Augusztus 3-án történt

  Augusztus 3.- án született Gárdonyi Géza   (1863-1922): /Ziegler Géza /Agárdpusztán, ahol apja akkoriban a mezőgazdasági eszközöket javította, és a közeli Gárdonyban anyakönyvezték. Innen vette a Gárdonyi nevet, amelyet felettébb népszerűvé tett. Tanítónak indult, de már diákkorában verselt, prózát írt, és hamarosan az irodalomba is bekerült, ahol szinte azonnal észrevették. Iskoláit az egri tanítóképzőben végezte. Vidéki tanítóskodás és újságírói pályafutás után ennek a városnak remeteségébe vonult vissza, napjait csöndes szemlélődéssel és elmélyedő szellemi munkával töltve.

A századforduló egyik legérdekesebb, legeredetibb tehetsége, mindmáig a legnépszerűbb, legtöbbet olvasott magyar írók közé tartozik. 1898-ban a Petőfi és a Természettudományi Társaság tagjává választották, 1906-ban kidolgozta titkosírási rendszerét. 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett, 1918-ban akarata ellenére beválasztották a Vörösmarty Akadémiába. 1920-ban a Magyar Írók Szövetsége elnökévé választotta.

Írt elbeszéléseket, verseket, az igazi sikert azonban regényeivel érte el: Egri csillagok (1899), Láthatatlan ember (1901), Az öreg tekintetes (1905), Ábel és Eszter (1905), Isten rabjai (1908), Szunyoghy miatyánkja (1916), stb. Az egri várban, az egri hősök között van eltemetve. Sírját egyszerű tölgyfa kereszt jelzi, a maga készítette sírfelirattal: "Csak a teste".    

Az Egri Csillagok Gárdonyi Géza egri munkásságához köthető. Műfaját tekintve romantikus történelmi regény. Főhőse Gergely diák, aki sok kalandot élt át a műben. ifjúsági regény, történelmi olvasmány, tanító, nevelő szándékú. A forrása Tinódi Lantos Sebestyén: "Egervár diadaljáról" című éneke. A lantos a regényben többször feltűnik.

A mű konkrét történelmi eseményeken alapszik. Fő témája, Buda elfoglalása, és a törökök 1552.-ben történt hadjáratát örökíti meg, ezen belül, az egri vár ostroma a fő motívum.

A műben kibontakozik az ország három részre szakadása. A mohácsi csata után a törökök elfoglalták Buda várát, és az ország középső része is török kézben volt. A törökök, hogy végső csapást mérjenek, és megerősítsék hatalmukat, 1552.-ben újabb hadjáratot indítottak a még szabad területek ellen.
Szolnok alatt egyesítették erőiket, és indultak az egri vár bevételére. 80 000 katonával vonultak a vár alá, ahol Dobó István védelmével álltak szemben. A törökök többször rohamot indítottak a vár ellen, de a "maroknyi" védelem olyannyira elszánt, és hősies volt, hogy esélyük sem volt a támadóknak.