ne a napot okold, hanem magad,
hogy nem ültettél egy fát"...
„Aki fát ültet, önmagán kívül másokat is szeret.” Angol közmondás
„Az
ember legjobb barátja a Földön a fa. Amikor a fát tisztelettel és
gazdaságosan használjuk, miénk a Föld egyik legnagyszerûbb erõforrása.” Frank Lloyd Wright
„Nyugalmukban gyönyörûek; csendjükben bölcsek. Állni fognak, miután mi porrá válunk. Tanítanak minket, és mi gondozzuk õket.” Galeain ip Altiem MacDunelmor
A vadalmafára, a magyar erdők ritka különlegességére, leginkább rövid ideig, csak egy hétig tartó virágzásakor, esetleg termésérésekor lehet felfigyelni. Magyarországon a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálja létfeltételeit, de a faj mindenhol ritka, kis számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi vannak jelen, emiatt veszélyeztetett fajnak számít.
A vadalma általában 6-10 méter magasra növő fa, törzsátmérője
az életkora végén 20-25 cm. A 80-100 éves példányok már nagyon idősnek
számítanak. Virágzatát április második felében, esős és hűvös időjárás
esetén később hozza. Virágszíne sosem tiszta fehér, hanem a rózsaszín
különböző árnyalatai fedezhetőek fel rajta. Erős illatú virágait
napközben méhek, reggel, este és hűvös napokon darazsak, éjszaka éjjeli
lepkék porozzák be. A termése szeptember-októberben érik, 2-4 cm
átmérőjű, éretten zöldessárga színű, esetleg pirossal árnyalt, íze
nagyon fanyar, húsa kemény.
Gyümölcséből régebben zselé, almabor, pálinka és ecet készült, illetve a magas C-vitamin tartalma miatt teát főztek belőle, amit láz, megfázás és hasmenés ellen javasoltak. Termése a vadgazdálkodónak kitűnő takarmányt szolgáltat, különösen a szarvas és a vaddisznó kedveli, de a madarak és a kisemlősök is szívesen fogyasztják. Korábban a fáját szívóssága miatt órafogaskerekek fogaihoz és meghajtóművekhez, valamint a kocsigyártók a legtartósabb szántalpak alapanyagául használták. Ezenkívül a legjobb vonalzók és rajztáblák is vadalmafából készültek.
A vadalmafára, a magyar erdők ritka különlegességére, leginkább rövid ideig, csak egy hétig tartó virágzásakor, esetleg termésérésekor lehet felfigyelni. Magyarországon a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálja létfeltételeit, de a faj mindenhol ritka, kis számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi vannak jelen, emiatt veszélyeztetett fajnak számít.
Gyümölcséből régebben zselé, almabor, pálinka és ecet készült, illetve a magas C-vitamin tartalma miatt teát főztek belőle, amit láz, megfázás és hasmenés ellen javasoltak. Termése a vadgazdálkodónak kitűnő takarmányt szolgáltat, különösen a szarvas és a vaddisznó kedveli, de a madarak és a kisemlősök is szívesen fogyasztják. Korábban a fáját szívóssága miatt órafogaskerekek fogaihoz és meghajtóművekhez, valamint a kocsigyártók a legtartósabb szántalpak alapanyagául használták. Ezenkívül a legjobb vonalzók és rajztáblák is vadalmafából készültek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése