Holnap 13-a és péntek..

13
A 13-as számot már az ókori egyiptomiak és kínaiak is szerencsétlen számnak tartották. A szakértők elég érdekes magyarázattal szolgálnak erre: szerintük az emberek azért tartottak a 13-tól, mert számolásnál a tíz ujjukat és a két lábukat használták. Így azonban csak 12-ig tudtak eljutni, a 13 pedig már félelmetesnek tűnt, mert nem tudták leszámolni. Hmm... az ókoriaknak nem voltak tán lábujjaik? És akkor a 14-től vagy akár a 32-től miért nem féltek? Mindenesetre az okosok szerint innen ered a 13-tól való félelem, ami a mai napig fennáll.
A számok különös jelentőséggel bírnak -állítják a kabbalisták. Hitük szerint a számok útjelző táblák: egyes számok pozitív, mások negatív hatással vannak életünkre. A 3 a tűz, a víz és a levegő szimbóluma. A mesékben is mindig 3 királyfi, 3 kívánság, 3 próbatétel van. A 12-es szintén különleges szám, a tökéletességet jelenti:

Amikor a naptár péntek 13-át mutat, még azoknak is kellemetlen érzésük támad, akik nem babonásak. Nem szívesen időzítünk fontos találkozókat, elintéznivalókat erre a napra. Vajon miért lett mumus a péntek 13? És mi áll a többi, jól ismert babona hátterében?

Egy szakkönyv szerint a babona az egyes tárgyaknak, cselekményeknek természetfölötti hatást tulajdonító, és bizonyos jelenségeket természetfölötti erők megnyilvánulásaként magyarázó tévhit. Nehéz meghúzni a határt a babona és az okkult tanok között.

Ami az egyik ember szemében babona, a másik számára vallás vagy tudomány. A kutatások azt mutatják, hogy a társadalmi háttér nem döntő tényező a babonásságban, a diákok és szellemi foglalkozásúak között is szép számban akadnak olyanok, aki hisznek a csillagok emberi életet befolyásoló hatásában vagy a tenyérjóslásban.

A misztikus 13-as

Egyesek szerint péntek 13. szerencsétlen nap, mások szerint viszont ez is ugyanolyan, mint a többi.

 A pénteki nap "gonoszságát" azzal magyarázzák, hogy Jézust is aznap feszítették keresztre. Más megközelítések szerint a péntektől való rettegés gyökere lehet az is, hogy az 1800-as évekig ez a nap volt a hóhér napja, ekkor hajtották végre a nyilvános kivégzéseket.
A számok különös jelentőséggel bírnak -állítják a kabbalisták. Hitük szerint a számok útjelző táblák: egyes számok pozitív, mások negatív hatással vannak életünkre. A 3 a tűz, a víz és a levegő szimbóluma. A mesékben is mindig 3 királyfi, 3 kívánság, 3 próbatétel van. A 12-es szintén különleges szám, a tökéletességet jelenti: az év 12 hónapból áll, Jézusnak 12 apostola volt.
A 13-as talán éppen ezért rossz, mert a tökéletes után következik, tönkretéve ezzel az előtte lévő számban megtalálható egységet. A számmisztika más értelmezése szerint a 13-as szám jegyeit összeadva 4-et kapunk, amely egyes népeknél a halál száma. Nem véletlen, hogy Kínában például nem akasztanak egymás mellé 4 csengettyűt vagy 4 bambuszrudat.

Mitől őrizkedjünk, ha 13-a péntekre esik?

Állítólag az e napon beszedett orvosság nem használ, és ha ruhát varrunk, az rosszul sikerül. Amelyik állat ilyenkor ellik, annak a kicsinye valószínűleg beteges lesz. Az elvetett mag silány termést hoz, és a tizenharmadikán köttetett házasság csak válással végződhet. A babonás emberek lefekvés előtt 13 tárgyat érintenek meg, vagy 13 szót mondanak, hogy feloldják a rontást.

Érdekes..

Elterjedt hiedelem: ha a tükör összetörik, bajt jelent. Ha éppen lány törte el a tükröt, 7 évig nem megy férjhez.  

Ennek a nálunk elterjedt babonának világszerte akadnak rokonai. Az afrikai zuluk például nagyon félnek a vízbe nézni, mert akkor ott megjelenik tükörképük, és attól tartanak, hogy azt a krokodilus elragadhatja. Az ősi társadalmi viszonyok közölt élő népek mindenütt sajátos tisztelettel veszik körül a tükörképet. Ami a tükörben megjelenik, az számukra nem visszavert fény - hiszen mit is tudhatnának ők erről -, hanem valami jelenés, szellem. A tükör ily módon félelmetes tárgy, mert látszólag benne lakik a bepillantáskor előbukkanó, tehát alvó alak. Ha a tükör eltörik, ez a szellem bosszút áll. Ily nézetek magyarázzák meg, hogy a kőkorszaki, nekünk szinte elképzelhetetlenül nehéz viszonyok közt élő emberek miért készítettek fáradságos munkával haszontalan tükröket; s ha már annyi időt pazaroltak készítésükre, miért temették el a halottakkal. Amerika aztékjai például tükröket csiszoltak obszidiánból, s e tükrök nagy számban kerültek elő a feltárt sírokból. Egyiptom ókori emlékei között is sok tükör akadt. A holtak tehát magukkal vitték a sírba a tükrök szellemét.

A valóságot - ez esetben a fénysugár szabályos visszaverődését a tükörlapon -, különböző történelmi-társadalmi viszonyok közt élő emberek más-más módon fogták fel.

Hófehérke meséjében a gonosz királyné a tükörben levő szellemtől kérdezi meg, ki a legszebb országában? A régi orosz babona szerint az a lány, aki az újév első percében - kezében égő gyertyával - belenéz a tükörbe, háta mögött meg fogja pillantani jövendőbeli férjét. E. T. A. Hoffmann egyik novellájában - amelyet Offenbach is feldolgozott operájában - az ellopott tükörképről ír.

A modern társadalom embere a tükörképben saját vonásaira ismer, az ősi korok, primitív kultúrák embere azonban egy "szellemet" látott megjelenni. Ezért is vált a tükör varázseszközzé, szellemidéző szerszámmá, amelytől a jövendőt kérdezték. Vagyis minél kevesebbet tud az ember a valóság összefüggéseiről, annál inkább felruházza a tényeket félelmetes, képzeletbeli tulajdonságokkal. S minél kevesebbet ért az észlelt jelenségekből, annál inkább módosíthatja, értelmezheti, színezheti azokat a várakozás vagy félelem. 

Miért szürkebarát a szürkebarát?

Valaki úgy jellemezte ezt a kitűnő zamatú badacsonyi borfajtát, hogy a tűz és a méz keveréke. Különös neve valószínűleg nem régi, bár maga a "szürke barát" fogalma népünk körében már a 14. század óta ismeretes. Cseri barátoknak vagy szürke barátoknak a ferences szerzetesrendnek azt a szigorúbb irányú ágát nevezték, amely 1368 után szüremkedett Boszniából Magyarországra. A szürke barát nevüket a Temes megyei, ma már nem létező Cseri nevű helységtől, vagy szürke ruhájukról kapták. Első zárdáik egyike is Cseriben volt.

Miért éppen ettől a szigorú szerzettől kapta nevét a badacsonyi szürkebarát?

A régi szerzetesrendek tudvalevően valamikor a betegápolásnak is egy-egy középpontját, alkották, a mai kórházakat helyettesítették. Gyógyító eljárásaikban jelentős szerepe volt a különböző gyógyfüvekkel ízesített boroknak, gyümölcsszeszeknek is. Ezért vált szokásossá a bor- és szeszesital-kereskedelemben régi szerzetesrendekről nevezni el egy-egy jellemző zamatú, aromájú italt. Ennek a szokásnak emlékeként kerül ünnepi asztalainkra az a kitűnő badacsonyi borfajta, amelynek címkéjén a szürkebarát elnevezés olvasható. 

Babonákról - péntek 13.

 

Ki ne tudná, mi a teendő, ha hullócsillagot lát, vagy ha fekete macska megy át előtt az úton? Ősidők óta foglalkoztatnak minket a titokzatos jelek és jóslatok. Vajon mi az alapja a babonának?

A legtöbb hiedelmünk nem más, mint az ősi vallási-misztikus képzetek túlburjánzása. Egyes tárgyaknak, cselekményeknek természetfölötti hatást tulajdonító és bizonyos jelenségeket természetfölötti erők megnyilvánulásaként magyarázó tévhit a babona, legalábbis így határozza meg a szakkönyv. Fő ismertetőjele a rejtett összefüggések megléte, azaz mágikus jelentőség tulajdonítása bizonyos gyakorlatoknak. Köztük azonban semmilyen bizonyítható kapcsolat nem létezik, olykor a józan észnek is ellentmondanak. Ennek ellenére mégis befolyásolják életünket, sőt, szép lassan beleivódnak a hétköznapjainkba, és gátlásokat alakítanak ki, vagy önbeteljesítő jóslattá válnak.

. Gondoljunk csak bele, ha kiborul a só, vagyis — a hiedelem szerint — veszekedésre számíthatunk, akaratlanul is hajlamosak vagyunk vitát szítani. A babonás embert voltaképpen a megismerés vágya hajtja, de mivel ésszerű magyarázatot nem talál az ismeretlen jelenségekre, bizonytalanságának megszüntetése érdekében ebbe az irracionális világába menekül
./Maxima/

A  tojás, tüsszentés, négylevelű lóhere

 .

A tojás a magyar népi hitvilágban és népszokásokban termékenységvarázsló, és az újjászületést, növekedést jelképezi.

Számos nép képzetében a kozmikus tojás a teremtés és a lét kezdetének szimbolikája. A görögöknél a feltámadást jelképezi. Kínában a teljesség kifejezésére szolgál. Az irániaknál a tojás a teremtést jeleníti meg. Sok esetben az aranytojás jelképezi a Napot.

 A strucctojás vagy a nagyobb porcelántojások, amelyek elsősorban templomokban, mecsetekben láthatók, a teremtést, az életet és a feltámadást jelzik. A keleti szlávok legfőbb termékenység megtestesítője ugyancsak a tojás. Angliában az újjászületés, a remény jelvénye. Néha a szűztől való megszületésre utal. Az alkimisták szerint a tojásból nő ki a bölcsesség fehér, piros és kék virága.

A tojáshoz meglehetősen sok babonás képzet is társul, például, ha véletlenül leejtünk egy tojást, és az összetörik, valami jót fogunk hallani; ha viszont sértetlen marad, vagy csak megreped, akkor jobb az elővigyázatosság, mert rossz hírekre számíthatunk.

 Ha a héjától megpucoltuk, vagy már megettük a tojásokat, a balszerencse megelőzése érdekében a legjobb megoldás, ha a tojáshéjakat összetörjük egy kanállal. Ha a tojás héját elégetjük, a tyúk nem fog tovább tojni. Nem szerencsés dolog tojásokat sötétedés után kivenni a tyúkólból, vagy bevinni a házba

. Az azerbajdzsániaknál nem szabad tojást ajándékozni. A Kína északkeleti részén található Liaoning tartományban élő hagyomány, hogy a Sárkánycsónak-fesztivál idején (az ötödik holdhónap ötödik napján) az emberek házuk küszöbén ülve napnyugta előtt megesznek egy tojást. Miután végeztek az evéssel, a tojáshéjakat kidobják a házból, abban a reményben, hogy ezzel a következő évre megtisztítják a házat a betegségtől és a balszerencsétől.

A magyar hitvilágban és a népszokásokban elterjedt szokás volt a csecsemő első fürdővízébe tojást ütni, hogy a gyerek szép, egészséges legyen. Lakodalomban az új asszonyt a vőlegény házába való bevezetéskor tojásra léptették, vagy tojást tettek, gurítottak ülőhelye alá az esküvői vacsorán, hogy a könnyű szülést, illetve a termékenységet biztosítsák. A kínai Zhejiang tartományban régebben az ifjú feleségek tojást rejtettek a nászágy végébe, hogy így biztosítsák teherbeesésüket. A szülést követően az ifjú anyának rántottát adtak enni, és a betegek is tojást kaptak, hogy mielőbb felgyógyuljanak és megerősödjenek. A gyerekekkel első születésnapjukon lágy tojást etettek.

Bukovinában és Moldáviában húsvétkor a hölgyek egy piros és fehér tojást tesznek a mosdóvizükbe, az előbbit azért, hogy pirosló legyen az ajkuk, a fehéret pedig az egészségük érdekében. Ugyancsak román hagyomány, hogy a következő évben szépek és kívánatosak legyenek, éjszakára a lányok piros tojást tesznek a keblükre.

Az angolok szerint, aki megeszi: a barázdabillegető tojását, csavargóvá válik; a poszáta tojását, a titkok kifecsegője lesz; a gatyásgalamb tojását, balszerencsével számolhat; a varjú tojását, ostobán hahotázóvá válik, a fogoly tojását, anyagi gyarapodásra számíthat; a bagoly tojását, sokat fog rikácsolni. A hosszúfarkú lile fészkének kifosztása, és tojásának elfogyasztása kéztörést okoz. Aki sárga tollú madár tojását fogyasztja el, hamarosan be fog lázasodni. Ha a kacsa sötétbarna tojást tojik, rossz előjel. Ha Nagypénteken tojt tojást a tűzre dobják, kioltja a lángokat.

Az angolok azt hiszik, hogy egy fehér tyúk húsvét napján új fészekbe tojt tojása gyógyítja a gyomorpanaszokat, csillapítja a fejfájást; megvédi a szőlőtőkéket a jégverés ellen; a termőföldet a fagytól. Aki ilyen tojás birtokába jut, képes meglátni a boszorkányokat. Ha pedig két ember eszik egy sas tojásból, védelmet nyernek a rontás és a boszorkányság ellen.

A tüsszentés:

a tüsszentés nem "kedves egészségünket" szolgálja, sőt legtöbbször a közelgő náthát jelenti be. Orvostudományi és élettani alapon tehát ennek az udvariassági formulának az eredetét egyáltalán nem tudjuk megmagyarázni. Választ az őstörténet, a néprajz, a mitológia és a vallástörténet ad. Feljegyezték, hogy Afrika egyik kis néger államában, Monomopatában nagy esemény volt a király tüsszentése. Ha ez megtörtént, akkor különféle szertartások és imák között kihirdették az egész országban, hogy a legkisebb alattvaló is elrebeghesse jókívánságait, és imádkozhassék ura egészségéért. Azt tartották ugyanis, hogy Monomopata ura egy-egy tüsszentésével a kártékony szellemek, gonosz démonok egész rajától szabadul meg. Az ehhez hasonló példákat bőséggel sorolhatnánk a természeti népek köréből: Afrikától Guineán át a floridai indiánokig. Ehelyett inkább a régi mítoszok világában kutassunk.

A régi héber legenda szerint a legelső időkben az ember egész életében csak egyetlenegyszer tüsszentett, de akkor is bele kellett halnia, így volt ez egész Jákobig, akinek megengedte az Isten, hogy annyit tüsszenthet életében, amennyit akar, és mégse pusztul el tőle. Ennek ellenére a tüsszentés általi halál félelme tovább élt az emberben, és ezért üdvözölték egymást az "egészségére" felkiáltással ilyen "félelmetes" alkalmakkor.

A görögöknél is hasonló fontossága volt a tüsszentésnek. Az Odüsszeiában egyenesen jóserőt tulajdonítanak neki, s még Arisztotelész is feljegyzésre méltónak ítéli, hogy a nép a tüsszentést Isten által küldöttnek tekinti, a köhögést azonban nem...

 

Vizsgálódásaink eredménye tehát az, hogy a "kedves egészségére" udvariassági formula az ősidőkben vallásos eredetű varázsmondás volt. Az ártó démonok távozását vagy az istenség üzenetét jelentette.

S ha már itt tartunk, említsük meg azt is, hogy a földkerekség legkülönbözőbb népei, mikor ásítanak, kezüket a szájuk elé tartják. Számunkra ez ma már szintén csak illemszokás, de a néprajzi kutatások alapján kétségtelen, hogy a rontó démonok besurranása elleni védekezés maradványa. Ezeket az ősi, szívósan továbbélő, de ma már eredeti jelentésüket elvesztett hagyományokat "csökevényeknek" nevezi a tudomány.

Miért hoz szerencsét a lópatkó és a négylevelű lóhere?

A patkót világszerte szerencsehozónak tartják, nálunk vályúba teszik, hogy az állatot megóvja a betegségektől; az algíri mohamedánok ajtófélfájára éppúgy patkót szegeznek, mint az angol vitorlások árbocára.

Régen a ló varázserejű, bajtól óvó állat volt; nagy szükségben lovat áldoztak, s a házak ormára, kapuk fölé lófejet, lókoponyát szegeztek. A lóáldozatokat helyettesítette később a lópatkó. Általánosan elterjedt hiedelem, hogy a vas megóv az ártó szellemektől, s különösen nagy hatása van olyan vasnak, amit nem vesznek, hanem találnak. Márpedig a ló lábáról könnyen leesik a patkó, s aki egy kicsit is szemfüles, úton-útfélen megtalálhatja szerencséjét.

A négylevelű lóhere alakja a keresztre emlékeztet, márpedig ez a keresztény kort jóval megelőző, ősi szimbólum mindenütt bajelhárító, szerencsehozó hírében áll. Ez az egyik oka a négylevelű lóhere népszerűségének, a másik pedig ritkasága. Azért nem olyan ritka, mint a fehér holló vagy az ötös találat, s ha valaki szorgalmasan keresgél a lóherésben, előbb vagy utóbb talál négylevelű lóherét. Igen ám, de csak az az igazi szerencsehozó, amire véletlenül bukkanunk rá!

Péntek 13 nem is szerencsétlen

Felmérések szerint a nyugati kultúrákban, főleg Amerikában és az angolszász nyelvterületeken az emberek 8-10 százaléka hisz abban, hogy ha egy hónap tizenharmadik napja péntekre esik, az szerencsétlenséget jelent. Ez a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb babonája, aminek eredetét a legendák olyan régmúlt eseményekre vezetik vissza, mint Jézus keresztre feszítése, a templomos lovagok rendjének felszámolása, sőt, az özönvíz, vagy a kiűzetés a Paradicsomból.

Valójában a babona messze nem ilyen ősi: a péntek tizenharmadika balszerencsés mivoltáról a legrégebbi írásos említés 1869-ből való, a híres zeneszerző, Gioachino Rossini életrajzából (Rossini egyébként 1868. november 13-án halt meg, ami péntekre esett). Ezelőtt a babona legfeljebb közszájon forgott, de nem volt különösebben elterjedt. A hiedelmekkel, népszokásokkal, babonákkal foglalkozó híres Brewers Dictionary of Phrase and Fable enciklopédia még az 1898-as kiadásában sem emlékezik meg a szerencsétlen péntek tizenharmadikáról; az elátkozott 13-as szám, és a balszerencsés péntek azonban külön-külön szócikket kap benne.

Péntek tizenharmadika legendája a néprajzkutatók szerint valószínűleg két egymástól független babona összeolvadásából jött létre, valamikor a huszadik század elején.

Tizenhárom

A tizenhármas a legtöbb ősi kultúrában kiemelt szerepet kapott: Kínában és Egyiptomban szerencsés számnak tartották, máshol pedig szerencsétlennek, mert eggyel több, mint a tökéletesség szimbólumának tartott tizenkettes.
A keresztény kultúrkörben az utolsó vacsora bibliai története bélyegezte meg a számot, ahol tizenhárman ültek az asztalnál. Kevésbé ismert, de egy hasonló történet szerepel a viking mitológiában is, ahol Odin és 11 társa tart lakomát, amit a meg nem hívott Loki, a viszály istene tesz tönkre tizenharmadikként, egy mérgezett nyílvesszővel megöli Baldrt, a szépség istenét, ami végül az istenek háborújához, a Ragnarökhöz vezet.
A tizenhármas szám rossz híre a XX. század első felében olyan erős volt, hogy New York felhőkarcolóinak 80 százalékában kihagyták a 13-ast az emeletek számozásából, a szállodákban nem volt 13-as szoba, a kórházakban 13-as kórterem, a színházak nézőterén 13. sor, az utcákon 13-as házszám.
Péntek
Az ókori Rómában (majd később például a középkori Angliában) a péntek volt a kivégzések napja, így szükségszerűen Jézus keresztre feszítése is péntekre esett - innen származhat a szerencsétlenséget hozó pénteki nap babonája. Az európai pogány kultúrákban a hét ötödik napja szent nap volt, amit az isteneknek szán az ember. Ez is magyarázhatja a babona egy részét, miszerint pénteken elkezdeni egy utazást, vagy bármilyen fontos tevékenységet, balszerencsét hoz, hiszen ezt a napot az isteneknek kellett volna áldoznunk.
Az angol „friday" szó a szerelem és a termékenység viking istennőjére, Freyjára utal („Freyja's day"). Egyes történészek szerint a keresztény egyház szándékosan állította be a hívei előtt rivális vallás istennőjét boszorkánynak, Freyja szent napját pedig szerencsétlenséget hozó, elátkozott napnak, boszorkányszombatnak.

Jóslás, babonák

játék... jóslás kövekkel

Az idő köveit Szaturnuszról, az idő uráról nevezték el, aki segít a jó időzítésben. Készítsünk saját Szaturnusz jósköveket! Használatuk segítségünkre lesz, amikor fontos döntéshelyzetek elé kerülünk az életünkben.

Keressünk húsz darab kavicsot vagy bármilyen követ, aminek elég nagy és sima a felülete ahhoz, hogy írhassunk rá. Nem elég, ha belemarkolunk egy sóderkupacba, hiszen olyan személyes jóseszközt készítünk, amit féltett kincsként őrzünk majd egy selyemkendőbe bugyolálva vagy egy zsinórral záródó bársonyzacskóban. Ezek a kis jóskövek segíteni fognak minket, amikor fontos döntéseket kell meghoznunk az életünkben.

Előkészületek

Mossuk meg a köveket meleg illóolajos vízben. A citrom és a zsálya kiváló erre a célra, mivel mindig érezni fogjuk az illatukat a köveken. Tisztítsunk le minden szennyeződést a felületükről, töröljük szárazra őket, aztán arany vagy ezüst színű filctollal számozzuk meg őket egytől húszig. Ha nincs zsinórral vagy szalaggal összeköthető zsákocskánk, akkor tároljuk a jósköveinket a kedvenc hímzett zsebkendőnkben vagy egy szép selyemsálban.

A jóslás menete

Azokban az időkben, amikor reménytelennek, elveszettnek vagy zavarodottnak érezzük magunkat, vegyük elő ezt a kis személyes „jósdát”! Csak kérnünk kell őszintén és egyszerűen, hogy a megfelelő minőségek lépjenek be a térbe, a megfelelő választ adva a kérdésünkre.

Amikor egy probléma felmerül, időre van szükségünk ahhoz, hogy elrendezzük a dolgokat. A jóskövek megmutatják, mennyi időnk van. Egyszerűen rázzuk meg a kis köveket a zacskóban, és húzzunk ki belőle egyet.

A 20 Szaturnusz jóskő jelentése

1 azt jelenti, várjunk egy napot;

2 azt jelenti, két percen belül megkapjuk a választ;

3 azt jelenti, hogy kérdezzünk meg három embert három hónap alatt;

4 azt jelenti, várjunk négy napot;

5 azt jelenti, a válasz világos lesz öt héten belül;

6 azt jelenti, adjunk ennek a helyzetnek hat hónapot;

7 azt jelenti, gondolkodjunk rajta egy hétig;

8 azt jelenti, csak nyolc óra kell, hogy megoldódjon a helyzet;

9 azt jelenti, kilenc hónap alatt megszületik a megoldás;

10 azt jelenti, várjunk tíz napot;

11 azt jelenti, várjunk tizenegy napot;

12 azt jelenti, ehhez a válaszhoz tizenkét nap kell;

13 azt jelenti, számítsunk a váratlanra;

14 azt jelenti, a válasz lassan jön, két hét múlva;

15 azt jelenti, tizenöt nap múlva tudni fogjuk, mit kell tennünk;

16 azt jelenti, tizenhatodikán választ kapunk a kérdésünkre;

17 azt jelenti, tizenhét napon belül megoldódik a helyzet;

18 azt jelenti, tizennyolcadika szerencsét hoz;

19 azt jelenti, a megoldásnak saját ritmusa van, nem köthető határidőhöz;

20 azt jelenti, hogy egész óra húszkor kapunk választ.

A babona ősidőktől fogva rémít, a babonás hit az emberi lélek ősi szorongásaira épül fel. Gyökerei sokkal mélyebbre fúrták magukat a hiszékenyek lelkületében, semhogy ki lehetne azokat onnan irtani. A tudomány teljes vértezetben vonult fel ellene, de hasztalanul. Egyetlen komoly ellenfélre talált az évszázadok során, s ez a fejlődő kultúra volt.

Ha hiszünk benne, ha nem, egyet bevallhatunk; mindnyájunknak jól jöhet, ha egy nehéz nap felénél, a húszforintosunk oldala, a fej-vagy írás dönt arról, hogy a következő dologba belevágjunk-e. Nos, amennyiben az érme úgy döntött, hogy „netovább” , máris hanyatt dőlhetünk, a problémánkat a babona segítségével másnapra tehetjük. Ha a pénzérme válasza: igen, akkor nincs vissza út, menni kell előre. Ebben az esetben a babonánk segített leheletvételnyi szünethez jutni.

forrás: ezo.. babonák,jóslások

Erről - arról

Bolygó hollandi

Holland kísértethajó kapitánya, a legenda szerint arra kárhoztatott, hogy ítéletnapig járja a tengereket. Régi feljegyzések említenek egy valódi hajót, amely 1680-ban bontott vitorlát Amszterdam kikötőjében, majd a Jóreménység fokánál viharba került. A hajó kapitánya szembeszállt Isten akaratával, és nem tágított, hogy megkerülje a fokot, ezért arra ítéltetett, hogy örökkön-örökké a vizeken bolyongjon, más hajóknak pedig a vesztét okozza. A bolygó hollandi hajójáról szóló sok-sok beszámolóról úgy vélték, hogy káprázat szüleményei, ám megmagyarázhatatlan a szemtanúk által leírt részletek hasonlósága.
A bolygó hollandi legendája ihlette meg Wagnert A bolygó hollandi c. operája megkomponálására.



Abraham Lincoln és az óra állása avagy miért pont 10 óra 10 percnél áll a mutató

Feltűnt már nektek, hogy ha bemész egy óra kereskedőhöz vagy látsz egy óra reklámot az analóg órák általában 10 óra 10 percnél állnak vagy egy nagyon közeli időponthoz. Vajon miért?


A legenda úgy szól, hogy a világ így tiszteleg Abraham Lincoln 16. amerikai elnök előtt. Bizonyára sokan tudják, hogy Lincoln gyilkosság áldozata lett 1865. április 15-én. A legenda szerint Lincoln halálának óráját ábrázolja ez a fura szokás. Na, igen ám, de Lincoln 7:22-kor hunyt el és előző nap este 10:15-kor lőtték le. Így a legenda megbukott. Mi lehet akkor a magyarázat?

Másik dolog, ami valószínűbb azaz, hogy 1870-es évek prospektusaiból kiderült, hogy ez a hullám ilyenkor kezdett el tombolni. Erre mi lehet a magyarázat?A 10:10-es óra állás közre fogja az óra márkáját, a másik állás, ami még jónak bizonyult anno az 8:20-as állás, ami közre fogja az óra modelljét. Mit nem érdemes kitakarni? Márkát, Modellt és a dátumot, (ha esetleg van az órán). Ezek hol helyezkednek el általában? 12-nél a márka, 6-nál a modell és a 3-nál a dátum. Ezt egy órásnak nem érdemes kitakarni nem? Plusz a 10:10 és a 8:20-as állás szimmetrikus is. Az órások szerint nem csábító, egy 12:30-as (félbevágott óra), vagy egy 3:45-ös állású óra esetleg egy 4:22-es állású óra. Ezért maradt a 10:10-es óra állás és a 8:20-as.

De miért vetették el a 8:20-as állást, ami végül is már szimmetrikus volt? Egyszerű a válasz. Ki venne meg egy „szomorú” órát, aminek lefelé konyulnak a mutatói?

Ezért a leleményes órásaink a következőt tették. Tükrözték a mutatók állását így szimbolizálva egy mosolygós fejet, plusz a cég márkáját erőteljesen kiemelve ezzel. Ez lett a 10:10-es állás.

Ha valaki tüsszent, azért mondjuk, hogy "Egészségedre!", mert olyankor az ember szíve megáll egy ezred-másodpercre.
Egy igen erős tüsszentésnél akár egy ember bordája is eltörhet.

A krokodil nem tudja kiölteni a nyelvét.

A garnélarák szíve a fejében van.


4000 évvel ezelőtt Babilonban bevett szokás volt, hogy az esküvő után a menyasszony apja újdonsült vejét egy hónapig itatta. Az ital mézből készült sör volt, innen származik a magyar "mézeshetek"" illetve az angol "honeymoon" (mivel a babiloniak holdhónapot használtak) kifejezés.

A baglyok az egyedüli madarak, amelyek látják a kék színt.

A kaméleon testhosszúságának másfélszeresét teszi ki nyelvének hossza.

A korabeli írásokból kiderül, hogy Leonardo da Vinci nem tudományos vagy művészi teljesítményére volt a legbüszkébb, hanem arra, hogy puszta kézzel volt képes vasat hajlítani.

A nulla az egyetlen szám, ami nem írható le római számokkal.

A patkányok hosszabb ideig bírják víz nélkül, mint a tevék.

A testen belül a fájdalom kb. 110 m/s sebességgel terjed.


A víziló bőre közel 6, 5 centiméter vastag, így a legtöbb fegyver lőszere ellen védelmet nyújt. Az állat 3 méternél nagyobbra és 4 tonnára is megnőhet, mégis gyorsabban tud futni, mint egy ember!

Csak két állat van, amely a fejének elfordítása nélkül is látja a háta mögötti területet: a nyúl és a papagáj.

Ez+Az

Bolygó hollandi

 Holland kísértethajó kapitánya, a legenda szerint arra kárhoztatott, hogy ítéletnapig járja a tengereket. Régi feljegyzések említenek egy valódi hajót, amely 1680-ban bontott vitorlát Amszterdam  kikötőjében, majd a Jóreménység fokánál viharba került. A hajó kapitánya szembeszállt Isten akaratával, és nem tágított, hogy megkerülje a fokot, ezért arra ítéltetett, hogy örökkön-örökké a vizeken bolyongjon, más hajóknak pedig a vesztét okozza. A bolygó hollandi hajójáról szóló sok-sok beszámolóról úgy vélték, hogy káprázat szüleményei, ám megmagyarázhatatlan a szemtanúk által leírt részletek hasonlósága.

* A bolygó hollandi legendája ihlette meg Wagnert A bolygó hollandi c. operája megkomponálására.

 

 

Abraham Lincoln és az óra állása avagy miért pont 10 óra 10 percnél áll a mutató

Feltűnt már nektek, hogy ha bemész egy óra kereskedőhöz vagy látsz egy óra reklámot az analóg órák általában 10 óra 10 percnél állnak vagy egy nagyon közeli időponthoz. Vajon miért?

. A legenda úgy szól, hogy a világ így tiszteleg Abraham Lincoln 16. amerikai elnök előtt. Bizonyára sokan tudják, hogy Lincoln gyilkosság áldozata lett 1865. április 15-én. A legenda szerint Lincoln halálának óráját ábrázolja ez a fura szokás. Na, igen ám, de Lincoln 7:22-kor hunyt el és előző nap este 10:15-kor lőtték le.  Így a legenda megbukott. Mi lehet akkor a magyarázat?

Másik dolog, ami valószínűbb azaz, hogy 1870-es évek prospektusaiból kiderült, hogy ez a hullám ilyenkor kezdett el tombolni. Erre mi lehet a magyarázat?A 10:10-es óra állás közre fogja az óra márkáját, a másik állás, ami még jónak bizonyult anno az 8:20-as állás, ami közre fogja az óra modelljét. Mit nem érdemes kitakarni? Márkát, Modellt és a dátumot, (ha esetleg van az órán). Ezek hol helyezkednek el általában? 12-nél a márka, 6-nál a modell és a 3-nál a dátum. Ezt egy órásnak nem érdemes kitakarni nem? Plusz a 10:10 és a 8:20-as állás szimmetrikus is. Az órások szerint nem csábító, egy 12:30-as (félbevágott óra), vagy egy 3:45-ös állású óra esetleg egy 4:22-es állású óra. Ezért maradt a 10:10-es óra állás és a 8:20-as.

De miért vetették el a 8:20-as állást, ami végül is már szimmetrikus volt? Egyszerű a válasz. Ki venne meg egy „szomorú” órát, aminek lefelé konyulnak a mutatói?

 

Ezért a leleményes órásaink a következőt tették. Tükrözték a mutatók állását így szimbolizálva egy mosolygós fejet, plusz a cég márkáját erőteljesen kiemelve ezzel. Ez lett a 10:10-es állás. Igaz mára már mondjuk nincs meg ez a rendszer néhány helyen. Sok órás manapság csak a 10:10-es óra álláshoz közelítő állásokat szeretik, mint például a 10 óra 9 perc 36 másodperc vagy másoknál a 10 óra 8 perc 30 másodperc vagy valaki csak felteszi, a falra aztán had menjenek, mert végül is működő órát akarunk venni és nem egy álló mutatójú  órát.


Ha valaki tüsszent, azért mondjuk, hogy "Egészségedre!", mert olyankor az ember szíve megáll egy ezred-másodpercre.

Egy igen erős tüsszentésnél akár egy ember bordája is eltörhet.

A krokodil nem tudja kiölteni a nyelvét.

A garnélarák szíve a fejében van.

A malacok nem tudnak felnézni az égre.

4000 évvel ezelőtt Babilonban bevett szokás volt, hogy az esküvő után a menyasszony apja újdonsült vejét egy hónapig itatta. Az ital mézből készült sör volt, innen származik a magyar "mézeshetek"" illetve az angol "honeymoon" (mivel a babiloniak holdhónapot használtak) kifejezés.

A baglyok az egyedüli madarak, amelyek látják a kék színt.

A Föld legnagyobb élő organizmusa egy "Sherman Tábornok" névre keresztelt fa, amely a Sequoia Nemzeti Parkban található (USA). Magassága több, mint 91 méter, a legszélesebb átmérője pedig meghaladja a 12 métert.

A heroin eredetileg a Bayer nevű gyógyszergyár védjegye volt - így nevezték el az általuk gyártott morfiumot.

A kaméleon testhosszúságának másfélszeresét teszi ki nyelvének hossza.

A korabeli írásokból kiderül, hogy Leonardo da Vinci nem tudományos vagy művészi teljesítményére volt a legbüszkébb, hanem arra, hogy puszta kézzel volt képes vasat hajlítani.

A lézersugár feltalálása után egy ideig a sugár erejét Gillette-ben mérték, ami azt mutatta, hogy hány Gillette borotvapengét volt képes átlyukasztani.

A méhek, a teknősök és a termeszek teljesen süketek.

A nulla az egyetlen szám, ami nem írható le római számokkal.

A patkányok hosszabb ideig bírják víz nélkül, mint a tevék.

A testen belül a fájdalom kb. 110 m/s sebességgel terjed.

A Titanic katasztrófáját két kutya is túlélte.

A Tyrranosaurus Rex legközelebbi ma is élő rokona: a csirke.

A víziló bőre közel 6, 5 centiméter vastag, így a legtöbb fegyver lőszere ellen védelmet nyújt. Az állat 3 méternél nagyobbra és 4 tonnára is megnőhet, mégis gyorsabban tud futni, mint egy ember!

Albert Einstein 6 éves korában kezdett beszélni.

Az "&" írásjel egy időben az angol ABC része volt.

Az első autós kiadó ablakkal rendelkező étterem egy McDonald's volt, az Arizona államban található Sierra Vista-ban. Az étterem azért csinált ilyen kiadó ablakot, hogy a közeli katonai támaszponton állomásozó katonákat is el tudják látni élelemmel, akiknek egyenruhában tilos volt bármilyen boltba belépniük.

Az ember által valaha generált legnagyobb hőmérséklet 70 millió fok volt, amit 1978-ban a Princeton Egyetemen állítottak elő.

Csak két állat van, amely a fejének elfordítása nélkül is látja a háta mögötti területet: a nyúl és a papagáj.

Péntek 13 nem is szerencsétlen

Felmérések szerint a nyugati kultúrákban, főleg Amerikában és az angolszász nyelvterületeken az emberek 8-10 százaléka hisz abban, hogy ha egy hónap tizenharmadik napja péntekre esik, az szerencsétlenséget jelent. Ez a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb babonája, aminek eredetét a legendák olyan régmúlt eseményekre vezetik vissza, mint Jézus keresztre feszítése, a templomos lovagok rendjének felszámolása, sőt, az özönvíz, vagy a kiűzetés a Paradicsomból.

Valójában a babona messze nem ilyen ősi: a péntek tizenharmadika balszerencsés mivoltáról a legrégebbi írásos említés 1869-ből való, a híres zeneszerző, Gioachino Rossini életrajzából (Rossini egyébként 1868. november 13-án halt meg, ami péntekre esett). Ezelőtt a babona legfeljebb közszájon forgott, de nem volt különösebben elterjedt. A hiedelmekkel, népszokásokkal, babonákkal foglalkozó híres Brewers Dictionary of Phrase and Fable enciklopédia még az 1898-as kiadásában sem emlékezik meg a szerencsétlen péntek tizenharmadikáról; az elátkozott 13-as szám, és a balszerencsés péntek azonban külön-külön szócikket kap benne.

Péntek tizenharmadika legendája a néprajzkutatók szerint valószínűleg két egymástól független babona összeolvadásából jött létre, valamikor a huszadik század elején.

Tizenhárom

A tizenhármas a legtöbb ősi kultúrában kiemelt szerepet kapott: Kínában és Egyiptomban szerencsés számnak tartották, máshol pedig szerencsétlennek, mert eggyel több, mint a tökéletesség szimbólumának tartott tizenkettes.

A keresztény kultúrkörben az utolsó vacsora bibliai története bélyegezte meg a számot, ahol tizenhárman ültek az asztalnál. Kevésbé ismert, de egy hasonló történet szerepel a viking mitológiában is, ahol Odin és 11 társa tart lakomát, amit a meg nem hívott Loki, a viszály istene tesz tönkre tizenharmadikként, egy mérgezett nyílvesszővel megöli Baldrt, a szépség istenét, ami végül az istenek háborújához, a Ragnarökhöz vezet.

A tizenhármas szám rossz híre a XX. század első felében olyan erős volt, hogy New York felhőkarcolóinak 80 százalékában kihagyták a 13-ast az emeletek számozásából, a szállodákban nem volt 13-as szoba, a kórházakban 13-as kórterem, a színházak nézőterén 13. sor, az utcákon 13-as házszám.

Péntek

Az ókori Rómában (majd később például a középkori Angliában) a péntek volt a kivégzések napja, így szükségszerűen Jézus keresztre feszítése is péntekre esett - innen származhat a szerencsétlenséget hozó pénteki nap babonája. Az európai pogány kultúrákban a hét ötödik napja szent nap volt, amit az isteneknek szán az ember. Ez is magyarázhatja a babona egy részét, miszerint pénteken elkezdeni egy utazást, vagy bármilyen fontos tevékenységet, balszerencsét hoz, hiszen ezt a napot az isteneknek kellett volna áldoznunk.

Az angol „friday" szó a szerelem és a termékenység viking istennőjére, Freyjára utal („Freyja's day"). Egyes történészek szerint a keresztény egyház szándékosan állította be a hívei előtt rivális vallás istennőjét boszorkánynak, Freyja szent napját pedig szerencsétlenséget hozó, elátkozott napnak, boszorkányszombatnak.