Az írás története ma is sok titkot rejt.
Az emberben már ősidők óta élt a vágy, hogy gondolatait, érzéseit, emlékeit valamiképpen rögzítse. Az írás előzményei között tarthatjuk számon:
- tulajdonjegy (billog) – Ázsia állattartó népei használták állataik megjelölésére
- rováspálca – ez adósságok számontartására szolgált (a pálcán a bevágások száma utalt az összeg nagyságára – sok van a rovásán…)
- csomójelek – az inkák használták különböző vastagságú és színű zsinórok és kötött csomók tömegéből állt, számadatokat rögzítettek vele.
- kagylófúzérek: irokéz indiánoknál a kagylók számának és színének meghatározott jelentése volt.
Az írás megjelenése a sumérekhez fűzıdik (a Kr. e. 4. évezred végén). A
sumér ékírás leegyszerűsített képi jelekből állt. A fejlődés során a
képjelek fogalomjelekké alakultak, aztán a fogalomírás ábrái egyre
jobban összekapcsolódtak az egyes szavak hangalakjával és fokozatosan
szó- és szótagírássá alakultak. Mezopotámiában kezdetben kőre, fára, bőrre írtak, de amikor ezek hiánycikké váltak, más íráshordozó felületet kezdtek használni. Ezen a területen nagy mennyiségben található agyag, ebbe karcolták írásjeleiket, így születtek meg az ékírásos agyagtáblák. Kezdetben felülről lefelé, függőlegesen írtak,később jobbról balra vízszintesen (az írásirány változásának valószínűsíthető oka, hogy kezükkel elkenték a megírt sorokat.
Egy másik fontos íráshordozó a korban a sztéle – dombormővel díszített feliratos oszlop. Leghíresebb közülük Hammurapi – babiloni uralkodó – törvényoszlopa. Az ékírás megfejtői Grotefend és Rawlinson.
Minden kultúrkörnek megvan a maga mítosza
arról, hogy a nyelv és az írás miként jött létre. A kínaiak az ábécét
Cang-Csie istennek tulajdonították, akinek sárkányarca és négy szeme
volt. A mítosz szerint az írásjegyeket a csillagképekből, a teknős hátán
lévő rajzolatból, és a homokban látható madárlábnyomokból alkotta meg.
Más
források szerint: Fu-Hszi legendás kínai császár volt, akinek a
Sárga-folyó Sárga Sárkánya elárulta az írás rejtélyét. Ezért nevezik Sárkányírásnak,
ami alatt leggyakrabban a rúnaírást értik. A fenti két állítás nem
zárja ki egymást, hiszen az isten alkotta meg, majd a sárkány őrizte a
titkot, amit azután a császárnak elárult. Egy skandináv történet azt
meséli el, hogy Odin isten hogyan hozta létre a rúna-ábécét, miután
kilenc napon és éjjelen át a világfán függött. A kilencedik napon a
fáról lehulló gallyak bizonyos jelek és szavak rajzolatát adták.
Viszont
még egyszerűbb az ősi székely-magyar rovás ábécé keletkezésének
magyarázata, amely állítólag a pók hálójában fellelhető geometriai
alakzatokból állt össze. Sokak szerint ez volt az első igazi ábécé.
Ennek köszönhető, hogy a pókot tekinthetjük a nyelv és az
írás-mágia tanítójának. A pók lett a mitológia szerint az ősi nyelvek és
az ábécé titkainak az őrzője.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése