Emberi civilizáció legelső időjárás-jelentése

Az emberiség vágya és törekvése a természet, s ezen belül az időjárás folyamatainak megismerésére, évezredekre nyúlik vissza. Mindennapjaink munkája, gyakran szórakozása, olykor a vagyoni biztonságunk, sőt akár az életünk is szorosan függ az időjárástól. A meteorológia fogalmát már az ókori görög kultúra virágzásának időszakában is ismerték, maga a szó is görög eredetű, jelentése: légkörtan.


"Archeológusok egy 3500 éves, egyiptomi kőtömbön lévő feliratra bukkantak, amely a szakemberek szerint az emberi civilizáció legelső időjárás-jelentése lehet. A negyven sorból álló szöveget egy 183 centiméter magas, Vihar-sztélé névvel illetett kalcittömbre vésték, esőről, sötétségről és arról számol be, hogy „a szüntelen vihar a tömegek sírásánál is hangosabb”. A szövegben szó van arról is, hogy a Nílus holttesteket sodort el, mintha csak papirusztekercsek lennének.

Az ókori szöveget a Chicagói Egyetem Kelet Intézetének két kutatója, Nadine Moeller és Robert Ritner fordította le, akik szerint a szöveg nyilvánvalóan egy szokatlanul heves vihart ír le, amely eltért az Egyiptomot rendszeresen sújtó, heves esőzésektől. Úgy vélik, a jelenséget egy hatalmas erejű vulkánkitörés okozhatta Théra (ma Szantorini) szigetén.
A kitörés vélhetően nagy pusztítással járhatott Egyiptomban, a katasztrófáról azonban nincsenek ókori feljegyzések. Ha a sztéléről bebizonyosodik, hogy valóban a vulkánkitörés utóhatásait örökíti meg, akkor az segíthet a természeti katasztrófák, a környezet ókori civilizációkra gyakorolt hatásainak, a birodalmak fejlődésének és pusztulásának pontosabb megértésében.

A kőtömb továbbá az ókori történelem eseményeinek sorrendjét is átírhatja. A Vihar-sztélé ugyanis I. Jahmész, az ókori egyiptomi 18. dinasztia első fáraójának uralkodása alatt készült, akinek uralkodását Kr.e. 1550-1525 körülre teszik. A Théra vulkán kitörését ugyanakkor a radiokarbonos kormeghatározás alapján Kr.e. 1621 és 1605 közé helyezték. Így amennyiben a sztélé valóban a thérai katasztrófa következményeinek állít emléket, akkor mind a kőtábla keletkezése, mind I. Jahmész uralkodása több évtizeddel korábbra tehető – a történészek szerint ezzel pedig az ókori Közel-Kelet eseményei logikusabban kapcsolódnak egymáshoz"
./Meteoline/


cikk forrásai:
ibtimes.co.uk
hvg.hu