Az ónos eső neve beszédes. Ehhez persze tudni kell arról, hogy létezik egy technika, az úgynevezett ónozás. Különböző tárgyakat díszítenek ezzel a módszerrel, fényessé teszik azok felületét. Megolvasztják az ónt, a kívánt felületen szétfuttatják, így vékony réteget képez a tárgy felületén. A talajon megfagyott eső képez ehhez hasonló vékony réteget.
Kezdetben teljesen azonos a közönséges esővel. Amikor leér a talajra, akkor történnek érdekes dolgok. Ónos eső kialakulásához a legfontosabb tényező az, hogy a felszín fagypont alatti hőmérsékletű legyen. Az ott található növények, tárgyak szintén fagypont alatti hőmérsékletűek. Óhatatlanul ki kell fagynia, ki kell csapódnia az esőnek, bár nem kell, hogy nagyon nagy legyen a fagy.
Az ónos eső tipikusan téli melegfront átvonulásával keletkezhet.
Ez a túlhűlt levegő a felszínnek, fáknak, vezetékeknek ütközve azonnal megfagy: ez a rettegett jégpáncél, amelyen sem autóval, sem gyalogosan nem lehet biztonságosan közlekedni.
A túlhűlés (azaz a víz 0 fok alá hűl, de nem fagy meg) azért következhet be, mert a különálló vízcseppek másként viselkednek hűléskor, mint egy vödör víz, és a 0 fokot elérve nem szilárdulnak meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése