A somogy megyei Mesztegnyőn 2014. július 19 – 20. között 15. alkalommal kerül megrendezésre a híres-neves Rétesfesztivál.
/Mesztegnyő Somogy megyében, a Balatontól délre (kb. 20 km) fekszik a 68-as út mellett./
A rétes készítés konyhaművészete szerves része az magyar kultúrának. Az fellelhető írások szerint az eredeti rétes még töltelék nélküli volt, akár 10-12 réteg tésztát is egymásra raktak, aztán darabokra vágva, kemencében sütötték meg, és porcukorral megszórva tálalták. A XVI. század második felében sok tésztarétegből álló süteményt készítettek töltelékkel, amit rétes-bélesnek vagy rétes-tortának hívtak.
Később, az 1700-as években megváltozott a rétes készítésének és sütésének módja. Az asztalon hártyavékonyra húzták ki a tésztát, rárakták a tölteléket, és az abrosszal göngyölték fel a rétestésztát a töltelék körül. Ez volt a húzott tészta, mely akkor volt jó, ha az alatta lévő írást el lehetett olvasni a tésztán keresztül.
A töltelékek lehetősége szinte végtelen. A legkedveltebb az almás, meggyes, mákos, meggyes-mákos, túrós, vaníliás-túrós, barackos-túrós, barackos, szedres, epres, csokis-rizses, gyümölcsös-rizses, káposztás, de van tökös-mákos, élesztős, hajdinás, szilvás, sütőtökös, tökmagos rétes is.
A bécsi almás rétes a világ 100 leghíresebb ételeinek egyike.
A mai rétes a XVIII — XIX. század fordulóján kapta végleges formáját. Noha mára kezdi elveszíteni hagyományát, ünnepek alkalmával szinte minden — különösen paraszti — házban előkerül. Szinte mindannyiunknak vannak szép emlékei arról, amikor nagymamáink hihetetlen ügyességgel nyújtották hártyavékonyságúra a rétestésztát, hogy édes és sós töltelékkel megrakva, ropogósra sütve tegyék elénk az ünnepi asztalra — arra a néhány rövidke percre, amíg a család apraja-nagyja szemvillanásnyi idő alatt eltüntette a még forró tepsi teljes tartalmát.Adjon az Úristen hozzá igen jó étvágyat!
Köszönjük nekik, hogy megőrizték számunkra ezt a csudálatos süteményt.
/Forrás: rétesház/
Tekeredik a rétes......
/Mesztegnyő Somogy megyében, a Balatontól délre (kb. 20 km) fekszik a 68-as út mellett./
A rétes készítés konyhaművészete szerves része az magyar kultúrának. Az fellelhető írások szerint az eredeti rétes még töltelék nélküli volt, akár 10-12 réteg tésztát is egymásra raktak, aztán darabokra vágva, kemencében sütötték meg, és porcukorral megszórva tálalták. A XVI. század második felében sok tésztarétegből álló süteményt készítettek töltelékkel, amit rétes-bélesnek vagy rétes-tortának hívtak.
Később, az 1700-as években megváltozott a rétes készítésének és sütésének módja. Az asztalon hártyavékonyra húzták ki a tésztát, rárakták a tölteléket, és az abrosszal göngyölték fel a rétestésztát a töltelék körül. Ez volt a húzott tészta, mely akkor volt jó, ha az alatta lévő írást el lehetett olvasni a tésztán keresztül.
A töltelékek lehetősége szinte végtelen. A legkedveltebb az almás, meggyes, mákos, meggyes-mákos, túrós, vaníliás-túrós, barackos-túrós, barackos, szedres, epres, csokis-rizses, gyümölcsös-rizses, káposztás, de van tökös-mákos, élesztős, hajdinás, szilvás, sütőtökös, tökmagos rétes is.
A bécsi almás rétes a világ 100 leghíresebb ételeinek egyike.
A mai rétes a XVIII — XIX. század fordulóján kapta végleges formáját. Noha mára kezdi elveszíteni hagyományát, ünnepek alkalmával szinte minden — különösen paraszti — házban előkerül. Szinte mindannyiunknak vannak szép emlékei arról, amikor nagymamáink hihetetlen ügyességgel nyújtották hártyavékonyságúra a rétestésztát, hogy édes és sós töltelékkel megrakva, ropogósra sütve tegyék elénk az ünnepi asztalra — arra a néhány rövidke percre, amíg a család apraja-nagyja szemvillanásnyi idő alatt eltüntette a még forró tepsi teljes tartalmát.Adjon az Úristen hozzá igen jó étvágyat!
Köszönjük nekik, hogy megőrizték számunkra ezt a csudálatos süteményt.
/Forrás: rétesház/
Tekeredik a rétes......
Még emlékszek gyermekkoromból, édesanyám hogyan nyújtotta a rétestésztát, én már a kész lapokból készítem.
VálaszTörlésÉN is kész lapokból csinálom már:))
VálaszTörlés