Isaac M. Singer sem színésznek, sem üzletembernek nem volt jó, viszont
félelmetes érzéke volt mindenféle műszaki dologhoz. Sok találmánya és
sok szabadalma volt, de a balszerencse is üldözte, így negyven éves
koráig csak tengődött. 1851-ben azonban egy elromlott varrógép
javításával bízták meg, ő pedig Howe masinája alapján 11 nap alatt
kifejlesztett egy sokkal hatékonyabb, folyamatos varrásra is alkalmas
eszközt.
|
A varrás – csonttű használatával – már
az ember kőkorszaki színvonalán ismeretes technika volt. Az első tűk
mamutagyarból és rénszarvasagancsból készültek, és fonal híján
alighanem szőrmedarabok inakkal való összeerősítésére szolgáltak. A
munkaigényes és lassú folyamat gépesítése kihívás volt az ipari
forradalom idejében. Az angol C. F. Weisenhall már 1755-ben szabadalmat
kért két heggyel ellátott tűjére, amelynek a foka középen volt.
Érdekes módon az első igazi, láncöltéssel működő varrógépet T. Saint
cipő és csizma varrására szánta 1790-ben. Ezt követően sokasodtak a
találmányok, jobbára a kézi öltést utánzó módon vagy az akkor már
gépesített kötőgép hurkolótechnikájának (horgas tűk) átvételével. E
gépek már mind megoldották az öltésekkel együtt mozgó szövettovábbítást
is, de a gyakorlatban nem váltak be. Számolni kellett a kenyerüket
féltő szabók ellenállásával is. Az 1820-as években alkotta meg B.
Thimmonier francia szabó fából az első gyakorlatban használt varrógépet.
Nyolcvan darab készült belőle, és a francia hadsereg számára varrtak
egyenruhákat rajtuk, míg a ludditák (géprombolók) el nem pusztították
az üzemet. Thimmonier, aki a puszta életét mentette, utóbb Angliában
és az Egyesült Államokban is oltalmat kért találmányára, de nem talált
tőkéstársat, és nyomorban halt meg. Időközben több amerikai feltaláló
is akadt, aki a varrás mechanizálására tett javaslatot. Közülük W.
Hunt volt az, aki a tű fokát a hegyére tette, és az alsó szálat, tehát
a kis vetélővel hurkot készítő öltést technikailag kivitelezte
(1846). Ám sem ő, sem versenytársai nem jártak átütő sikerrel, jóllehet
nevüket utóbb több varrógépgyár felvette. Az iparág “arkwrightjá”-nak
szokás nevezni Isaac Singert, aki elődei találmányait saját ötleteivel
(például a pedálhajtással) kiegészítve létrehozta az első háztartási
varrógépet. A konfekcióipar kialakulása során is főképp az ő gépeit
alkalmazták. Singer hamarosan Angliában is alapított egy gépgyártó
üzemet, amely az európai piacot árasztotta el termékeivel. Az
egyszerű varrógépet még a XIX. században követték a nagyipari
technológiában nélkülözhetetlen szakosított (például gomb- és
lyukvarró) gépek
.
.
1875. július 23-án halt meg Devonban, nagyjából 15 millió dolláros vagyonát halála után 23 gyermeke között osztották fel.
forrás: varrógép története
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése