Pont des Amours – a szerelmesek hídja

 


A legenda szerint, aki átmegy rajta, hamarosan meg fogja találni igaz szerelmét. Ha a közepén meg is csókolja egymást két ember, egész életükön keresztül egymáséi lesznek.

A Pont des Amours, a Szerelmek Hídja az Annecy-i tó partján fekszik.   Annecy-t gyakran nevezik „Savoie Velencéjének”, vagy az „Alpok gyöngyszemének”. A várost a 10. század alapították, legnevezetesebb lakója Jean-Jacques Rousseau volt.



 

Az ország legnagyobb Téli fesztiválja a Miskolci Kocsonya Farsang /február 5-8./

A legenda...

„Pislog, mint miskolczi kotsonyában a béka!”

"A vasúti forgalom megnyitása előtti időkben a Gömörvidék és Budapest közötti felső magyarországi kereskedelmet többnyire gömöri fuvarosok, úgynevezett "furmányosok" közvetítették. Miskolc városa ezeknek közbenső állomása volt. Itt rendesen a Szentpéteri kapuban lévő "szarvas", "Törökfő" és a " Magyar huszár" című kisebb vendégfogadókban szálltak meg éjszakára.
Egy felső-gömöri tót furmányos is a "Magyar huszárba"-ba tért be napszálltakor. Vacsorát kért a kocsmárosnétól, még pedig kocsonyát. Az asszonyka, kit a nép fantáziája bizonyos, szemmel látható tekinteteknél fogva "Potyka Kati" becéző névvel ruházott fel, mindjárt sarkon fordult és a ház alatti pincéből felhozott egy tányérral. Elibe tette a vendégnek. A tót atyafi takarékos étvággyal neki lát a vacsorának és először is a tányér közepétől kikandikáló húst akarja konzulmálni.
De egyszerre csak ijedten ejti el a villát és így kiállt fel:
- Jáj, jáj, kocsmárosné annak a kocsonyának szeme is van, s csak úgy hunyorgat felim!
Potyka Kati asszony odabokázott és elhűlve konstatálta, hogy igazat szólt a vendég. Egy izmos termetű béka, mely majdnem derékig a kocsonyába volt fagyva, esdeklő pillantásokat vetett feléjük a szabadításért.
- No ennek pechje volt! - mondá Kati és a tűzhelynél kiengesztelte a fagyos jószágot, mely ezután ismét jól érezte magát a "a körülményekhez képest".

Az elmondások szerint Miskolcon nagyon sok fogadóban és pincében megtörtént az eset, az "áldozatok" között volt fuvaros, hétköznapi polgár, s országgyűlési képviselő, s az eset előfordult a 18.-19.században éppúgy, mint Böczögő 20.századi Korona Szállójában.

Ezt a sokszinűséget mégis egységessé teszi, összefogja valami, s ez pedig az, hogy az eset megtörténtében senki sem kételkedik. A miskolciak magukénak érzik a pislogó békát.

Kocsonya szavunk első írásos emléke 1544-ből való („Tok kosonnaban uötten harom pint eczetet” – a Nádasdy-gyűjteményből). 1793-ban Gvadányinál már disznólábakból főznek kotsonyákat, egy 1829-es vadászattudományi munkában pedig ezt olvassuk: a „medvetalpból készített kocsonyátsok igen különös nyalánkságnak tartja”. (Receptjét 52 év múlva a Magyar-franczia szakácskönyv közli.) És a legrégibb fennmaradt magyar nyelvű étlapon, Márkus Mihály nyíregyházi Nagy Vendégfogadójának 1834-es „tariffáján” is szerepel a „Sódar” és a „Szalami” között a „Kotsonya”.

Hungarikum. Gondoljuk mi. Hogy mégsem az, arról már Bornemisza Anna szakácskönyvéből megbizonyosodhatunk. Hiszen ezt a könyvet eredetileg Marc Rumpolt, a mainzi választófejedelem főszakácsa írta (a XVI. század második felében), az ő receptjeit és menüit olvashatjuk Apafi titkárának, Keszei Jánosnak 1680-as fordításában. Íme a mainzi kocsonya-recipe: „Fejér hideg étket malacbúl: Fonnyaszd meg a malachúst. Főzd vízben s ecetben, tégy szerecsendióvirágot s borsot belé, főzd meg benne. Hadd hűljön meg. Tölts hideg ecetet rá, fejér lesz attúl. Töltsd az húsra. Ha fokhagymával szereted, törd belé.”
Eötvös József A falu jegyzőjében (1845) francia hatást szimatol kocsonya-ügyben. „Magyar törvénykezési rendszerünk, tudósaink véleménye szerint, az Anjou-ház uralkodása alatt hozatott be hazánkba Franciaországból; igen valószínű, hogy a kocsonya is ugyanezen fejedelmek alatt terjedt el honunkban, legalább a francia név cochonade erre látszik mutatni; s talán e két nemzeti jótéteménynek köszönheti ez idegen ház, hogy közüle egy a nagynak nevével tiszteltetett meg, melyre Hunyadi Mátyásunkat nem tartottuk méltónak.”
A kocsonya világpolgár. Hogy csak néhány példát említsünk: van kocsonya Amerikában (pickled pig’s feet), van görög kocsonya (pihti), mely disznólábból készül szegfűszeggel, lisztpéppel. A francia irodalom sem ment a kocsonyától: Jules Verne A rejtelmes szigetében fajdkocsonyát készítenek, Dumas Monte Cristo grófjacímű regényében pedig egy ízben vaddisznó-sonkából készült kocsonya kerül az asztalra. Émile Zola pedig a kocsonya baljóslatú arcát villantja fel: „Egyik reggel Gradelle bácsit kocsonyakészítés közben megütötte a guta. Arccal bukott a húsvágó asztalra.”


A múlt magyar századforduló sokszínű és gazdag, polgári kocsonyakultúrájáról győz meg minket Emma asszony A Hét szakácskönyvében. A „Kocsonya-fajták” osztályában találjuk a Malacz-kocsonyát, a Borjúczomb halmódra című fogást, a Mayonnaises csirkét, a Franczia aszpikos galambot, valamint a Franczia pacsirta-kocsonyát – mely nem lehetett éppen olcsó étel: kezdetnek 18 pacsirtát töltünk meg nyers lúdmájjal és egy darab szarvasgombával, igaz ugyan, hogy készíthető pacsirta helyett galambból vagy verébből is... Most már legalább tudjuk, hogy miért jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok, vagy éppen 18 pacsirta.
Tusor András pedig régi alföldi ételnek mondja a „marhaállás”-t, amely a marha fejéből és lábából főzött kocsonya.

És aki azt hiszi, hogy a kocsonya csakis zimankóban készül, az üsse fel Kövi Pál erdélyi szakácskönyvét a tárkonyos disznófőlevesnél, melynek recipéje alatt ez áll: „Nyáridőben, ha levesünk igazán erős volt, jégbe hűtve kocsonyássá válik és citromlével vagy pár csepp ecettel savanyítva hidegen fogyasztható.”
De hát azért a kocsonya mégiscsak elsősorban a tél remekműve – a farsang királya, a disznótor koronája.

  Krúdy szerint  aki kocsonyát eszik álmában, annak nehéz esztendeje lesz, nehéz sorsa, ráadásul küszködni fog a városbíróval vagy egy vámszedővel – borzalom, mai átiratban ez még adóellenőr is lehet! Ám a kocsonya hozhat szerencsét is a magyarra: egykor szokás volt, hogy az újévi első kocsonyából a lányok kiválasztottak egy-egy csontot, azt kitették este az udvarra. Amelyik leány csontját reggelre elvitte a kutya, biztosra vehette, hogy még abban az esztendőben férjhez megy.
  Krúdy mester is hozzászól a magyar irodalmi kocsonyavitához. A Petőfi Zoltán utazásaiból című novellájában (1929) Tar Mariska jászsági szakácskönyvírónő kocsonyája piros-barna a ráhintett paprikától, erősen fokhagymás, borral és borecettel készül hat hónapos süldőből, van benne füle, orra, körme. „A titka az egésznek – magyarázza Mariska a nagy költő fiának –, hogy egy darab marhahúst is főztem, megfelelő marhacsonttal együtt a kocsonya levébe, de a főtt marhahúst már tegnap megettük. Szegény apja a tojást és a sárgarépaszeleteket szerette, amellyel a kocsonyát garníroztam.”  Szintén Gyula úr tesz említést a pozsonyi Ventur utcai bormérésről, ahol minden időben kapható vadkanfő-kocsonya, „amelynek készítési módját néhány év előtt éppen a tudós és gazdag Wolsey főtisztelendő úr találta ki Angliában, amiért bíbornoki kalapot küldött neki a pápa őszentsége” (Festett király, 1929)
Bár Gundel Károly arra figyelmeztet, hogy „a jó kocsonya ne legyen nyúlós, inkább üvegszerűen törékeny és átlátszó”, azért a magam részéről megengedem a nyájas olvasónak, hogy csak óvatosan zsírozza le kocsonyáját, hiszen a disznó esszenciájából nem hiányozhat a zsír sem. Ne ragaszkodjunk mindenféleképpen a tökéletesen áttetsző díszkocsonyához. A Hamupipőke-kocsonya mellett ismerjük el a mocskos-kocsonya érdemeit is.


A  kocsonyához ne bort, hanem pálinkát igyunk, hiszen ahogy a kocsonya a disznó esszenciája, úgy a pálinka a gyümölcs lelke, lényege. Lényeget lényeggel fogyasszunk, ez fontos alapszabály./



 .. három mélytányér kocsonya és három deci házi szilvapálinka után úgy pislogunk, mint miskolci kocsonyában a béka.
Nagyjából ezt hívjuk boldogságnak.

Cserna-Szabó András
/Székelyföld/ 
A disznóság lényege..
– a kocsonyárúl, a literatúrárúl meg a boldogságrúl –

A Tordai hasadék legendája

A Tordai-hasadék Erdély egyik leglátogatottabb természeti látványossága.

A hasadék keletkezésének legendája: sok monda és teória létezik a hasadék keletkezéséről. A legnépszerűbb legenda szerint a győztes kun sereg üldözőbe vette Szent Lászlót, akit már-már utolért. De midőn a Szent király Istenhez fohászkodott, az alatta elhelyezkedő hegy megrepedt s áthatolhatatlan gátat vont a király és pogány üldözői közé. Tehát Isteni csoda hozta létre a hasadékot. A király lova patkójának a helye még ma is látszik az egyik kősziklán, a Patkós-kövön.

Más népi hiedelmek szerint egy óriási kincs van eldugva a Tordai-hasadék valamely barlangjába. A Dárius kincstára éppen az egyik ilyen barlangban – a Kéményseprő barlangban – van. Nem messze a hasadéktól van Szent László kútja. A legenda szerint Szent László király harcolt a kunokkal errefelé, és megszomjaztak a vitézei. Belevágta a bárdját a kősziklába, s rögtön megeredt a forrás. Így mentette meg vitézeit a szomjúságtól. A Tordai-hasadékban látszik egy lófő, s a lónak az orrán bugyborékol a forrás, az a Szent László forrása.

 A Tordai hasadék 1938 óta védett terület. A hasadék a Torockói-takaróban a mezozoikumban keletkezett vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken. A hasadék Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között alakult ki. Egy nagyobb beszakadt barlangrendszerből jött létre. Ezt beszakadt völgyet mosta a benne folyó Hesdát-patak ki sok-sok ezer éven keresztül, míg elnyerte mai formáját. 1983-ban természeti rezervátumnak nyilvánítják, mivel flórája és faunája olyan egyedi példányokat őriz, amelyek Európában ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő. A Tordai hasadékban több mint 997 fajta növény él, amely a Romániában ismert növények több mint egy negyede. A hasadékban több védett állatfaj él, pl. a szirti sas, a fülesbagoly, valamint több különleges pillangóféle. 

forrás: Érdekes Világ

A joghurt

  A joghurt rendszeres fogyasztása egyensúlyban tartja az emésztőrendszert, jótékony hatással van az immunrendszerre, és friss kutatások a rákmegelőzésben is nagy szerepet tulajdonítanak neki. 

A Joghurt-legenda

A történet ott kezdődött, hogy az állatok tejet adtak. Ennek idestova hat-hétezer éve. A magas hőmérséklet hatására – merthogy hűtőszekrényük nem volt még - a tej megsavanyodott. Ekkor jöttek rá, hogy a savanyú tej üdítőbb, szomjoltóbb és hosszabb ideig eltartható, mint a tej.

Egyik legenda szerint maga Isten küldte el a joghurt titkos receptjét egy angyalával Ábrahámnak, az egyik patriarchának, aki állítólag 175 évet élt. Egy másik történet a mongol Dzsingisz Kán nevéhez kötődik, akinek egyik követe a meghódított falu népétől bosszúból víz helyett tejet kapott a kulacsába. A lovas azonban túlélte a sivatagot, sőt igencsak ízlett neki a melegben és a rázkódástól elkészült joghurt. Ezt aztán Dzsingisz Kán lovasai hódításaik során mindenhova magukkal vitték.

Nyugat-Európába I. Ferenc bélproblémáinak köszönhetően került, aki a török szultántól kért segítséget, miután saját orvosai nem tudták meggyógyítani. A szultán orvosa egy birkacsordával és a joghurt titkos receptjével érkezett az udvarba. A „titkos recept" alapján elkészített birkatej (a joghurt) meggyógyította a királyt, és az udvarban egy időre elterjedt a joghurt ivása, aztán ismét elfelejtődött 400 évre.

A 20. század elején, egy orosz biológusnak, Ilya Metchnikoffnak sikerült bebizonyítania, hogy a joghurt, így a benne található élő kultúrák rendszeres fogyasztása hasznos az emberi szervezet számára: ezek a „jó” baktériumok harcolnak, ill. megakadályozzák a bélben a toxikus anyagokat gyártó baktériumok elszaporodását. Ezért a munkájáért 1908-ban Nobel-díjjal tüntették ki.

A joghurt ezután terjedt el Európa-szerte, bár még csak kis manufaktúrákban gyártották

 
A joghurt tartalmaz minden olyan tápanyagot, amire az emberi szervezetnek szüksége van, ezért egyike a legjobb energiaforrásuknak. A benne lévő kalcium az élelmiszerek között legnagyobb mértékben, kb. 90 %-ban felszívódik, és azáltal, hogy sokkal magasabb kálium-, mint nátriumtartalma, vérnyomásunkat is kedvező irányba befolyásolja. A tejsavas erjesztés alatt a tejtermékek egyes vitaminokban is gazdagodnak: a tejsavbaktériumok mindenekelőtt vízben oldható B vitaminokat, nikotinsavat, folsavat és biotint termelnek. Ezeknek a vitaminoknak a mennyisége erjesztés alatt akár 30-50%-kal is megnövekedhet.

Tartalmaz továbbá aminosavakat, amelyek szükségesek a dopamin és a noradrenalin termelődéséhez, mely anyagok stresszhelyzetben kiürülnek a szervezetből.

A tejtermékekben, így a joghurtban és a kefirben megtalálható tejcukor különleges élettani szereppel bír. Elősegíti az érfal regenerálódását, gátolja az érelmeszesedést, és ezen keresztül csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A tejcukor segíti a kalcium felszívódását is. A joghurt a fogyókúrázók őrangyala. A joghurtban található tápanyagok (zsír, fehérje, tejcukor, ásványi anyagok, vitaminok, bioaktív anyagok) könnyen felszívódó, jól emészthető állapotban vannak jelen. De kitűnő szépítőszer is: fölfrissíti a fáradt bőrt.





Joghurt otthon is könnyen készíthető, nem kell hozzá más, mint két liter, legalább 2,8 százalékos tej, és egy kis dobozos joghurt. A tejet, ha nem pasztörizált, forraljuk fel, ha bolti, akkor elegendő 40 fokra melegíteni.

A 40 fokos tejbe öntsük bele a joghurtot, majd a lábast csavarjuk konyharuhába, vagy bármi egyébbe, ami melegen tartja – nyáron nem lesz nehéz dolgod. 6-8 óra elteltével már ehető is a joghurt, ami hűtőszekrényben néhány napig eláll. Ha egy konyharuhán keresztül lecsepegtetjük,   krémesebb görög joghurtot kapunk.  Tehetünk  bele gyümölcsöt is, de azt csak közvetlenül a fogyasztás előtt rakjuk  bele, hogy ne romoljon meg.
 

Görög joghurt
A hagyományos joghurthoz képest sűrűbb, krémesebb, kicsit tejszínes íze van, és sokkal édesebb is.
Ezt annak köszönhető, hogy finom papíron keresztül átszűrik, így elválasztják belőle a savót.

 

Erről - arról

Bolygó hollandi

Holland kísértethajó kapitánya, a legenda szerint arra kárhoztatott, hogy ítéletnapig járja a tengereket. Régi feljegyzések említenek egy valódi hajót, amely 1680-ban bontott vitorlát Amszterdam kikötőjében, majd a Jóreménység fokánál viharba került. A hajó kapitánya szembeszállt Isten akaratával, és nem tágított, hogy megkerülje a fokot, ezért arra ítéltetett, hogy örökkön-örökké a vizeken bolyongjon, más hajóknak pedig a vesztét okozza. A bolygó hollandi hajójáról szóló sok-sok beszámolóról úgy vélték, hogy káprázat szüleményei, ám megmagyarázhatatlan a szemtanúk által leírt részletek hasonlósága.
A bolygó hollandi legendája ihlette meg Wagnert A bolygó hollandi c. operája megkomponálására.



Abraham Lincoln és az óra állása avagy miért pont 10 óra 10 percnél áll a mutató

Feltűnt már nektek, hogy ha bemész egy óra kereskedőhöz vagy látsz egy óra reklámot az analóg órák általában 10 óra 10 percnél állnak vagy egy nagyon közeli időponthoz. Vajon miért?


A legenda úgy szól, hogy a világ így tiszteleg Abraham Lincoln 16. amerikai elnök előtt. Bizonyára sokan tudják, hogy Lincoln gyilkosság áldozata lett 1865. április 15-én. A legenda szerint Lincoln halálának óráját ábrázolja ez a fura szokás. Na, igen ám, de Lincoln 7:22-kor hunyt el és előző nap este 10:15-kor lőtték le. Így a legenda megbukott. Mi lehet akkor a magyarázat?

Másik dolog, ami valószínűbb azaz, hogy 1870-es évek prospektusaiból kiderült, hogy ez a hullám ilyenkor kezdett el tombolni. Erre mi lehet a magyarázat?A 10:10-es óra állás közre fogja az óra márkáját, a másik állás, ami még jónak bizonyult anno az 8:20-as állás, ami közre fogja az óra modelljét. Mit nem érdemes kitakarni? Márkát, Modellt és a dátumot, (ha esetleg van az órán). Ezek hol helyezkednek el általában? 12-nél a márka, 6-nál a modell és a 3-nál a dátum. Ezt egy órásnak nem érdemes kitakarni nem? Plusz a 10:10 és a 8:20-as állás szimmetrikus is. Az órások szerint nem csábító, egy 12:30-as (félbevágott óra), vagy egy 3:45-ös állású óra esetleg egy 4:22-es állású óra. Ezért maradt a 10:10-es óra állás és a 8:20-as.

De miért vetették el a 8:20-as állást, ami végül is már szimmetrikus volt? Egyszerű a válasz. Ki venne meg egy „szomorú” órát, aminek lefelé konyulnak a mutatói?

Ezért a leleményes órásaink a következőt tették. Tükrözték a mutatók állását így szimbolizálva egy mosolygós fejet, plusz a cég márkáját erőteljesen kiemelve ezzel. Ez lett a 10:10-es állás.

Ha valaki tüsszent, azért mondjuk, hogy "Egészségedre!", mert olyankor az ember szíve megáll egy ezred-másodpercre.
Egy igen erős tüsszentésnél akár egy ember bordája is eltörhet.

A krokodil nem tudja kiölteni a nyelvét.

A garnélarák szíve a fejében van.


4000 évvel ezelőtt Babilonban bevett szokás volt, hogy az esküvő után a menyasszony apja újdonsült vejét egy hónapig itatta. Az ital mézből készült sör volt, innen származik a magyar "mézeshetek"" illetve az angol "honeymoon" (mivel a babiloniak holdhónapot használtak) kifejezés.

A baglyok az egyedüli madarak, amelyek látják a kék színt.

A kaméleon testhosszúságának másfélszeresét teszi ki nyelvének hossza.

A korabeli írásokból kiderül, hogy Leonardo da Vinci nem tudományos vagy művészi teljesítményére volt a legbüszkébb, hanem arra, hogy puszta kézzel volt képes vasat hajlítani.

A nulla az egyetlen szám, ami nem írható le római számokkal.

A patkányok hosszabb ideig bírják víz nélkül, mint a tevék.

A testen belül a fájdalom kb. 110 m/s sebességgel terjed.


A víziló bőre közel 6, 5 centiméter vastag, így a legtöbb fegyver lőszere ellen védelmet nyújt. Az állat 3 méternél nagyobbra és 4 tonnára is megnőhet, mégis gyorsabban tud futni, mint egy ember!

Csak két állat van, amely a fejének elfordítása nélkül is látja a háta mögötti területet: a nyúl és a papagáj.

Ez+Az

Bolygó hollandi

 Holland kísértethajó kapitánya, a legenda szerint arra kárhoztatott, hogy ítéletnapig járja a tengereket. Régi feljegyzések említenek egy valódi hajót, amely 1680-ban bontott vitorlát Amszterdam  kikötőjében, majd a Jóreménység fokánál viharba került. A hajó kapitánya szembeszállt Isten akaratával, és nem tágított, hogy megkerülje a fokot, ezért arra ítéltetett, hogy örökkön-örökké a vizeken bolyongjon, más hajóknak pedig a vesztét okozza. A bolygó hollandi hajójáról szóló sok-sok beszámolóról úgy vélték, hogy káprázat szüleményei, ám megmagyarázhatatlan a szemtanúk által leírt részletek hasonlósága.

* A bolygó hollandi legendája ihlette meg Wagnert A bolygó hollandi c. operája megkomponálására.

 

 

Abraham Lincoln és az óra állása avagy miért pont 10 óra 10 percnél áll a mutató

Feltűnt már nektek, hogy ha bemész egy óra kereskedőhöz vagy látsz egy óra reklámot az analóg órák általában 10 óra 10 percnél állnak vagy egy nagyon közeli időponthoz. Vajon miért?

. A legenda úgy szól, hogy a világ így tiszteleg Abraham Lincoln 16. amerikai elnök előtt. Bizonyára sokan tudják, hogy Lincoln gyilkosság áldozata lett 1865. április 15-én. A legenda szerint Lincoln halálának óráját ábrázolja ez a fura szokás. Na, igen ám, de Lincoln 7:22-kor hunyt el és előző nap este 10:15-kor lőtték le.  Így a legenda megbukott. Mi lehet akkor a magyarázat?

Másik dolog, ami valószínűbb azaz, hogy 1870-es évek prospektusaiból kiderült, hogy ez a hullám ilyenkor kezdett el tombolni. Erre mi lehet a magyarázat?A 10:10-es óra állás közre fogja az óra márkáját, a másik állás, ami még jónak bizonyult anno az 8:20-as állás, ami közre fogja az óra modelljét. Mit nem érdemes kitakarni? Márkát, Modellt és a dátumot, (ha esetleg van az órán). Ezek hol helyezkednek el általában? 12-nél a márka, 6-nál a modell és a 3-nál a dátum. Ezt egy órásnak nem érdemes kitakarni nem? Plusz a 10:10 és a 8:20-as állás szimmetrikus is. Az órások szerint nem csábító, egy 12:30-as (félbevágott óra), vagy egy 3:45-ös állású óra esetleg egy 4:22-es állású óra. Ezért maradt a 10:10-es óra állás és a 8:20-as.

De miért vetették el a 8:20-as állást, ami végül is már szimmetrikus volt? Egyszerű a válasz. Ki venne meg egy „szomorú” órát, aminek lefelé konyulnak a mutatói?

 

Ezért a leleményes órásaink a következőt tették. Tükrözték a mutatók állását így szimbolizálva egy mosolygós fejet, plusz a cég márkáját erőteljesen kiemelve ezzel. Ez lett a 10:10-es állás. Igaz mára már mondjuk nincs meg ez a rendszer néhány helyen. Sok órás manapság csak a 10:10-es óra álláshoz közelítő állásokat szeretik, mint például a 10 óra 9 perc 36 másodperc vagy másoknál a 10 óra 8 perc 30 másodperc vagy valaki csak felteszi, a falra aztán had menjenek, mert végül is működő órát akarunk venni és nem egy álló mutatójú  órát.


Ha valaki tüsszent, azért mondjuk, hogy "Egészségedre!", mert olyankor az ember szíve megáll egy ezred-másodpercre.

Egy igen erős tüsszentésnél akár egy ember bordája is eltörhet.

A krokodil nem tudja kiölteni a nyelvét.

A garnélarák szíve a fejében van.

A malacok nem tudnak felnézni az égre.

4000 évvel ezelőtt Babilonban bevett szokás volt, hogy az esküvő után a menyasszony apja újdonsült vejét egy hónapig itatta. Az ital mézből készült sör volt, innen származik a magyar "mézeshetek"" illetve az angol "honeymoon" (mivel a babiloniak holdhónapot használtak) kifejezés.

A baglyok az egyedüli madarak, amelyek látják a kék színt.

A Föld legnagyobb élő organizmusa egy "Sherman Tábornok" névre keresztelt fa, amely a Sequoia Nemzeti Parkban található (USA). Magassága több, mint 91 méter, a legszélesebb átmérője pedig meghaladja a 12 métert.

A heroin eredetileg a Bayer nevű gyógyszergyár védjegye volt - így nevezték el az általuk gyártott morfiumot.

A kaméleon testhosszúságának másfélszeresét teszi ki nyelvének hossza.

A korabeli írásokból kiderül, hogy Leonardo da Vinci nem tudományos vagy művészi teljesítményére volt a legbüszkébb, hanem arra, hogy puszta kézzel volt képes vasat hajlítani.

A lézersugár feltalálása után egy ideig a sugár erejét Gillette-ben mérték, ami azt mutatta, hogy hány Gillette borotvapengét volt képes átlyukasztani.

A méhek, a teknősök és a termeszek teljesen süketek.

A nulla az egyetlen szám, ami nem írható le római számokkal.

A patkányok hosszabb ideig bírják víz nélkül, mint a tevék.

A testen belül a fájdalom kb. 110 m/s sebességgel terjed.

A Titanic katasztrófáját két kutya is túlélte.

A Tyrranosaurus Rex legközelebbi ma is élő rokona: a csirke.

A víziló bőre közel 6, 5 centiméter vastag, így a legtöbb fegyver lőszere ellen védelmet nyújt. Az állat 3 méternél nagyobbra és 4 tonnára is megnőhet, mégis gyorsabban tud futni, mint egy ember!

Albert Einstein 6 éves korában kezdett beszélni.

Az "&" írásjel egy időben az angol ABC része volt.

Az első autós kiadó ablakkal rendelkező étterem egy McDonald's volt, az Arizona államban található Sierra Vista-ban. Az étterem azért csinált ilyen kiadó ablakot, hogy a közeli katonai támaszponton állomásozó katonákat is el tudják látni élelemmel, akiknek egyenruhában tilos volt bármilyen boltba belépniük.

Az ember által valaha generált legnagyobb hőmérséklet 70 millió fok volt, amit 1978-ban a Princeton Egyetemen állítottak elő.

Csak két állat van, amely a fejének elfordítása nélkül is látja a háta mögötti területet: a nyúl és a papagáj.

Péntek 13 nem is szerencsétlen

Felmérések szerint a nyugati kultúrákban, főleg Amerikában és az angolszász nyelvterületeken az emberek 8-10 százaléka hisz abban, hogy ha egy hónap tizenharmadik napja péntekre esik, az szerencsétlenséget jelent. Ez a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb babonája, aminek eredetét a legendák olyan régmúlt eseményekre vezetik vissza, mint Jézus keresztre feszítése, a templomos lovagok rendjének felszámolása, sőt, az özönvíz, vagy a kiűzetés a Paradicsomból.

Valójában a babona messze nem ilyen ősi: a péntek tizenharmadika balszerencsés mivoltáról a legrégebbi írásos említés 1869-ből való, a híres zeneszerző, Gioachino Rossini életrajzából (Rossini egyébként 1868. november 13-án halt meg, ami péntekre esett). Ezelőtt a babona legfeljebb közszájon forgott, de nem volt különösebben elterjedt. A hiedelmekkel, népszokásokkal, babonákkal foglalkozó híres Brewers Dictionary of Phrase and Fable enciklopédia még az 1898-as kiadásában sem emlékezik meg a szerencsétlen péntek tizenharmadikáról; az elátkozott 13-as szám, és a balszerencsés péntek azonban külön-külön szócikket kap benne.

Péntek tizenharmadika legendája a néprajzkutatók szerint valószínűleg két egymástól független babona összeolvadásából jött létre, valamikor a huszadik század elején.

Tizenhárom

A tizenhármas a legtöbb ősi kultúrában kiemelt szerepet kapott: Kínában és Egyiptomban szerencsés számnak tartották, máshol pedig szerencsétlennek, mert eggyel több, mint a tökéletesség szimbólumának tartott tizenkettes.

A keresztény kultúrkörben az utolsó vacsora bibliai története bélyegezte meg a számot, ahol tizenhárman ültek az asztalnál. Kevésbé ismert, de egy hasonló történet szerepel a viking mitológiában is, ahol Odin és 11 társa tart lakomát, amit a meg nem hívott Loki, a viszály istene tesz tönkre tizenharmadikként, egy mérgezett nyílvesszővel megöli Baldrt, a szépség istenét, ami végül az istenek háborújához, a Ragnarökhöz vezet.

A tizenhármas szám rossz híre a XX. század első felében olyan erős volt, hogy New York felhőkarcolóinak 80 százalékában kihagyták a 13-ast az emeletek számozásából, a szállodákban nem volt 13-as szoba, a kórházakban 13-as kórterem, a színházak nézőterén 13. sor, az utcákon 13-as házszám.

Péntek

Az ókori Rómában (majd később például a középkori Angliában) a péntek volt a kivégzések napja, így szükségszerűen Jézus keresztre feszítése is péntekre esett - innen származhat a szerencsétlenséget hozó pénteki nap babonája. Az európai pogány kultúrákban a hét ötödik napja szent nap volt, amit az isteneknek szán az ember. Ez is magyarázhatja a babona egy részét, miszerint pénteken elkezdeni egy utazást, vagy bármilyen fontos tevékenységet, balszerencsét hoz, hiszen ezt a napot az isteneknek kellett volna áldoznunk.

Az angol „friday" szó a szerelem és a termékenység viking istennőjére, Freyjára utal („Freyja's day"). Egyes történészek szerint a keresztény egyház szándékosan állította be a hívei előtt rivális vallás istennőjét boszorkánynak, Freyja szent napját pedig szerencsétlenséget hozó, elátkozott napnak, boszorkányszombatnak.