A joghurt

  A joghurt rendszeres fogyasztása egyensúlyban tartja az emésztőrendszert, jótékony hatással van az immunrendszerre, és friss kutatások a rákmegelőzésben is nagy szerepet tulajdonítanak neki. 

A Joghurt-legenda

A történet ott kezdődött, hogy az állatok tejet adtak. Ennek idestova hat-hétezer éve. A magas hőmérséklet hatására – merthogy hűtőszekrényük nem volt még - a tej megsavanyodott. Ekkor jöttek rá, hogy a savanyú tej üdítőbb, szomjoltóbb és hosszabb ideig eltartható, mint a tej.

Egyik legenda szerint maga Isten küldte el a joghurt titkos receptjét egy angyalával Ábrahámnak, az egyik patriarchának, aki állítólag 175 évet élt. Egy másik történet a mongol Dzsingisz Kán nevéhez kötődik, akinek egyik követe a meghódított falu népétől bosszúból víz helyett tejet kapott a kulacsába. A lovas azonban túlélte a sivatagot, sőt igencsak ízlett neki a melegben és a rázkódástól elkészült joghurt. Ezt aztán Dzsingisz Kán lovasai hódításaik során mindenhova magukkal vitték.

Nyugat-Európába I. Ferenc bélproblémáinak köszönhetően került, aki a török szultántól kért segítséget, miután saját orvosai nem tudták meggyógyítani. A szultán orvosa egy birkacsordával és a joghurt titkos receptjével érkezett az udvarba. A „titkos recept" alapján elkészített birkatej (a joghurt) meggyógyította a királyt, és az udvarban egy időre elterjedt a joghurt ivása, aztán ismét elfelejtődött 400 évre.

A 20. század elején, egy orosz biológusnak, Ilya Metchnikoffnak sikerült bebizonyítania, hogy a joghurt, így a benne található élő kultúrák rendszeres fogyasztása hasznos az emberi szervezet számára: ezek a „jó” baktériumok harcolnak, ill. megakadályozzák a bélben a toxikus anyagokat gyártó baktériumok elszaporodását. Ezért a munkájáért 1908-ban Nobel-díjjal tüntették ki.

A joghurt ezután terjedt el Európa-szerte, bár még csak kis manufaktúrákban gyártották

 
A joghurt tartalmaz minden olyan tápanyagot, amire az emberi szervezetnek szüksége van, ezért egyike a legjobb energiaforrásuknak. A benne lévő kalcium az élelmiszerek között legnagyobb mértékben, kb. 90 %-ban felszívódik, és azáltal, hogy sokkal magasabb kálium-, mint nátriumtartalma, vérnyomásunkat is kedvező irányba befolyásolja. A tejsavas erjesztés alatt a tejtermékek egyes vitaminokban is gazdagodnak: a tejsavbaktériumok mindenekelőtt vízben oldható B vitaminokat, nikotinsavat, folsavat és biotint termelnek. Ezeknek a vitaminoknak a mennyisége erjesztés alatt akár 30-50%-kal is megnövekedhet.

Tartalmaz továbbá aminosavakat, amelyek szükségesek a dopamin és a noradrenalin termelődéséhez, mely anyagok stresszhelyzetben kiürülnek a szervezetből.

A tejtermékekben, így a joghurtban és a kefirben megtalálható tejcukor különleges élettani szereppel bír. Elősegíti az érfal regenerálódását, gátolja az érelmeszesedést, és ezen keresztül csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A tejcukor segíti a kalcium felszívódását is. A joghurt a fogyókúrázók őrangyala. A joghurtban található tápanyagok (zsír, fehérje, tejcukor, ásványi anyagok, vitaminok, bioaktív anyagok) könnyen felszívódó, jól emészthető állapotban vannak jelen. De kitűnő szépítőszer is: fölfrissíti a fáradt bőrt.





Joghurt otthon is könnyen készíthető, nem kell hozzá más, mint két liter, legalább 2,8 százalékos tej, és egy kis dobozos joghurt. A tejet, ha nem pasztörizált, forraljuk fel, ha bolti, akkor elegendő 40 fokra melegíteni.

A 40 fokos tejbe öntsük bele a joghurtot, majd a lábast csavarjuk konyharuhába, vagy bármi egyébbe, ami melegen tartja – nyáron nem lesz nehéz dolgod. 6-8 óra elteltével már ehető is a joghurt, ami hűtőszekrényben néhány napig eláll. Ha egy konyharuhán keresztül lecsepegtetjük,   krémesebb görög joghurtot kapunk.  Tehetünk  bele gyümölcsöt is, de azt csak közvetlenül a fogyasztás előtt rakjuk  bele, hogy ne romoljon meg.
 

Görög joghurt
A hagyományos joghurthoz képest sűrűbb, krémesebb, kicsit tejszínes íze van, és sokkal édesebb is.
Ezt annak köszönhető, hogy finom papíron keresztül átszűrik, így elválasztják belőle a savót.