2001. december 15-én a tornyot ismét megnyitották a látogatók számára.
A nyilatkozatok szerint a torony további 300 évig stabil marad.
Műszaki adatok
Magasság: 55,86 méter (a legalacsonyabb oldalán) - 56,70 méter (a legmagasabb oldalán)
Alap külső átmérője: 15,484 m
Alap belső átmérője: 7,368 m
Súly: 14700 tonna
Falvastagság az alapnál: 4,09 m
Falvastagság a tetején: 2,48 m
harangok száma: 7, a zenei skála hangjainak megfelelően
első harang: L'assunta, 1654, Giovanni Pietro Orlandi, súlya 3620 kg
második harang: il Crocifisso, 1572, Vincenzo Possenti, súlya 2462 kg
harmadik harang: San Ranieri, 1719-21, Giovanni Andrea Moreni, súlya 1448 kg
negyedik harang: La Terza, 1473, súlya 300 kg
ötödik harang: La Pasquereccia, 1262 Lotteringo, súlya 1014 kg
hatodik harang: il Vespruccio, 1501, Nicola di Jacopo, súlya 1000 kg
hetedik harang: Del Pozzetto, 1606, súlya 652 kg
Lépcsők száma: 294
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése